A Népszabadság (Boldoggá avatás szeptember 4., 2.o.) beszámolója szerint a szintén boldoggá avatott IX. Pius pápa szemére vetik "állítólagos antiszemitizmusát, Izrael sajnálkozását fejezte ki a boldoggá avatás miatt. Különösen az keltett megütközést, hogy a jelenlegi egyházfő őt éppen XXIII. Jánossal, azzal a pápával együtt avatja boldoggá, akit minden cselekedetében IX. Pius "ellenpontjának" tekintenek" írja a Népszabadság.
Összeállítást készített a boldoggá avatást kommentáló reagálásokból a Magyar Nemzet (Napi szeptember 5., 8.o.) és a Népszava (A Szentszék 9.o.) is. Utóbbi lap idézi Miháel Malhior rabbi IX. Pius boldoggá avatásával kapcsolatos állásfoglalását. A zsidó diaszpóra ügyeivel megbízott izraeli miniszter szeptember 3-án, a boldoggá avatás napján fejezte ki "mélységes sajnálkozását" amiatt, hogy II. János Pál "éppen egy ilyen vitatott történelmi szerepű pápát emelt a boldogok sorába." A miniszter utalt arra, hogy IX. Pius gettókban különítette el a zsidókat, ezenkívül elraboltatott szüleitől egy erőszakkal megkeresztelt zsidó kisfiút, Edgardo Mortarát, aki később katolikus pap lett. Ezt a boldoggá avatást Malhior szerint a zsidó közösség úgy értelmezheti, mintha a katolikus egyház elfogadná az erőszakos hittérítés ősi gyakorlatát. Az olasz sajtó meg nem nevezett vatikáni forrásokat idézve azt írja, hogy a Szentszék nem tulajdonít különösebb jelentőséget ennek az állásfoglalásnak, mivel az szerinte nem tükrözi az izraeli kormány hivatalos véleményét, a rabbi önkényes értelmezést ad a boldoggá avatásnak. A Corriere della Sera az eset kapcsán emlékeztet arra a két évvel ezelőtti izraeli kérésre, hogy a Vatikán halassza el 50 évre IX. Pius boldoggá avatásának procedúráját. A kérést Izrael szentszéki nagykövetsége terjesztette elő, tehát hivatalosnak volt tekinthető. Ezúttal azonban egy másodvonalbeli miniszter szólalt meg írja az újság. A cikk kiemeli: a Vatikán úgy tartja, hogy az utóbbi időben jelentősen javultak kapcsolatai Izraellel és a zsidó világgal, különösen II. János Pál márciusban tett szentföldi látogatása óta. "Ezért a Bronzkapu mögött az a vélemény alakult ki, hogy ezt a viszonyt nem csorbíthatja egy izraeli politikus alkalmi nyilatkozata. Csakhogy a Szentszék mostani lépését rosszallóan vette tudomásul az olaszországi zsidó közösség is, amelynek elnöke, Amos Luzzato kijelentette: IX. Pius boldoggá avatása akadályokat gördíthet a zsidó-keresztény párbeszéd útjába. A The Jerusalem Post kiemeli: II. János Pál pápa a IX. Pius elleni antiszemitizmus vádjáról azt mondta, még a szenteknek is vannak korlátaik. A lap idézi Elio Toaff római főrabbit, aki élesen elítélte a boldoggá avatást, valamint Enrico Modiglianit, a római zsidó közösség igazgatótanácsának tagját, aki szerint "Pius boldoggá avatása egyszerűen botrányos." A L'Osservatore Romano vatikáni lap A nagy jubileum szentsége és lelke címmel az öt boldoggá avatottról, köztük a két boldoggá avatott pápáról azt írja: "Az egyház mindenkinek mutatja azt az utat, amelyen elérhető a keresztény eszmény." Az Il Giorno konzervatív lap IX. Pius és XXIII. János boldoggá avatásáról megjegyzi: egy radikális republikánus egyházellenes csoport tüntetett IX. Pius boldoggá avatása ellen.
