Mint már előző szemlénkben jeleztük, öt budapesti gimnazista ledöntötte a Regnum Marianum sírkeresztjét és vörös csillaggal, valamint a "Budapesti Felszabadító Gárda" felirattal mázolták be a keresztet. A budapesti Kozma utcai zsidó temetőben pedig 30 síremléket döntöttek le egyelőre ismeretlen tettesek. A munkásmozgalmi panteont és Kádár János sírját zöld festékkel mázolták be halottak napján. Spányi Antal, esztergom-budapesti segédpüspök elmondta: az erkölcsi züllés annak az eredménye, hogy Magyarországon felnőhettek generációk úgy, hogy nem részesültek hitoktatásban. Mindenki meggyőződését tiszteletben kell tartani, a gyalázat, érjen az bármilyen emléket, a társadalom nevelésének súlyos elmaradását jelzi (Magyar Hírlap: Sírokat gyaláztak november 3., 15., Magyar Nemzet: Barbárság vagy 19. o.).
November 5-én vasárnap a Felvonulás téren, kétezer ember jelenlétében újra felállították a Regnum Marianum lerombolt fakeresztjét. Vincze János, a Regnum Marianum Alapítvány elnöke beszédében hangsúlyozta: minden magyar keresztény ember számára elfogadhatatlan, hogy fiatalok előre megfontolt szándékkal leromboljanak egy szent jelképet. Vincze megköszönte a rendőrség gyors intézkedését és azoknak a segítségét, akik a gyors visszaállításban segédkeztek. Egyúttal felszólította a megjelenteket, adakozzanak a templom felépítésére, ami közel ötmilliárd forintba kerül. Az elnök szeretné, ha összegyűlne legalább 100 ezer adakozó család, mert akkor kellő jogalappal kérhetné a miniszterelnöktől az állam hozzájárulását a népfelség elvén. Vincze János bejelentette, hogy az öt rongáló fiú családja hajlandó a kár megfizetésére, s koszorút is helyezett el az emlékhely lábánál, így követve meg a magyar keresztényeket. A fiatalok megbánták tettüket, és minden magyar keresztény bocsánatát kérik. Lapértesülések szerint az egyik elkövető Léderer Pál, a Népszabadság volt bonni tudósítójának a fia (Magyar Nemzet: A fiatalok megbánták november 6., 4., Magyar Hírlap: Bocsánatot kérnek november 6.).
A Regnum Marianum keresztjét ledöntő fiatalok Szőgyéni József szerint várhatóan felfüggesztett börtönbüntetést kapnak. Az ügyvéd úgy véli: az ilyen jellegű garázdaságok motivációja és társadalomra való veszélyessége súlyosbíthatja az ítéletet. A kereszt csoportosan elkövetett ledöntése és vörös csillaggal való összefirkálása kapcsán még fölmerül a tiltott jelképek használata is, amely halmazati tételként súlyosbíthatja az öt gimnazista elkövető ítéletét. Ezért akár öt évet is kaphatnak, persze valószínűleg megússzák felfüggesztett börtönbüntetéssel. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök kifejtette: a szaporodó rongálások miatt a hatóságoknak keményebben kellene fellépniük az egyházak védelmében. A püspök úgy látja, ha el is fogják a tetteseket, a kirótt büntetés a legtöbb esetben enyhe, nem képvisel igazi visszatartó erőt. Az illetékeseknek el kellene gondolkozniuk azon, hogy mit lehet tenni az egyházakat ért atrocitások megakadályozásáért. A főpásztor hangsúlyozta: ezek az esetek mutatják, hogy milyen komoly gondok vannak az ifjúság nevelése körül. A keresztet ledöntő gimnazisták tettének hátterében nyilvánvalóan olyan erők állhatnak, amelyek a nevelés révén ebbe az irányba befolyásolták őket (Magyar Nemzet: A keresztdöntés november 7., 17.o.).
Egyetlen ujjal még egy kavicsot sem lehet felemelni, nemhogy egy hazát, ezért annak érdekében, hogy az előttünk álló évek lehetőségeit kihasználjuk, mindenekelőtt összefogásra van szükség, hiszen túl kevesen vagyunk ahhoz, hogy sokfelé húzzunk mondta Orbán Viktor miniszterelnök november 2-án csütörtökön Monoron, a református templomban a millenniumi zászló átadása alkalmából tartott beszédében. A kormányfő hangsúlyozta: nehéz évtized van a magyarok mögött. Egyúttal kifejezte reményét, hogy a következő tíz esztendő már a bővülés évtizede lesz. Hozzátette: azt azonban tudnunk kell, hogy elsősorban csak saját magunkra számíthatunk (Magyar Nemzet: A miniszterelnök november 3., 3.o.).
