KÜLFÖLDI HÍREK

Pápai szentmise mindenszentek ünnepén

Vatikán: Mindenszentek ünnepén, november 1-jén szerdán II. János Pál pápa ünnepi szentmisét mutatott be a Szent Péter téren. Ugyanolyan hatalmas tömeg, ugyanolyan magasztos ünnepélyesség és rendkívüli novemberi napsütés színhelye volt a Szent Péter tér, mint 50 évvel ezelőtt, amikor XII. Pius pápa kihirdette Mária mennybevételének dogmáját. A Bernini oszlopsort díszítő 600 hímzett templomi zászló felidézte a kereszténység történetét, emlékeztetve az elmúlt kétezer év szentjeinek hosszú sorára, akiket az Egyház ezen a napon ünnepel és akik élén a Szűzanya, az első szent áll. A televízió képernyője felidézte az 50 évvel ezelőtti archív, fekete-fehér felvételeket, XII. Pius pápa hangját, miközben II. János Pál pápa az új évezred híveit emlékeztette az egyház legutolsó, egy pápa által ex cathedra kihirdetett dogmájának lelki jelentőségére, gazdagságára. A szentmise kezdetén felolvastak egy részt XII. Pius pápa Munificentissimus Deus k. apostoli konstituciójából, amellyel 1950. november elsején ünnepélyesen dogmaként, az egyház tévedhetetlen hittételeként hirdette ki, hogy Szűz Mária nemcsak lelkében, hanem testében is felvétetett a mennybe.

II. János Pál pápa homíliájában mindenszentek ünnepére emlékezve a Jelenések Könyvének szavaival áldotta Istent azért, hogy szentek és boldogok hatalmas seregét támasztotta az egyházban. És nemcsak azokért, akiket az egyházi év során ünnepelünk, hanem a névtelen szentekért is, akiket csak Isten ismer: a családanyákért és családapákért, akik a gyermekeik iránti mindennapos odaadással hatékonyan hozzájárultak az egyház növekedéséhez és a társadalom építéséhez. Hálát adott névtelen papokért, szerzetesekért és világiakért, akik, mint az Úr oltára előtt égő gyertyák elemésztődtek a felebarát szolgálatában, a misszionáriusokért, akik mindent elhagytak, hogy hirdessék az evangéliumot a Föld minden szögletében. A mai szentmise teljes liturgiája a szentségekről szól folytatta homilíáját a pápa. De ahhoz, hogy megtaláljuk az életszentség útját, az apostolokkal együtt fel kell kapaszkodnunk a boldogságok hegyére és Jézus mellé szegődve meg kell hallanunk az ajkáról elhangzó életadó szavakat. Ő ma is a boldogságokat hirdeti: "Boldogok a lélekben szegények: övék a mennyek országa." Azok, akiknek szívében nincsenek előítéletek és ellenállás, hanem teljesen az isteni akaratra hagyatkoznak. "Boldogok a szomorkodók." Nemcsak azok, akik a halandó emberi léttel járó nyomorúságok miatt szenvednek, hanem azok is, akik vállalják az evangéliumi erkölcs bátor megvallásával járó szenvedést. "Boldogok a tisztaszívűek." Azok, akik a minden hazugságot és kétszínűséget kizáró teljes abszolút belső tisztességre törekednek. "Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot." Azok, akik az emberi igazságtalanságon túl, Isten üdvözítő akaratában keresik az igazságot. "Boldogok az irgalmasok." Azok, akik legyőzik szívükben a keménységet és közönyt és elismerik az irgalmas szeretet elsőbbségét. "Boldogok a békességesek." Azok, akik a világ rettenetes ellentéteivel és kirekesztéseivel szemben a szeretet és a sorsközösség-vállalás testvéri együttéléséért fáradoznak. A szentek komolyan vették Jézus e szavait és felfedezték bennük Isten Országa eljövendő dicsőségének csíráit. De különös módon felismerte ezt a Legszentebb Mária, aki egyedülálló kommunióban élt a megtestesült Igével és fenntartás nélkül bízott üdvözítő tervében. Ezért hallhatta elsőként, a Hegyi beszédet megelőzően, az összes többi boldogság összefoglalásaként: "Boldog vagy, mert hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked."

