A témáról szólva Trujillo bíboros elmondta: a szentatya és a családok harmadik világtalálkozójának témája a következő: "A gyermekek a család és a társadalom tavasza."
A bíboros föltette a kérdést: beszélhetünk-e tavaszról, virágzásról, örömről és reményről, amikor a világon sok-sok gyermek helyzete inkább szégyent, keserűséget, kudarcot vált ki, hosszú és kegyetlen télre hasonlít. Emlékeztetett II. János Pál pápa lengyelországi látogatásán mondott szavaira, miszerint nincs jövője annak a nemzetnek, amelyik megöli gyermekeit. Sok országban demográfiai télről beszélhetünk, mivel több a sírhalom, mint a bölcső. A tél és az eltorzult értelem a megfogant, születendő életből, az embrióból kísérleti eszközt csinál, az emberi szerveket piaci áruvá alacsonyítja. Tél uralkodik a családokban, amelyek mindezt megengedik, ahol semmi sem vet gátat a válások folyamának, amelyeknek a gyermekek az áldozatai. Szörnyűséges télről van szó, ahol megengedik gyermekek örökbefogadását élettársi kapcsolatban élő, erkölcsi alapot nélkülöző párok számára. II. János Pál pápa a Gyermekekhez írt levelében már leleplezte az embertelenség számos jelenségét, utalva a gyermekek "szanálásának" legszörnyűbb formáira is. Hogyan maradhatunk közömbösek annyi gyermek szenvedését látva, különösen, amikor ezt a felnőttek okozzák? Ezen jelenségek ellenére, meggyőződésünk, hogy elérkezik a tavasz, hiszen Betlehemben megszületett a gyermek Jézus, az élet Ura mondotta beszédében Trujillo bíboros. Hozzátette: akkor beszélhetünk tavaszról, amikor az egyház erőteljesen hirdeti minden gyermek szent méltóságát, a család kötelességeit és jogait. A tavasz azt jelenti, hogy a népek, vezetőik, a törvényhozók rászánják magukat, hogy higgyenek az emberről szóló igazságban, azt megvédik és tisztelik, a gyilkos törvényeket a család és a gyermekek érdekében hozott törvényekkel váltják fel.
A programról
A családok jubileumát megelőzően október 11-13. között a vatikáni VI. Pál teremben teológiai-lelkipásztori nemzetközi kongresszusra kerül sor, amely a gyermekek témájával foglalkozik. Ezen részt vesznek az egyes püspökkari konferenciák küldöttségei, főpásztorok, a családpasztoráció felelősei, élet-és családvédő mozgalmak vezetői, mintegy hatezer személy.
Csütörtökön, október 12-én este 7 órakor az öt világrész képviseletében érkezett családok a Szent Péter téren keresztúti ájtatosságot tartanak. Pénteken, október 13-án este 7 órakor a bécsi Pueri Cantores gyermekkórus ad hangversenyt a vatikáni VI. Pál aulában. Szombaton, október 14-én a római nagy bazilikákban és egyes nemzeti templomokban kilenc nyelvi csoportban készülnek fel a családok a szentatyával való találkozásra és a családok jubileumára. A magyar zarándokok a Via Giulián, a Pápai Magyar Intézet mellett lévő Santa Maria dell'Orazione templomban vesznek részt szentmisén és katekézisen. Vasárnap, október 15-én a pápa a Szent Péter téren mutat be szentmisét a családok jubileumának résztvevői számára. A szertartáson a szentatya több fiatal párt esket. VR/MK
Összesen huszonkét dokumentumtervezetben foglaltuk össze, majd taglaltuk és tárgyaltuk a megítélésünk szerint legidőszerűbbnek és legsürgetőbbnek számító témákat: 1. Nemzetiségek lelkipásztori szolgálata, 2. A tömegtájékoztatás, 3. A szociális-karitatív tevékenység, 4. Szórványpasztoráció, 5. Világi hívek a harmadik évezredben, 6. Ifjúság, 7. Hivatásgondozás és papképzés, 8. Lelkiségi mozgalmak, 9. Krisztusi közösség, 10. Katekézis, 11. Evangelizáció, 12. Katolikus oktatás, nevelés, 13. Anyagiak az egyház szolgálatában, l4. Az ökumenikus törekvések elvi alapjai, 15. Erdélyi sajátosságok, 16. Liturgia és szentségi élet, 17. Szerzetesi közösségek, 18. Hátrányos helyzetű testvéreink szolgálata, 19. Jelenlét a társadalomban, 20. A megújuló papi élet, 21. Főegyházmegyei közigazgatás, 22. Keresztény család.
