"Ez a szentmise mondotta homíliájában a szentatya , méltóképpen kifejezi lelki közelségünket e testvéreink iránt, akik földi létük mértékének az evangélium és az egyház szolgálatát tették meg. A mai napon felhangzik számukra az Úr vigasztaló ígérete: "Aki nekem szolgál, azt megtiszteli az Atya." Aki hűséggel odaadja magát az evangélium ügyének, Istenben örök nyugodalmat talál. "Aki igémet hallgatja és hisz annak, Aki engem küldött, örök élete van." Az egyház szüntelenül hirdeti Krisztus e szavait, hogy minden ember szíve megnyíljon a hitnek és eljusson az örökéletre. Ebben a távlatban mennyire fontos tehát földi zarándokutunk? Mily nagy kincs a hit és mennyire fontos, hogy hirdessük azoknak, akik nélkülözik azt. Ezt a hitet erősítjük most meg, amikor imádkozunk az elhunyt főpásztorokért, akikre szeretettel és hálával emlékezünk. A szentatya ezekkel a szavakkal zárta homíliáját: "Máriára, a Reménység Anyjára bízzuk e buzgó gyermekeit, hogy vezesse el őket az örök boldogság Országába. Requiescant in pace, Krisztusban. Ámen. VR/MK
Egyértelmű sorozatos jelzések érkeznek hozzánk egyháztagjaink részéről, mi magunk, egyházi vezetők is úgy ítéljük meg, hogy nem szabad ilyen megosztást jelző címert készíteni. Kérjük Önöket, hogy kellő felelősségérzettel és józan egyensúlyérzékkel mielőbb nyugtassák meg a kerület lakóit, hogy újra átgondolják a terveket és egyetlen egyház vallási jelképét sem szerepeltetik egyoldalúan a címerben.
Bizonyosak vagyunk abban, hogy az egyébként is nagyon sok terhet, feszültséget, anyagi, lelki elesettséget hordozó kerületi lakosokat nem kívánták megosztani ezzel a lépéssel. Bizonyára Önök is úgy ítélik meg, hogy kellő körültekintés nélkül, egyoldalú ötlet született, pedig a címer feladata, hogy lehetőség szerint a kerület minden lakója összetartozását kifejezze.
Kérjük, vegyék figyelembe öt keresztény felekezet többezer erzsébetvárosi tagja nevében hivatalosan aláírt beadványunkat.
Bízva józanságukban, tisztelettel küldjük köszöntésünket: Spányi Antal püspök, Rózsák terei katolikus egyházközség, Virányi György főesperes-parókus, Rózsák terei görög katolikus egyházközség, Végh Tibor lelkipásztor, Fasori református egyházközség, Szirmai Zoltán esperes, Fasori evangélikus egyházközség, Lukács Gyula lelkipásztor, Wesselényi utcai baptista gyülekezet. MK
Mint ismeretes, a dóm egykori harangjait egyet kivéve - még az első világháború idején használták fel hadi célokra. Most, évtizedek múltával, ismét több harang szava szól a dóm tornyából Isten dicsőségére és dicséretére.
Az ünnepség a dóm előtti téren kezdődött. Ján Sokol pozsony-nagyszombati érsek egyenként megszentelte a hét harangot: a két - Szent József és a Fájdalmas Szűzanya nevét viselő - szlovákiai kis harangot, amelyek az időt ütik, továbbá az öt ajándékharangot. A Szent Vlagyimir harangot Ukrajna adományozta, a Szent Adalbert harang Csehország, illetve Prága ajándéka, a II. János Pál harang pedig Lengyelország jóvoltából került Pozsonyba. A magyar harang, amely az osztrák, Mária Terézia nevét viselő harang után a második legnagyobb, Budapest ajándéka és IV. Béla király lánya emlékére a Szent Margit nevet kapta. A szenteléskor Sokol érsek hangsúlyozta: történelmi esemény tanúi a jelenlevők. A harangok hangja figyelmeztessen mindenkit a mulandóságra, az egymás iránti kölcsönös szeretetre. Adja Isten, hogy tájainkon ne legyen többé háború. Isten áldását, békét kért a város, az ország és egész Európa lakóira, nemzeteire.
A harangszentelés után leleplezték és megáldották a dóm belsejében elhelyezett szlovák nyelvű emléktáblát, amelyen a harangok adományozóinak neve van feltüntetve. Ezután ünnepi szentmisében adtak hálát Istennek az ünnepség résztvevői - a papság, a hazai közélet képviselői, a külföldi vendégek és a nagy számban megjelent hívők. Az ünnepségen jelen volt Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érsek és Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök is. Remény/MK
A szentmise főcelebránsa König bíboros volt; együtt misézett vele Erdő Péter püspök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, valamint a lazarista rend elöljárói, papjai. König bíboros szentbeszédében elmondta, Ausztriában már hagyományosan megtartják Szlovénia, Olaszország és Karintia híveinek zarándoklatát. Innen vette az ötletet, hogy az ország keleti csücskében hasonló találkozót kezdeményezzen: tavaly Burgenlandban, Boldogasszony búcsújáró helyen (Frauenkirchenben) valósult meg az első. A bíboros kiemelte: a kommunista évtizedek után, a közös Európa-házba tartva, nekünk keresztényeknek tudatosítanunk kell a felelősséget. Az Európa szívében élőket összekötik hagyományaik, kultúrájuk, történelmük. Az új Európának új lélekre van szüksége. Ehhez járulhatunk hozzá mindnyájan a más nemzetek iránti megértéssel Keleten és Nyugaton egyaránt.
A szentmise végén szólt a jelenlévőkhöz Erdő Péter püspök is, aki az aznapi evangéliumi történetre utalva hangsúlyozta: Közép-Kelet-Európa népei hasonlítanak a szegény özvegyasszonyhoz, hiszen gyengeség, szűkösség jellemezte őket - gazdaságilag, kulturális, nyelvi szempontból. Mégis mi vagyunk azok, akiket Jézus arra hív, hogy ahogy az asszony odaadta két fillérjét megértést, szeretetet adjunk egymásnak.
A latin nyelvű szentmise olvasmányai, könyörgései, énekei három nyelven magyarul, szlovákul és németül hangzottak el. Ezzel is tanúsítva: a Krisztusban hívők egyek, bármilyen nyelven beszélnek is. Régiónkban különösen nagy jelentősége van az ilyen közös rendezvényeknek. Adja Isten, hogy a szentmisében is hangsúlyozott türelem, tolerancia a kisebbségben élőkkel szemben is megnyilvánuljon. Remélhetőleg a következő alkalmakkor mindhárom országból érkeznek majd nagy számban zarándokok, hogy a hívek szintjén is megvalósuljon a közeledés, a közös ima. Remény/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2000. 11. 18.