SZEMLE HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZAKRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Erdélyi október 26., 1.o.) néhány sorban beszámol arról, hogy Kolozsvárott ülésezett az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Állandó Értekezlete. A megbeszélésen a magyar történelmi egyházak vezetői Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, Takács Csaba ügyvezető elnökkel, Verestóy Attila szenátusi és Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezetővel találkoztak. Az egyeztetés témája a magyar történelmi egyházak és az RMDSZ viszonya volt. Kijevben 70 év után ismét megnyitotta kapuit az a protestáns templom, amelyet egykor a szovjet hatóságok zárattak be. Az 1857-ben német bevándorlók által épített Szent Katalin-templomot az 1930-as évek elején alakította üzemanyagraktárrá a kommunista kormányzat. A szent helyet most német egyházi szervezetek segítségével újították fel adja hírül a Magyar Nemzet (Napi október 30., 9.o.) a The Guardianra hivatkozva.

Hazai hírek

Október 25-én szerdán Orbán Viktor miniszterelnök hivatalában fogadta Harmati Bélát, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök, elnökét. A megbeszélésen szó volt az evangélikus egyház és a magyar állam kapcsolatáról, illetve az evangélikusok nemzetközi kapcsolatairól is (Magyar Nemzet: Orbán-Harmati október 26., 2.o.).

A Népszabadságban (A Fidesz visszatalált november 2., 9.o.) Balog Zoltán, Orbán Viktor miniszterelnök egyházpolitikai főtanácsadója nyilatkozik, aki a közhiedelemmel ellentétben határozottan leszögezte: a Fidesz soha nem volt ateista párt... A Fidesztől nem álltak annyira távol az egyházak, mint azt a közvélemény feltételezte. Ahogyan telt-múlt az idő, és a Fidesz politikusai férjek, családapák lettek, úgy nőtt a szemükben a vallás jelentősége. Mind inkább részesei akartak lenni a kétezer éves keresztény kultúrának. A Fidesz visszatalált a vallási gyökerekhez, és megtanulta, hogyan lehet hitelesen képviselni a keresztény értékeket Nagy élmény volt látni, hogy a Fidesz fiatal, tehetséges politikusai miként váltak egyre nyitottabbá az egyház, a vallás iránt... A változás nem külső kényszerek vagy politikai megfontolások miatt különbözött be. Orbán Viktor már akkor fontosnak tartotta a vallást, amikor még szóba sem került, hogy a Fidesznek pragmatikus fordulatra van szüksége." Balog szerint nem helyes, ha egy vallási közösség vezetője nyilvánosan elkötelezi magát valamelyik párt mellett. A hívek pártszimpátiája különbözik, az evangélium viszont valamennyi emberhez szól. Az egyháznak kötelessége képviselni bizonyos értékeket, de annak tudatában, hogy a szocialistáknak ugyanúgy joguk és lehetőségük van a megtérésre, mint például a fideszeseknek vagy a kisgazdáknak. A kormányfő egyházügyi tanácsadója a vallásszabadságról szóló törvény tervezett módosításáról kifejtette: meg kell akadályozni, hogy gazdasági érdekekből például az áfa-visszatérítés reményében vallási közösségek alakuljanak Magyarországon. A különbségtétel tehát a törvényhozónak nem csupán megengedett lehetősége, hanem egyenesen kötelessége is. Olyan objektív feltételeket kell meghatározni, amelyek valóban az egyházak közcélú tevékenységéhez kötik a kedvezményeket.

Egyházi beruházásokra kétmilliárd forintot szán a költségvetés, a millenniumi vallási alapból pedig ugyanennyivel támogatja a kormány a további pályázatokat, így a templomépítéseket- és renoválásokat mondta Csurgón Balog Zoltán, a miniszterelnök főtanácsadója abból az alkalomból, hogy Orbán Viktor is részt vett a somogyi kisváros református templomának felavatásán. A katolikus egyház 2,5, a református 1,3 milliárd, az evangélikus egyház és a zsidó gyülekezet 700-700 millió forint kiegészítő járadékot kapott. Az új csurgói templom 50 millió forintos építési költségéhez 15 millió forinttal járult hozzá a kormány. A református templom avatásán mondott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök méltatta a csurgói gyülekezet tettrekészségét. Hangsúlyozta: azokat az erényeket ünnepeljük, amelyek a közel öt évszázados református közösségekre jellemzők, a hazaszeretet, az európai műveltség igényét és hitéletét. "Bízom abban, hogy újra érvényesek Széchenyi István szavai, amelyek szerint reformációra ma is szükségünk van, amikor az idő a miénk" fogalmazott a miniszterelnök (Magyar Nemzet: Templomavatás október 30., 3., Népszabadság: Új református templom 5.o.).