A négy év alatt főegyházmegyénk híveinek és papjainak nagyobb része aktívan és eredményesen bekapcsolódott a zsinati munkálatokba és ez segítette az egyének és közösségek megújulásának elindulását.
A megszavazott dokumentumok véglegesített szövege könyv formájában jelenik majd meg. A mindannyiunk életét valamilyen formában érintő következtetéseinket általános üzenetként közreadjuk, s minden jó szándékú embertől azok alapos továbbgondolását és egyéni életükre vonatkozó alkalmazását kérjük.
l. Hittel valljuk, hogy Isten teremtett világa minden más látszat ellenére változatlanul jó. Fizikai és szellemi szennyezéséért, a különféle anyagi természetű pusztításokért és az erkölcsi jellegű rombolásokért, a paradicsomi boldog állapot elvesztéséért (Milton} és az ember tragédiájáért (Madách), vagyis a bűn egyéni és közösségi életünkben való eluralkodásáért a Kísértőre hallgató, szabad akarattal rendelkező ember a felelős.
2. Őszintén beismerjük, hogy gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással sokszor és sokat vétkeztünk, következésképpen Isten irgalmára és felmentő feloldozására kivétel nélkül rászorulunk.
3. Kínosan szenvedünk az emberi élet minőségét kikezdő problémák sokasodása miatt. Bánt az ifjúság körében egyre növekvő munkanélküliség, az erkölcsi szabadosság, a családok válsága, a válások növekvő száma. Fáj a sok zátonyra futott házasság tragédiája, az emberi kapcsolatok megromlása, a keresztények megosztottsága, a liberális piacgazdaság kegyetlensége, a növekvő szegénység, a világnézeti tájékozatlanság, a nihilizmus, a mindent megbénító közömbösség, a gyakorlati materializmus és a nyomában járó lelki üresség, a nagyfokú életkedvvesztés és az egyén céltalanságának eluralkodása.
4. Ezzel szemben megállapítjuk, hogy az emberek többségében megvan a jobbra törekvés, a javulni akarás szándéka, s nemcsak a "jobb", de a "tartalmasabb" élet utáni vágy is. Lelkük mélyén keresik az emberek az igazságot, és a felelőtlen szabadosság helyett a felelősséggel járó szabadságot. Vágynak a belső békére és őszintén szeretnék, ha mind a családtagok, mind a népek, valamint a különféle vallási és nemzeti közösségek egymással békességben élhetnének. Mindez reményre jogosít fel bennünket.
5. Mélyen együtt érzünk a válságba jutott világ gondjaival, szenvedő testvéreinkkel, és tudjuk, hogy kiutat egyedül az örök Krisztus adhat nekünk. Ezért az emberi személy méltóságának a tiszteletben tartásáért, az alapvető emberi jogok biztosításáért, a tisztességes élet megteremtéséért és védelméért a fogantatás pillanatától kezdve az utolsó leheletig minden józan szemléletű embert, különösen is a jövő ígéretét magukban hordozó ifjakat és a jelen helyzetünkből kiutat megjelölni hivatott értelmiségieket közös gondolkodásra, párbeszédre és cselekvésre hívunk meg.
Jézus megismert evangéliuma a fentiek lelkiismeretes átgondolására késztet és ugyanakkor felelős cselekvésre kötelez valamennyiünket. Ő, és csakis ő a bűnből szabadulni kívánó emberiség egyetlen Megváltója. Ebben az összefüggésben idézzük a nemzetek apostolát, Szent Pált: " egy az Isten, egy a közvetítő Isten és ember között, az ember Krisztus Jézus, aki váltságul adta magát mindenkiért" (1Tim 2,4-6).
Testvérek! Az idők jeleit látva és figyelve merjünk saját életünk számára egyenként is következtetéseket levonni, merjünk önmagunkkal egymással és Istenünkkel kiengesztelődni, merjünk változni, s akkor talán másokat is segíteni tudunk legalább egy kicsit megváltozni. Most véget ért főegyházmegyei zsinatunk megvalósítandó feladatul mindenki számára ezt a célt tűzte ki. Eléréséhez emberi erőfeszítéseink mellé kérjük a Szentlélekisten segítő kegyelmét. Csíksomlyó-Gyulafehérvár, 2000. szeptember 24-29. Érseki Sajtóiroda/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2000. 10. 06.