(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)
A Magyar Hírlap (A Vatikán segít július 20., 2.o.) a Turkish Daily News internetes lapjára hivatkozva számol be arról: a Szentszék és Törökország mélyebb együttműködésre törekszik, hogy közös erővel lépjenek fel a szegénység, a kábítószerek és a terrorizmus ellen. A megállapodás a két fél között egy tárgyalássorozat folytatása, június közepén a közoktatás és a diákcsere területén megvalósítandó együttműködésről tárgyalt a Vatikán és Törökország.
Szintén az MH (Egyházi július 21., 2.o.) Rudolf Hammerschmidtet, a német püspöki konferencia szóvivőjét idézi, aki közölte: lehetséges, hogy a németországi római katolikus egyház is dolgoztatott kényszermunkásokat a náci uralom idején, legalábbis vannak erre bizonyítékok. A német katolikus egyház erre való tekintettel augusztus 28-án dönt arról, hogy fizessen-e a túlélőknek szánt kárpótlási alapba. Az MH emlékeztet rá: a német protestáns egyház a közelmúltban hivatalosan elismerte, hogy a Hitler-korszakban maga is dolgoztatott kényszermunkásokat, s ígéretet tett 10 millió márka befizetésére az alapba.
A reformátusok kötelessége újra és újra emlékeztetni, hogy semmiféle szabadság sem segít a morális romlottság ellen mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának fővédnöke Genfben, a Szent Péter katedrálisban július 22-én szombaton tartott ünnepi istentiszteleten. A kormányfő szerint Szent Ágoston, Szent Ferenc, Kálvin János és a magyarságra gyakorolt befolyásuk jól példázza: az evangélium tanítása nélkül nincsenek életképes gyökerei a magyar összetartozásnak. A háromhetes eseménysorozat záróakkordjaként a református egyház és a kormány képviselői megkoszorúzták a reformáció genfi emlékművének Bocskai Istvánt ábrázoló szobrát (Magyar Nemzet: Genfben ért véget július 24., 1., 5., Magyar Hírlap: Világtalálkozó-zárás 3., Népszabadság: Magyar reformátusok 3.o.).
A Népszabadság (Folytatódik július 25., 5.o.) összeállítása szerint "nem csökken Magyarországon a templomépítési kedv." A lap adatai alapján a rendszerváltozás óta több mint 300 új istentiszteleti hely létesült, napjainkban további 40 épül. A központi költségvetés az idén megközelítőleg négymilliárd forinttal támogatja a közcélú egyházi beruházásokat, ebből mintegy 600 millió jut új templomok, kápolnák, imaházak építésére. A legnagyobb építtető a katolikus egyház mintegy kétharmados aránnyal, utána a református, az evangélikus, a baptista és a metodista egyház következik a sorban írja az orgánum, rámutatva: új jelenség az ökumenikus Isten-háza megjelenése (amelyekből jelenleg tíz áll), illetve az is, hogy a kisegyházak majd mindegyike épített vagy épít magának saját templomot. Fejes Mária építészmérnök, a Magyar Építészek Szövetségének titkára elmondta: a templomépítés elsősorban a finanszírozási gondok miatt állítja nehéz feladat elé az építészt. Jelentős állami támogatásra csak a történelmi egyházak támaszkodhatnak, az építési költségek nagyobbik részét általában kis összegű adományokból kell összegyűjteni. A kortárs magyar templomépítészet egyik vonulata az új anyagokat és megoldásokat bátran alkalmazó "high tech" illeszkedik az európai trendbe. Erre példa a volt expótelken lévő Magyar Szentek temploma. A másik elsősorban Makovecz Imre nevéhez köthető irányzat viszont kilóg a sorból.
Az állványzatok lebontásával befejeződött a budapesti Szent István-bazilika elülső homlokzatának és a kupola külső részének a felújítása tudatta Szabó Géza kanonok. Rekonstruálták a bazilika négy kupolaszobrát is, amelyek Máté, Márk, Lukács és János alakját formázzák. Megújult az épület Bajcsy-Zsilinszky út felőli két tornya, valamint a nagykupola belseje is, de az utóbbi 43 tonnás állványzatának lebontását csak az augusztus 20-ai ünnepség után kezdik el. A teljes a teraszokra, a mellvédekre, a lépcsőkre és a kandeláberekre is kiterjedő felújítás a tervek szerint 2004-ben fejeződik be. Az idei augusztus 20-ai szentmisén pápai legátusként Angelo Sodano bíboros, államtitkár is jelen lesz (Magyar Hírlap: Kész július 26., 8.o.).
A nándorfehérvári diadal 544. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezést július 22-én, szombaton a budai Várban, a Kapisztrán téren a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM), a Honvédelmi Minisztérium (HM), valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Visy Zsolt, az NKÖM helyettes államtitkára ünnepi beszédében úgy fogalmazott: hihetetlen akaraterő és elszántság kellett a Hunyadi János és Kapisztrán János vezette, alig 27 ezres keresztes seregnek ahhoz, hogy szembeszálljon a túlerőben lévő oszmán sereggel. Karl-Josef Rauber apostoli nuncius II. János Pál pápa köszöntését és áldását közvetítette beszédében (Magyar Nemzet: Hunyadi július 24., 2.o.).
