(A MK-ban többször közöltünk ezzel kapcsolatos hivatalos szentszéki cáfolatokat. Legutóbb az elmúlt héten Joaquín Navarro-Valls szentszéki szóvivő cáfolta e találgatásokat, aki újságírói kérdésekre válaszolva teljesen alaptalannak mondta azokat a sajtóhíreszteléseket, miszerint II. János Pál karácsonykor lemond pápai hivataláról. "A hír minden alapot nélkülöz" szögezte le a szentszéki szóvivő, majd hozzátette: "Azt viszont például megerősíthetem, hogy jövő év júniusában a szentatya Ukrajnába látogat." VR/MK)
A Népszabadság (II. János Pál november 13., 2.o.), beszámolva arról, hogy II. János Pál pápa amint arról már tudósítottunk fogadta a Római Bank képviselőit, kiemeli, hogy a szentatya a nehéz helyzetbe került emberek felkarolására kérte a pénzügyi intézményeket, mivel csak így lehet megmenteni a bajba jutottakat az uzsorástól. A hitelező bankszakembereknek pedig ötvözniük kell a szakmai tudást a szociális érzékenységgel és igazságérzettel, mert csak így lesznek képesek segítséget nyújtani, tanácsot adni a hozzájuk forduló ügyfeleknek. Sergio Billé, az olaszországi kereskedők szövetségének elnöke kedvezően fogadta a pápának ezt az állásfoglalását. Elmondta: az uzsorások "alternatív kínálata" éppen abból fakad, hogy a bankstruktúra sokszor nem nyújt megfelelő támogatást a vállalkozók számára. Ezt a káros társadalmi jelenséget jó szándékkal le lehet győzni.
A Magyar Nemzetben (november 11., 34.o.) Kühár Ede Magyarok Mariazellben címmel számol be arról, hogy 2000. szeptemberében immáron 46. alkalommal került sor a magyar hívek zarándoklatára a Magyarok Nagyasszonya címet viselő mariazelli Boldogasszony előtt. A zarándoklatot Szendi József ny. veszprémi érsek vezette. A cikkíró szerint különös jelentőséget kapott ez a zarándoklat a Nagy Lajos-féle kegykép másolataként elkészült hímzett zászló szentelése által. Zászlóanya a Grazban élő Zichy-Steeb Mária Magdolna grófnő volt.
A Népszabadság (Ajándék harangok november 14., 30.o.) tudósítása szerint öt ajándék harangot szenteltek fel november 11-én a pozsonyi Szent Márton-székesegyházban. Az 1452-ben felépült műemlék számos jelentős magyar és történelmi esemény színhelye is volt. Falai között 11 királyunkat koronázták meg, s az itteni szószékről hirdette ki Batthyány prímás, bíboros 1781-ben II. József türelmi rendeletét írja a lap.
A Népszabadság (Távirati november 11., 3.o.) néhány sorban beszámol a francia püspökök lourdes-i tanácskozásáról. A francia püspökök hangsúlyozták: a francia katolikus egyház nem kívánja mentegetni a pedofil papokat, de elég nehéz kiszűrni a bűnösöket. Minden egyházmegye püspökének felelőssége a pedofil papok leleplezése. A tanácskozás aktualitása, hogy pedofíliáért 18 évi börtönre ítéltek egy papot írja a Népszabadság.
A Magyar Nemzet (Ukrajnai november 14., 8.o.) röviden hírt ad arról, hogy az ukrajnai autokephalis (önálló egyházfővel rendelkező) ortodox egyház és a kijevi patriarchátushoz tartozó ukrán ortodox egyház képviselői az egységes ukrajnai ortodox egyház létrehozásának szervezési kérdéseivel foglalkozó vegyes bizottság létrehozásában állapodtak meg. A megállapodást a két ortodox egyház képviselői november 8-án írták alá a konstantinápolyi patriarchátus székhelyén.
Ismeretlen tettesek húsz sírkövet döntöttek le november 7-én hajnalban az abai református temetőben közölte Németh Lajos őrnagy, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. A vandál rongálás ügyében az abai önkormányzat tett feljelentést (Népszabadság: Református november 9., 5.o.).
