Szintén a Népszabadságban (szeptember 7., 6.o.) Seres Attila IX. Pius és XXIII. János című cikkében írja: "Félő, hogy IX. Pius boldoggá avatása újabb akadályokat gördíthet a keresztény-zsidó párbeszéd útjába, amely pedig II. János Pál jeruzsálemi látogatását követően ismét lendületbe jött." Seres IX. Piust negatívan állítja be, és vele szemben XXIII. János érdemeit hangsúlyozza, kiemelve: nem véletlenül nevezték jó pápának.
Hasonló hangvételben íródott a Magyar Hírlapban (szeptember 7., 7.o.) Szabó Miklós A csalhatatlan boldog című cikke. A szerző szerint "Hazánkban, ahol a helyi katolikus egyház még nem tette magáévá a második vatikáni zsinat reformszellemét, és olykor a zsinaton át az 1945 előtti "neobarokk" egyházi múltra tekintget vissza, aggódva figyeljük, hogy IX. Pius boldoggá avatása nem szolgál-e alapul hazai visszahúzó katolikus törekvések önigazolása számára." A Magyar Nemzetben (szeptember 9., 23.o.) viszont Magossy Lóránt A Vatikán erős lelkű foglya címmel negatív elfogultságtól mentesen mutatja be IX. Pius életét és munkásságát. A cikkíró azt is megemlíti, Masta-Ferretti mindig kiemelt feladatának tekintette a sors számkivetettjeivel való törődést, így pl. a Ripa árvaház igazgatójaként alig másfél év alatt rendbe szedte az eladósodott intézmény gazdálkodását, majd már érsekként az 1832-es éhínség idején minden jövedelmét a rászorulóknak adta. Amikor pedig a Bolognában kitört függetlenségi felkelés ellen Ausztria hadosztályt küldött a lázadók leverésére, a forradalmárok pedig Spoletónál összevonták fegyvereseiket, a fiatal érsek ígéretet tett: a felkelőket visszavonulásra bírja, a forradalmároknak pedig szabad elvonulást ígért, sőt a fegyveresek még útipénzt is kaptak tőle. Spoleto városa így menekedett meg a csata következményeitől.
Szeptember 9-én, szombaton fölszentelték a szlovákiai Ajnácskő templomának magyarországi támogatással készült képzőművészeti tartozékait. Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész korpuszát és Kligl Sándor szobrászművész a templom főbejáratát díszítő bronz táblaképeinek létrejöttét és helyszínre szállítását az NKÖM 2,5 millió forinttal támogatta. A kulturális tárca részéről Elekes Botond főosztályvezető méltatta a község hitbeli közösségeinek emberfeletti erőfeszítését, aminek jóvoltából felépült az ajnácskői templom, nemcsak a hit, hanem az anyanyelvi kultúra megtartásának tanúságaként. Az eseményről beszámoló Magyar Nemzet (Szlovák szeptember 11., 8.o.) megjegyzi: az ajnácskői római katolikus templom építéséhez háromszor is hozzáfogtak az elmúló század során 1913-ban, 1939-ben és 1968-ban , de a történelem mindig közbeszólt. Végül is a rendszerváltozás után, 1994-ben épült föl a helybéliek összefogásával. Az orgona, a stációk festményei és az oltárkép már tavaly a helyére került.
A Népszabadság (Ügyész vizsgálhatná szeptember 10., 1.,4.o.) összeállítása szerint még az ősszel a kormány elé kerülhet a vallásszabadságról szóló törvény módosításának terve. A jogszabály lehetőséget adna az ügyészségnek, hogy iratokat, adatokat és felvilágosítást kérhessen az egyházaktól, azaz vizsgálhassa a vallási közösségek működését írja a lap. Az ellenzéki pártok közül az MSZP, "bár egyetértésről korai volna beszélni, tárgyalási alapnak tekinti a javaslatot." A koncepció kidolgozója, Schanda Balázs, a kulturális tárca főosztályvezetője a kisegyházak aggodalmairól elmondta: csaknem száz egyháznak küldte el a törvénytervezetet, közülük eddig nyolc jelezte, hogy konzultálni kíván a szövegről. A főosztályvezető reményei szerint az egyeztetések néhány héten belül véget érnek, a törvényjavaslat várhatóan még az ősszel a kormány, majd a parlament elé kerül.
Szintén a Népszabadság (A történelmi egyházaké szeptember 11., 5.o.) összeállítása kiemeli: az idén az egyszázalékos adófelajánlásokból több jutott a történelmi egyházaknak. A katolikusok, a reformátusok és az evangélikusok mögött a Hit Gyülekezet őrzi negyedik helyét az adósorrendet tartalmazó listán, de a sokáig dinamikusan fejlődő egyház veszített népszerűségéből: ebben az évben 8209 adófelajánlást kapott, szemben a korábbi 8774-gyel. Az adóbevallás során 523 ezren éltek azzal a törvényben biztosított lehetőséggel, hogy személyi jövedelemadójuk egy százalékát valamelyik vallási közösség javára ajánlják fel. Ez a szám tavaly nem érte el a 490 ezret mutat rá Czene Gábor, az összeállítás készítője. A PM egyelőre nem hivatalos kimutatása szerint az adófizetők 1,6 milliárd forinttal támogatták az egyházakat. Az összeg meghaladja az előző évben felajánlott nem egészen 1,4 milliárdot. A támogatáson korábban 73, az idén 90 egyház osztozott. Az egyszázalékos adólista első tíz helyén egyetlen helycsere történt, a Mazsihisz megelőzte a Krisna-tudatú Hívők közösségét. A négy történelmi egyház növelte támogatottságát: a katolikusok, a reformátusok és a zsidó hitközségek nagyobb, az evangélikusok kisebb mértékben. A katolikus egyház részére 333 383 felajánlás érkezett, 995 397 244 forint értékben. A reformátusoknak 107 387 személy ajánlotta fel adója egy százalékát, 334 608 499 forintban. Az evangélikusoknak 30 534 személy, 105 883 946 forintban. A Hit Gyülekezetének 8 209 személy, 17 853 396 forintban. A Mazsihisz részére 5 791 személy 37 980 247 forintban.
A Magyar Nemzetben (szeptember 10., 34.o.) Ludwig Emil Szűz Mária születésnapja Csatkán című riportja az Északi-Bakony rengetegében rejtőző Csatkát mutatja be. A falucska nevezetessége a középkori eredetű kolostortemplom. A szent helyet évtizedek óta megtisztelik a katolikus romák, a Kisboldogasszony-napi öregbúcsú a dunántúli cigányság legfontosabb vallási eseménye.
Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 9-én szombaton hivatalában felkereste Bölcskei Gusztáv református püspököt, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökét. A magánlátogatás jellegű találkozót követően Bölcskei elmondta: Orbán Viktorral értékelték a közelmúlt eseményeit, köztük az augusztus 19-20-ai megemlékezéseket. Szerinte a kormányfő rendkívül pozitívan értékelte a millenniumi ünnepségekkel kapcsolatos egyházi közreműködést. A miniszterelnök már levélben is kifejezte köszönetét a történelmi egyházak vezetőinek, hogy segítették méltóvá tenni ezt az ünnepet. Ezt mi is így érezzük jegyezte meg a református püspök (Magyar Nemzet: Orbán szeptember 11., 2.o.). MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2000. 09. 18.