A Magyar Nemzetben (szeptember 2., 24.o.) Szarka Ágota Kárpátaljai misszió című riportja a két évvel ezelőtt árvízsújtotta Kárpátalján készült. A kis ruszin falvak, Németmokra és Oroszmokra lakói úgy látják: az árvízi védekezés változatlanul nem megfelelő náluk és máshol sem intenzívebb. Mikulyák László, a karitászcsoport vezetője szerint csak reménykedni lehet abban, hogy ősszel nem lesz komolyabb áradás. Ha mégis, akkor megismétlődhet az 1998-as pusztítás, és az újjáépített házak ismét víz alá kerülhetnek. A riportban megszólal P. Papp Tihamér, a nagyszőlősi ferences misszió vezetője, aki felháborítónak és fájdalmasnak nevezi azt a közönyt és cinizmust, amivel az anyaországiak részéről naponta szembetalálkoznak a kárpátaljai magyarok. "A magyarországi ifjúsági találkozóra utazó magyar fiataljainkat "ukránozza" a magyar határőr, az egyik kereskedelmi tévé ukrán lisztfelvásárlókkal riogatja a magyar közvéleményt, akik a riportban egyébként magyarul beszélnek. Miközben itt hallatlanul nehéz körülmények között küzdünk kulturális, nyelvi megmaradásunkért. Iskolákra lenne szükség, hogy a fiatalság itt maradjon, ne kelljen Magyarországon tanulnia. Ezért határozták el, hogy a már működő katolikus óvoda és a mozgássérült gyerekek rehabilitációs intézete mellett belevágnak egy magyar nyelvű középiskola létesítésébe." A cikkíró emlékeztet rá: az ukrán kormánnyal kötött megállapodás értelmében az egyház vállalta a tiszaújlaki állami középiskola újjáépítését, cserébe magyar katolikus iskolát indíthattak. Orbán Viktor kormányfő kárpátaljai útja után a magyar állam elengedte az ukrán államadósság egy részét, azzal a feltétellel, hogy az egymillió dollárt magyar iskolákra fordítják. A tiszaújlaki katolikus iskolát a hatóságok először mégis kihúzták a támogatandó intézmények listájáról. Végül kaptak pénzt, de az ukrán törvények szerint az állam egy fillért sem fizet az egyházi iskolák fenntartására. A bizonyítvány elismertetése is komoly gondot jelent.
Tanulmányi megállapodást kötött a győri Szent László Katolikus Szakkollégium és a Széchenyi István Főiskola. A szerződést Pápai Lajos megyéspüspök és Keresztes Péter főigazgató írta alá az intézmény szeptember 4-én tartott megnyitóját követően. Az erről beszámoló Magyar Nemzet (Erkölcsfilozófiát is szeptember 5., 4.o.) kiemeli: a Szent László Kollégium nem csupán egyszerű diákotthonként kíván működni, szeretnének bekapcsolódni az oda kerülő hallgatók erkölcsi felkészítésébe, gyarapításába is. A múlt évben megszépült, új közösségi termekkel bővült épület lehetőséget ad arra, hogy az átlagosnál jóval többet nyújtsanak a főiskolásoknak. A győri püspökség támogatásával meghirdetett erkölcsfilozófiai, etikai tárgyaik a szerződéskötéssel bekerültek a tantervbe. A programban többek között szerepel a Bevezetés a kereszténységbe című tárgy, amit maga a győri megyéspüspök, Pápai Lajos fog tanítani. MK
Magányos vagy. Aki kedves volt számodra, elment: eltűnt az életedből, elhagyott. Mit tegyél? Ebben segít neked Kalacsi János Már csak a sötétség ölel körül (2. o.) című írása.
Pósa László A Szentlélek aggregál (3. o.) címmel arról ír, hogy a jubileumi évben a plébániákon az otthonteremtés az út, hogy sokan visszatérjenek az Istennel és a testvérekkel való bensőséges közösségbe.
"A jelenben legyen megértés, a jövőben béke, ám ennek föltétele a múlt igaz ismerete". Ezzel a bevezetővel indítja a nándorfehérvári csatáról szóló írását (Kereszttel a félhold ellen, 4. o.) állandó külmunkatársunk, Török József, akit nemrég Stephanus-díjjal tüntettek ki. Őt mutatja be interjújában (Mobiltelefon nélkül is hűségesen, 10. és 16. o.) Smidt Valéria.
Sri Lankában a közös munka, a külföldi fiatalok jelenléte összekovácsolta a különböző vallási közösségekhez tartozó lakosokat (Suhajda Lajos: Nyaralás mások javára, 11. o.).
Mohács évszázada súlyos örökséget hagyott. A korszakra a török pusztítás nyomta rá bélyegét. Őrültség semmit nem tennünk, ha mindent nem is tehetünk (67.) címmel Szabó Judit arról ír, hogy a Magyar Katolikus Egyház hogyan rendezte szétzilált sorait a 16. század 2. felében és a 17. században.
A Jubileumi Krónika a 15. Ifjúsági Világtalálkozóra, a szentév Legnagyobb, legszínesebb és legvidámabb eseményére kalauzol el bennünket Rómába, ahol közel kétmillió fiatalt fogadott a Szentatya (1213. o.). MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2000. 09. 08.