A Magyar Nemzetben (november 9., 5.o.) Bákonyi Ádám Erősítenék az egyházak ellenőrzését címmel ír arról, hogy jelenleg közel 100 bejegyzett közösség létezik Magyarországon, amelyek működését tulajdonképpen nem ellenőrzik. A lapnak Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára nyilatkozik. Megjegyezte: az elnevezés körül lehetnek félreértések vagy meg nem értések. Más országokban is kérdéses annak meghatározása, hogy mit nevezünk egyháznak. Például Magyarországon is négy történelmi egyházról beszélünk, holott a zsidó hitközségek szövetsége nem egyház, magukat sem definiálják annak. Az elnevezés tehát problémát jelenthet, de ez jogi kategória. Veres András kifejtette: bár tudomásuk van egyes közösségek bizonyos kijelentéseiről, amelyek negatív színben tüntetik fel például a katolikus egyházat, a maguk részéről tartózkodtak és tartózkodnak bármilyen minősítéstől. "Amennyiben tévtanításokkal találkozunk, ezen kisegyházak részéről, bizonyos szinten fölléphetünk, még ha nem is tiltakozás formájában. Inkább a saját híveinknek jelezzük ezen tanítások tarthatatlanságát, mivel másra nincs módunk" mondta a püspök, hozzátéve: helyi szinten ugyan vannak kapcsolataik kisebb közösségekkel, de hivatalosan az egyház felső vezetésének nincs. Az MKPK titkára azt is elmondta, hogy mint minden egyház, ők is megkapták a módosító tervezetet véleményezésre. "Szeretném most is hangoztatni, hogy egyes híresztelésekkel ellentétben nem mi kezdeményeztük a módosítást. Sőt a véleményünk éppen a kisegyházakat védte volna, ugyanis az egyik paragrafussal kapcsolatban jeleztük, hogy nem találjuk szerencsésnek az egyes felekezetek közötti megkülönböztető lehetőségek megteremtését. Ugyanakkor a kormány szempontjai jogosnak tűnnek, hogy csak olyan közösségek működhessenek, amelyek valóban vallási tevékenységet folytatnak, és nem más célokra használják fel a különböző jogokat, előnyöket, amelyeket az egyházi státus biztosít." A cikk azt is megjegyzi, hogy az egyházalapítási törvény tervezete ellen néhány kisegyház tiltakozik.
Szintén az MN-ben (Quo vadis? november 11., 34.o.) Fenyvesi Félix Lajos a budai ferencesek missziós napjairól számol be. A cikkíró szerint "akik megmerítkeztek a budai ferenceseknél a missziós napokban, azok ezt a szétbomló, ölelő szeretetet érezték, hogy jó volt betérni a templomba, megpihenni és töprengeni: merre menjek? Jó úton haladok-e a mindennapok egyre vadabb útvesztőiben."
A szobor megalázottsága véget ért. Visszaállt a rend, a természetes állapot mondotta Gyimesi József országgyűlési képviselő november 12-én Szombathelyen, a Fő térre visszahelyezett Szentháromság-szobor avatóünnepségén. A város jelképének számító szobrot 1951-ben parkosításra hivatkozva, valójában jól megfontolt ideológiai okokból helyezték át a közeli székesegyház előtti térre emlékeztetett rá Szabó Gábor polgármester. A szobrot Konkoly István szombathelyi megyéspüspök szentelte fel és áldotta meg (Magyar Nemzet: Szoboravató november 13., 4.o.).
A Népszabadság (Felszentelt és vitatott 8.o.) az SZDSZ Új Generáció szombathelyi szervezetének képviselőjét, Abajkovics Pétert idézi, aki kifogásolta: a polgárok és szakemberek megkérdezése nélkül döntöttek úgy, hogy vallási jellegű, szakrális térré teszik a városközpontot. Gergő Judit cikkíró szerint a városban sokan vitatják a mű áthelyezését. Szabó Gábor polgármester viszont visszautasítja a vádakat, hogy nem kérdezték volna meg a szakmát és az embereket, hiszen például nyílt ötletpályázatot hirdettek a Fő tér rekonstrukciójára. A négyből három díjazott pályaműben szerepelt a szobor visszaállítása.
Mádl Ferenc köztársasági elnök az erdélyi, illetve a magyar reformáció és kultúra kiemelkedő alakjának nevezte Dávid Ferencet azon az unitárius emlékünnepségen, amelyet az egyházalapító halálának 421. évfordulója alkalmából tartottak november 12-én vasárnap, Budapesten. Az istentisztelettel egybekötött eseményen az államfő sajnálattal szólt arról, hogy az unitárius egyház neve nem szerepel az úgynevezett történelmi egyházak között, holott megérdemelné ezt az elismerést. Mádl Ferenc hangsúlyozta: nem az dönti el, ki az igazi keresztény, hogy az illető melyik felekezethez tartozik. Szerinte az a lényeg, hogy áthassa az emberek életét a másokkal való együvé tartozás szeretetteljes élménye, mindennapi cselekedeteikben és gondolkodásukban is mások javát keressék (Magyar Nemzet: Az igazi november 13.o.). MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2000. 11. 18.