A rendőrség által felkért történész és szociológus szakértők véleménye szerint a Hit Gyülekezete vezetői által a hallgatóság előtt elhangzott, s videokazettán rögzített kifejezések alkalmasak egyes vallási csoportok, illetve politikai erők egymással szembefordítására. Ám a kazetta a legális politikai pártok képviselői által is gyakorta hangoztatott szófordulatokon kívül uszító elemeket nem tartalmaz. Így egyelőre kétesélyes, hogy mi lesz a februárban közösség elleni izgatás alapos gyanúja miatt elrendelt nyomozás végkimenetele írja a Magyar Hírlap (A szakértők szerint július 22., 21.o.). MK
Vatikán: Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke interjút adott az Osservatore Romano munkatársának, Giampaolo Mattei újságírónak. "Nem lehet sikeres egy olyan európai politika, amely nincs kapcsolatban a kultúrával és az etikával" jelentette ki Gorbacsov, majd hozzátette: életére és döntéseire nagy hatással volt II. János Pál pápa személyes tanúságtétele, aki maga is egy szláv nép fia. "A pápának a 'két tüdőről' szóló kifejezése, amit a hidegháború idején mondott, különösen megérintette szívemet. Európának újra két tüdővel, a keletivel és a nyugatival kell lélegeznie. Ez a korszakalkotó megérzés döntő változást hozott az én életemben is. Lelki megérzés, de a lelkiség valódi politika, a szó legmagasabb rendű értelmében. Gorbacsov élete legfontosabb találkozásának a II. János Pál pápával való találkozását nevezte. A volt szovjet elnök kifejtette: saját tevékenységében mindig jelen van a keresztény tanítás, annyira, hogy nem létezhetne peresztrojka, vagyis szabadságot hozó igazi változás, lelki, keresztény dimenzió nélkül. (A peresztrojka, ami Gorbacsov politikáját jellemezte, oroszul megtérést is jelent.). Az egykori szovjet elnök kérdésre válaszolva leszögezte: "Továbbra is mélységesen hiszek a szabadságban. És meg vagyok győződve arról is, hogy mindaz, ami történt, a falak leomlásától kezdve, nem következhetett volna be a kereszténység hatalmas lelki ereje nélkül. Az embernek azonban nemcsak a totalitárius ideológiák, nemcsak az erőszak vagy a háború okoznak problémát. Az ember problémája magában az emberben rejlik és a megoldást csak az ember szívében lehet megtalálni. Íme, úgy tűnik nekem, hogy ez II. János Pál nagy tanítása. Ő tanúsítja, hogy Isten jelen van az ember szívében. Ez az üzenet a nemhívőknek is szól. A pápa érdeme az is, hogy megértette most saját tapasztalatomról szólok , a nagy kihívások nem értek véget a Szovjetunió bukásával. Újabb kihívások születtek, és mindig is lesznek kihívások Egyes emberek messzebb látnak másoknál, mélyebben gondolkodnak, és meglepő módon cselekednek. Ezek között van II. János Pál is." Mihail Gorbacsov figyelmeztet: Európa nem kockáztathatja meg új korlátok, új határok, új falak emelését. Ez nagy veszélyt jelenthet. Nem engedhető meg például annak a falnak a létezése, amely Európában különválasztja a gazdagokat és a szegényeket. Ez a fal láthatatlan, de érezhető. A hivatalos adatok szerint nagyon nagy azok száma, akik a legvégletesebb szegénységben élnek. Nem az afrikai vagy ázsiai országokról beszélek, hanem Európáról. Mindez elfogadhatatlan. Nem nézhetjük ezt tétlenül, hiszen emberi méltóságunkat veszíthetjük el. A legerősebb és legtekintélyesebb hang, a pápa hangja emlékeztet bennünket erre. Az egyesült Európa nem utópia. Nagyon sokat kell azonban még dolgoznunk a közös európai ház építésén, hogy az valóban szabad legyen. És együtt kell dolgoznunk. Arra gondolok, hogy munkánkban egyesíteni kell a kultúrát és az etikát. Az az európai politika, amely nem kapcsolódik a kultúrához és etikához, nem érhet el sikert. Az a veszély fenyegeti, hogy elfajul és a népek ellen fordul. A történelem emlékezetünkbe idézi a közelmúlt tragikus példáit. Tevékenységünket erős feszültséggel, a mély humanitás és szolgálat feszültségével kell megtöltenünk.
Mihail Gorbacsov kiemelt figyelemmel kíséri a szentatya minden szavát és tevékenységét, amit az Osservatore Romanóban közölt két cikke is bizonyít. Az elsőt II. János Pál pápasága 20. évfordulójára, a másikat pedig nemrégiben a szentatya 80. születésnapjára írta. VR/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2000. 08. 09.