Az MN említett cikke az országos protestáns napok keretében a Pesti Vigadóban rendezett kulturális estről is beszámol. Mádl Ferenc köztársasági elnök elmondta: Magyarország azáltal őrizhette meg politikai és kulturális önállóságát, hogy sem a katolikus, sem a protestáns fél-Európához nem csatlakozott, hanem megőrizte szuverén viszonyát Európa egészéhez. A reformáció közelgő ünnepe alkalmából rendezett eseményen a magyarországi egyházak vezető képviselői mellett jelen volt a miniszterelnök is.

Október 30-én, kedden hajnalban öt budapesti gimnazista elfűrészelte, majd ledöntötte a Regnum Marianum-templom helyén álló emlékmű fakeresztjét a XIV. kerületi Felvonulás téren. A gimnazisták ötágú vörös csillagot és "Budapesti Felszabadító Gárda" feliratot rajzoltak az emlékmű talapzatára. Az öt elkövetőből négy gimnazistát elfogtak, az ötödiket egyelőre keresi a rendőrség. Az elkövetők közölték: tettüket előre kitervelték. Szavaikból kiderült: a fűrészeléshez fekete nyelű, vas vágólapú lombfűrészt, és egy piros szinű alkoholos filctollat is használtak. Regőczi István, a Regnum Marianum Egyesület kuratóriumi elnöke elmondta: "Nem hiszem, hogy a fiatalok tudták, mit csinálnak. Mi intő jelnek vesszük ezt az eseményt arra vonatkozóan, hogy minél előbb fel kell építeni a templomot." A fővárosi Fidesz-MDF-MKDSZ-frakció megdöbbenésének és tiltakozásának adott hangot közleményében a Regnum Marianum emlékhelyét ért barbár támadás miatt. Az ellenzéki frakció felszólítja Demszky Gábor főpolgármestert, hogy a kereszt helyreállításának költségeit a főváros vállalja magára (Magyar Nemzet: Ledöntötték november 2., 5., Népszabadság: Ledöntötték 23.o.).

Guti Sándor ököritófülpösi lelkész megdöbbenéssel értesült a sajtóban arról, hogy bizonyos dokumentumok szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) az Agrárinnovációs Kht.-n keresztül hárommillió forinttal támogatta a falu református templomának felújítását. A polgármester nem tud a támogatásról (Népszabadság: Ököritófülpös október 30., 8.o.).

A Magyar Nemzet (Arcok és október 27., 14.o.) beszámol arról, hogy az Írószövetség Bajza utcai székházában bemutatták Végvári Vazul ferences szerzetes Arcok és fények című kötetét, amely az elmúlt évtizedek verseiből és prózai írásaiból ad bő válogatást. Végvári Vazul az 1956-os forradalomban és szabadságharcban mint tábori pap és fegyveres parancsnok tevékeny részt vállalt. A szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült. Amerikában a magyarok egyik vezetője és hitszónoka lett. Az MN elemzése szerint Végvári Vazul írói munkásságát mély hit, áldozatos élet és megpróbáltatások formálták. A könyvet Pomogáts Béla, az Írószövetség elnöke méltatta, Dévai Nagy Kamilla pedig a költő megzenésített verseiből adott elő néhányat. A kötetet az esztergomi ferences rendház adta ki.

Szintén az MN-ben (A gregoriántól október 28., 14.o.) Metz Katalin tudósít a II. Magyarok Nagyasszonya Nemzetközi Egyházzenei Fesztiválról, amelyet a Rezső téri plébániatemplomban rendeztek. A cikkíró szerint ha valaki zenekedvelő létére nem ismeri a latin liturgiát, és elmulasztja a ritka egyházzenei koncerteket is, nem tudja mit veszít. MK