Homíliájában a szentatya a Boldogságos Szűz szentségéről is elmélkedett, amely hálaénekében ragyogott fel a maga teljességében. "Magasztalja lelkem az Urat és ujjongjon szívem üdvözítő Istenemben, hiszen tekintetre méltatta alázatos szolgáló leányát." Mária szentsége mélységes alázatában, Isten előtti kicsinységének tudatában és alázatos hitében rejlik, abban a készségében, hogy saját életét az isteni misztérium szolgálatába állítsa, akkor is, ha nem képes felfogni, hogy mindez miként történik meg. Az alázat mértékének az ajándék nagysága felel meg. A Mindenható nagy dolgokat művelt vele, melyeket Mária hálával elfogadott és tovább adott a hívők nemzedékeinek. Íme, ezen az úton haladt a Mennyország felé Mária, az Üdvözítő Anyja, megelőzve az úton az Egyház összes szentjét és boldogát. "Boldog vagy te lélekben és testben, Mennybe felvett Mária." XII. Pius pápa ezt az igazságot fogalmazta meg a Mindenható Isten dicsőségére, Fia, az örökkévalóság halhatatlan királya, a bűn és a halál győztese tiszteletére és anyja, az egész egyház öröme és diadala nagyobb dicsőségére.

A szentatya e szavakkal zárta homíliáját: "És mi örvendezünk, Ó, Mennybe felvett Mária, megdicsőült személyedet szemlélve Hitedben világos jelzést látunk azon út felé, amely lelki érettséghez és a keresztény életszentséghez vezet. Veled és minden szenttel dicsőítjük a Szentháromságos Istent, Aki földi zarándokutunkat vezeti, Aki él és uralkodik mindörökkön öröké, Amen.

Az Úrangyala elimádkozása előtt II. János Pál pápa ismét Mária példáját állította a hívek elé. A Szűzanya arra tanít bennünket, hogy a keresztény élet olyan evilági zarándokút, amelynek során szívünket az ég felé emeljük. Ez a valódi keresztény remény, amely nem jelent sem fatalizmust, sem pedig a történelem elől való menekülést. Ebben a távlatban nyíljunk meg a halottakról való megemlékezésnek november 2-án, különösen emlékezzünk meg azokról, akik emberi erőszak áldozataiként veszítették életüket.

Délután négy órakor Camillo Ruini bíboros, a szentatya római helynöke, a pápa nevében mutatott be szentmisét Róma Veranói temetőjében, a város minden halottjának lelki üdvéért. VR/MK

A politikusok szentévi zarándoklatának előkészületei

Vatikán: Október 28-án, kedden délelőtt sajtóértekezletet tartottak a vatikáni sajtóteremben, amelynek során bemutatták a politikai vezetők, miniszterek és parlamenti képviselők november 4-én és 5-én sorra kerülő szentévi zarándoklatának programját. A tájékoztatót Roger Etchegaray bíboros és Crescenzio Sepe érsek, a jubileumi bizottság elnöke és titkára tartotta, Giulio Andreotti szenátorral, aki a római fogadó bizottság elnöke és Ombretta Fumagalli szenátor asszonnyal, a jubileumi parlamentek közötti összekötő csoport elnökével.

Eddig 12 ezer miniszter és parlamenti képviselő jelentette be a számukra rendezett jubileumi napokon való részvételét. Természetesen a legtöbben, kilencezren Olaszországot képviselik: a szenátus és a parlament 400 tagján kívül, jelen lesznek a régiók és tartományok vezetői, valamint a polgármesterek is. A világ különböző országainak politikai életét és parlamentjeit az eddigi előjegyzések szerint 2600 személy képviseli. A legnagyobb csoport 300 személy Argentínából jön, őket a lengyelek követik. Kisszámú, de annál jelentősebb delegációk érkeznek az iszlám országokból, pl. Iránból és Kuvaitból. Bejelentette részvételét az egykori Szovjetunió volt elnöke, Mihail Gorbacsov is. Magyarország képviseletében részt vesznek: Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke, Tóth Gábor, a parlament külügyi hivatalának vezetője, Hegyi Gyula MSZP-s képviselő és a Fidesz-frakció részéről Isépy Tamás, Latorcai János, Rogán Antal, Salamon László, Sasvári Szilárd, Simicskó István.VR/MK