Kiszolgáltatottá vált a társadalom a destruktív szektákkal szemben, ezért az MDF reméli, hogy mielőbb a parlament elé kerül az egyházak alapításáról és működéséről szóló törvény módosításának tervezete jelentette ki Szászfalvi László országgyűlési képviselő az MDF-frakció sajtótájékoztatóján. A honatya leszögezte: ki kell zárni a vallási szervezetek közül azokat a csoportosulásokat, amelyek elsődlegesen nem vallási tevékenységet folytatnak, hanem például gazdasági vagy parapszichikai területtel foglalkoznak. Az MDF-frakció akár módosító indítvány beterjesztésével is el kívánja érni, hogy a már bejegyzett egyházak tevékenységét ügyészségi kezdeményezésre a bíróság megvizsgálja. Ezzel nem az a cél, hogy lehetetlenné tegyék bizonyos szerveződések működését, hanem azt kívánják elérni, hogy ne egyházi jogosítvánnyal működjenek például vállalkozások, amelyek így kivonták magukat az adótörvények alól. Az MDF biztosítani kívánja a vallás szabad gyakorlását, miközben minden eszközzel meg akarja védeni a családokat, a gyermekeket és az egész társadalmat a "bizniszegyházak" káros tevékenységétől (Magyar Nemzet: Egyház-alapítási november 4., 3.o.).
A szcientológiai egyház és tanai nem összeegyeztethetők a keresztény-konzervatív értékrenddel. Az egyház a személyiséget súlyosan torzító, károsító tanfolyamaival destruktív magatartásra nevel áll az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) közleményében. Lévai Zoltán elnök elmondta: német példára Magyarországon is meg kellene teremteni annak lehetőségét, hogy a jelentősebb települések önkormányzatainál legalább egy munkatárs foglalkozzon a szektákkal. Ennek a munkatársnak kellene segítséget nyújtani a szekták és a szcientológiai egyház köréből elszakadni kívánó fiataloknak (Magyar Hírlap: MDF-ifjak támadják november 6., 4.o.).
Szent Imre legendáját és a herceget nevelő Szent Gellért püspök életét bemutató seccókat avattak november 4-én szombaton a Törökszentmiklós melletti Szent Tamás-Imremajorban, a volt Almásy-kastély kápolnatermében. A száraz vakolatra festett színes képeket Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos avatta fel, aki avatóbeszédében kifejtette: sohasem fogjuk megtudni, pontosan miként következett be Szent István fiának halála, mert az egykori német feljegyzésre a középkori krónikák többszörös fátylat borítottak. A kormánybiztos kiemelte: Szent László király a megvakított Vazul unokájaként felül tudott emelkedni családja sérelmén, és elsősorban neki köszönhető, hogy 1083-ban szentté avatták Istvánt, Imrét és Gellért püspököt. A kápolnaterem két boltívén és a falakon található seccókat König Róbert festőművész alkotta (Magyar Hírlap: Szent Imre november 6., 6.o.).
A Magyar Nemzet (Felújított november 7., 5.o.) beszámol arról, hogy Márkus Mihály püspök fölszentelte a jelentős beruházás eredményeként megújult, csaknem 400 esztendős, helyi műemléki védettséget élvező, neogótikus Győr-újvárosi református templomot. A felújítás csaknem 20 millió forintba került. A hívek az összeg kétharmadát adományaikkal teremtették elő.
A Magyar Nemzetben (Kereszténység és november 4., 24.o.) Raksányi Gellért színművész idézi fel testvérének, Raksányi Árpádnak az alakját, halálának 25. évfordulója alkalmából. Raksányi Árpád az 1944-es Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd az 1945-ös nemzetgyűlés elnökeinek titkára volt, később a kommunisták emigrációba kényszerítették. Párizsban alapítója és tekintélyes személyisége lett a Magyar Keresztény Népmozgalomnak. Raksányi Gellért hangsúlyozta: bátyja olyan politikus volt, aki mindvégig kitartott keresztény hite és szellemisége mellett. MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2000. 11. 10.