2011.04.10. vasárnap: NAGYBÖJT 5. VASÁRNAPJA

(Szent Ezekiel)

Lelkemet adom belétek, életre keltelek benneteket


Ez 37,12-14

Azért prófétálj és mondd nekik: Így szól az Úr Isten: Íme, én megnyitom sírhantjaitokat és kihozlak titeket sírjaitokból, én népem, és bevezetlek titeket Izrael földjére. És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor megnyitom majd sírjaitokat és kihozlak titeket sírhantjaitokból, én népem! A lelkemet adom belétek, hogy életre keljetek, és nyugodt lakóhelyet adok nektek földeteken; akkor megtudjátok, hogy én, az Úr, szóltam és meg is cselekedtem', -- mondja az Úr Isten.

Zs 129

Zarándok-ének. A mélységből kiáltok hozzád, Uram! Uram, hallgasd meg szavamat! Legyen füled figyelmes hangos esedezésemre. Uram, ha a vétkeket számon tartod, Uram, ki állhat meg előtted? Hiszen tenálad a bocsánat, hogy féljünk téged. Benned bízom, Uram. Lelkem bízik az ő szavában,várja lelkem az Urat, jobban, mint az őr a hajnalt. Jobban, mint az őr a hajnalt, várja Izrael az Urat, mert az Úrnál van az irgalom, és bőséges nála a szabadítás. Ő megszabadítja Izraelt minden gonoszságától.

Róm 8,8-11

Márpedig a testi ember nem lehet kedves Isten előtt. Ti azonban nem testi, hanem lelki emberek vagytok, ha valóban Isten Lelke lakik bennetek. Akiben viszont nincs meg Krisztus Lelke, az nem az övé. Ha azonban Krisztus bennetek van, a test halott ugyan a bűn miatt, de a lélek él a megigazulás által. S ha annak Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust halottaiból, akkor Ő, aki feltámasztotta Jézus Krisztust halottaiból, életre kelti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által.

Jn 11,1-45

Volt egy Lázár nevű beteg Betániában, Máriának és nővérének, Mártának a falujában. Mária volt az, aki megkente az Urat kenettel, és lábát hajával törölgette. Az ő testvére, Lázár volt beteg. A nővérek üzentek érte: ,,Uram, íme, akit szeretsz, beteg.' Amikor Jézus meghallotta ezt, így szólt: ,,Ez a betegség nem válik halálára, hanem Isten dicsőségére, hogy megdicsőüljön általa az Isten Fia.,, Jézus szerette Mártát, a nővérét és Lázárt. Mikor tehát meghallotta, hogy beteg, két napig még azon a helyen maradt, ahol volt, azután így szólt a tanítványokhoz: ,,Menjünk ismét Júdeába.' A tanítványok azt mondták neki: ,,Mester, most akartak a zsidók megkövezni, és ismét odamégy?' Jézus azt felelte: ,,Nem tizenkét órája van a napnak? Aki nappal jár, nem botlik meg, mert látja ennek a világnak a világosságát. Aki pedig éjjel jár, megbotlik, mert nincs világossága.' Ezt mondta, azután így szólt hozzájuk: ,,A barátunk, Lázár elaludt, de megyek, hogy felkeltsem őt az álomból.' A tanítványok erre azt mondták: ,,Uram, ha alszik, meg fog gyógyulni.' Jézus azonban a haláláról szólt, azok pedig azt gondolták, hogy az álom nyugalmáról beszél. Ezért Jézus nyíltan megmondta nekik: ,,Lázár meghalt, és örülök miattatok, hogy nem voltam ott, hogy majd higgyetek. De menjünk hozzá!' Tamás, akit Ikernek neveznek, így szólt a többi tanítványhoz: ,,Menjünk mi is, és haljunk meg vele együtt!' Amikor Jézus odament, megtudta, hogy már négy napja a sírban van. Betánia pedig Jeruzsálem közelében volt, mintegy tizenöt stádiumra. Ezért a zsidók közül sokan elmentek Mártához és Máriához, hogy vigasztalják őket testvérük miatt. Márta, amint meghallotta, hogy Jézus jön, eléje ment, Mária pedig otthon maradt. Márta akkor így szólt Jézushoz: ,,Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem. De tudom, hogy most is, bármit is kérsz Istentől, Isten megadja neked.' Jézus azt felelte neki: ,,Testvéred fel fog támadni.' Márta így szólt hozzá: ,,Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon.' Jézus azt mondta neki: ,,Én vagyok a föltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meg is halt, élni fog és mindaz, aki él és hisz bennem, nem hal meg soha. Hiszed ezt?' Márta azt felelte neki: ,,Igen, Uram, hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia, aki a világba jön.' Miután ezt mondta, elment és hívta a nővérét, Máriát, és odasúgta neki: ,,A Mester itt van és hív téged.' Amikor az meghallotta ezt, gyorsan fölkelt, és hozzá sietett. Jézus ugyanis még nem ért a faluba, hanem azon a helyen volt, ahol Márta eléje ment. A zsidók pedig, akik a házban vele voltak és őt vigasztalták, amikor látták, hogy Mária gyorsan fölkelt és kiment, utánamentek, mert azt gondolták: ,,A sírhoz megy, hogy ott sírjon.' Amikor Mária odaért, ahol Jézus volt, és meglátta őt, lábaihoz borult, és azt mondta neki: ,,Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.' Jézus pedig, látva, hogy sír, és hogy a vele érkező zsidók is sírnak, a lelke mélyéig megindult és megrendült. Megkérdezte: ,,Hová tettétek őt?' Azt felelték neki: ,,Uram, jöjj és lásd!' Jézus könnyezett. Erre a zsidók megjegyezték: ,,Íme, mennyire szerette őt!' De voltak köztük, akik így szóltak: ,,Ő, aki megnyitotta a vak szemeit, nem tehette volna meg, hogy ez meg ne haljon?' Jézus, lelkében még mindig megindulva a sírhoz ment. Egy barlang volt az, és kővel volt befedve. Jézus így szólt: ,,Vegyétek el a követ!' Márta, a megholt nővére azt mondta neki: ,,Uram, már szaga van, hiszen negyednapos!' Jézus azt felelte neki: ,,Nem azt mondtam neked, hogy ha hiszel, meglátod Isten dicsőségét?' A követ tehát elvették. Jézus pedig fölemelte szemeit, és így szólt: ,,Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál engem. Én ugyan tudtam, hogy mindenkor meghallgatsz, csak a körülálló népért mondtam, hogy higgyék, hogy te küldtél engem.' Miután ezeket mondta, hangosan ezt kiáltotta: ,,Lázár, jöjj ki!' S az, aki halott volt, kijött. A keze és a lába pólyába volt csavarva, és az arcát kendő födte. Jézus azt mondta nekik: ,,Oldozzátok ki, és hagyjátok elmenni!' Sokan a zsidók közül, akik Máriához és Mártához jöttek, és látták, amit tett, hittek benne.