Pápai levél Morus Szent Tamás lett a politikusok védőszentje

A politikai vezetők és parlamenti képviselők jubileuma alkalmából október 31-én közzétették II. János Pál pápa Motu Proprio formában írt levelét, amellyel Morus Szent Tamást a politikusok védőszentjévé nyilvánítja. A szentatya a "lelkiismeret szentjének" nevezte az egykori angol lordkancellárt. A XV-XVI. században élt szent üzenete a századok távlatából az, hogy az igazság primátussal rendelkezik a hatalommal szemben, mely igazság megszólítja a lelkiismeret elidegeníthetetlen méltóságát. Ez a lelkiismeret szentély, melyben az ember és különösképpen az államférfi szemtől szemben találja magát Istennel. A pápa ezekkel a szavakkal jellemzi a nagy angol szentet, aki mostantól kezdve mindazok egyetemes patrónusa, akik életüket a politikának, kormányzásnak szentelték. Levelében a pápa felidézi azokat az egymást szerencsésen kiegészítő ellentéteket, amelyek ezt az érdekes személyiséget jellemezték: a nagy humanista, Rotterdami Erasmus barátja, rendkívül művelt elme, a klasszikus szerzők ismerője, aki ugyanakkor hihetetlenül konkrét és realista tud lenni a közhatalom gyakorlásában. Példaadó férj és apa, buzgó hívő, aki mély vonzalmat táplál az aszkézis iránt. És még ezen túl szigorú erkölcsű ember, de ugyanilyen erős benne a humorérzék. Mindezek a kvalitásai kemény próbatételt állnak ki, amikor pályafutása csúcspontján ő az első, aki világi személyként betölti a tekintélyes lordkancellári hivatalt elveszti a király kegyét, mert határozottan visszautasítja, hogy letegye a hűségesküt és ezzel támogassa VIII. Henrik királyt, aki, mint ismeretes, új házasságra kívánt lépni Boleyn Annával és kiterjesztette hatalmát az angol egyházra is. Morus Tamás világosan és félelem nélkül a házassági kötelék felbonthatatlansága mellett foglalt állást és még inkább hűséges maradt a pápához, amikor arra akarták kényszeríteni, hogy tagadja meg őt. Ezért a következetességéért az angol államférfi mindent felvállalt emlékeztet levelében a pápa: a szegénységet családjával együtt, azt, hogy sokan hátat fordítottak neki, azt, hogy a londoni Tower börtönébe zárták és végül a kivégzőpadot.

A szentatya levelében megjegyzi: az eretnekek elleni harcban Morus Tamás kora kultúrájának befolyása alatt állt, egészét tekintve azonban, a múltban és jelenben egyaránt, életműve azt tanítja, hogy a kormányzás elsősorban az erények gyakorlása. Morus Szent Tamás életének ez az üzenete ma még időszerűbb, mint valaha. Korunkban, amikor a biotechnológiák és az új társadalom ígéretei, melyek egy elbódított, hangzavarban élő közvéleménynek tesz, határozott és sürgős döntéseket igényelnek az élet és a család javára. VR/MK

Legyen a politika művészet, nem pedig ravaszkodás

Torinó: A politikát úgy kellene gyakorolni, mint művészetet, nem pedig ravaszkodást, mint a lehetséges művészetét, mely nem a szavakon, hanem bátor tetteken keresztül valósul meg. Oscar Luigi Scalfaro szenátor, volt olasz köztársasági elnök ezeket a gondolatokat fogalmazta meg a torinói főegyházmegye keresztény formációs tanfolyamának megnyitó ülésén. A keresztény ember sohasem vonul nyugalomba mondotta még a volt államfő: a szeretet és igazság tanúságtétele a halálig tart. "Én például a mai napig vállamon hordom annak súlyát, hogy az Olasz Köztársaság elnöke voltam. Minden embernek éreznie kellene egykori szerepének felelősségét" mondta Oscar Luigi Scalfaro. VR/MK


Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva: 2000. 11. 06.