A tájékoztatón Veres András püspök, a MKPK titkára, médiafelelőse hangsúlyozta: "Kommunikációs projektünk, amelyben világi eszközöket is felhasználunk, a rendelkezésünkre álló igen szerény anyagi eszközökből valósul meg. A nyolc hónappal ezelőtt kezdett munka elejétől fogva nagy örömmel tölt el bennünket, hogy mindenki, akit e projekttel kapcsolatban egyházon belül és kívül megkerestünk, milyen pozitívan reagált hívó szavunkra. Összefogással, ingyenesen, illetve csak minimális költségtérítéssel valósul meg e tervünk, amely során az egyház elsősorban már meglévő kommunikációs csatornáit és intézményrendszerét használja fel, ám az eddiginél sokkal hatékonyabban. Az üzenetek továbbításában nagyon számítunk a hívekre is. A stratégia kialakításába ugyanakkor bevontuk a hazai kommunikációs szakma elismert képviselőit, a médiumokat és a Szövetség a Társadalmi Célú Reklámért (SZTRC) elnevezésű szervezetet is. Mindenkinek köszönjük eddigi és jövőbeni fáradozását."
A kommunikációs folyamat első állomásaként most óriásplakát, kisebb plakátok, képeslapok és rövid film készült el, amelyek mostantól fogva láthatók az utakon, az intézményekben és a televíziós csatornákon. Ezek az elkészült anyagok részben az 1000 éves magyar egyház ma is élő és szolgáló voltát mutatják be, részben pedig arra utalnak (például az óriásplakát és a képeslap, amelyen a pápa 1991-es magyarországi látogatását idézik fel), hogy a magyar egyház a katolikus világegyház szerves része. A következő években az MKPK megismerteti az egyház intézményrendszerét, működését és a társadalmi fejlődésre gyakorolt hatását. Bemutatja a kultúra, az oktatás, a nevelés, a szociális gondoskodás és az egészségügy területén az egyház egész nemzet javára fordított tevékenységét. Kiemelt hangsúlyt kap korunk egyik legfontosabb kérdésére, a társadalom morális megújulásának igényére adott válasz. A Magyar Katolikus Egyház válasza e kérdésre már ezeréves, hiszen fennállása óta mindig az értékközpontú gondolkodás és életvitel alternatíváját közvetítette a magyarság számára. Emellett bemutatják, hogy Magyarország történelme, tárgyi, szellemi és kulturális javai meghatározó módon viselik magukon az egyház ezeréves értékteremtő és sorsközösséget vállaló jelenlétének nyomát. Természetesen e munka során mindenkor szem előtt tartják az egyház elsődleges feladatát: az új-evangelizációt, a hit ébresztését és a közösségi egyház építését. Az üzenetek a lakosság egészét szólítják meg. Fontos ugyanis, hogy a több mint hatmillió katolikusnak keresztelt honfitársunkon túl valamennyi Magyarországon élő ember megismerhesse a valóságot az ezer éve velünk élő és értünk tevékenykedő Magyar Katolikus Egyház történelméről, jelenéről és jövőjéről. Ugyanakkor azt is lényegesnek tartják, hogy a katolikus egyház tagjainak identitástudata és aktivitása is erősödjön. Nem titkolt cél az is, hogy a közelgő népszámlálás során, amelynek alkalmával a lakosság vallási hovatartozására is rákérdeznek majd, a katolikusok bátran vallják meg az egyházukhoz való tartozásukat.
A tájékoztatón Veres püspök azt is elmondta, hogy még csak a munka kezdetén tartanak, de a közeljövőben is fel szeretnék használni az új kommunikációs lehetőségeket, így tévé-és rádióhirdetések, plakátok, óriásplakátok és internetes oldalak hirdetik majd az egyház ez évi legfontosabb üzenetét: "1000 éve velünk és értünk a Magyar Katolikus Egyház." MK
Az est házigazdája Bíró László püspök, rektor, az Új Ember szerkesztőbizottságának elnöke, a moderátora Szerdahelyi Csongor, az Új Ember főmunkatársa volt. Közreműködött Császár Angela és Raksányi Gellért. (A könyvek részletes ismertetésére a későbbiekben visszatérünk a szerk.) MK
Mintegy másfélszáz görög katolikus cserkészvezető és cserkész jött össze a Könnyező Máriapócsi Szűzanya kegyképe köré, hogy regisztrálás után Szántai Miklós bazilita és Mező György paróchus szent liturgiáján adjanak hálát a szépen bontakozó görög katolikus cserkészéletért.
Az ország területén jelenleg már 18 működő, vagy alakuló cserkészcsapat fenntartó testülete görög katolikus paróchia vagy oktatási intézmény.
A liturgia után Szemán László máriapócsi paróchus, az 1900. számú Könnyező Pócsi Szűzanya Cserkészcsapat fenntartó testületének elnöke ismertette a kegykép történetét. Először 1696-ban könnyezett a kegykép, mely után a képet I. Lipót parancsára Bécsbe vitték. A hasonmással pótolt kegykép 1715-ben, majd 1905-ben ismét könnyezett, mely utóbbit már a mai tudományos eszközökkel és módszerekkel is ellenőrizték. Ezt követően Arató László, a Táborkereszt főszerkesztője, a Táborkereszt Katolikus Cserkészek Közössége nevében örömének adott kifejezést, hogy Magyar László lelkész, a helyi csapatparancsnok kezdeményezésére a görög katolikus cserkészek régi vágya teljesült. Mint mondotta, a Könnyező Szűzanya egyik szeme most bizonyára mosolyogva néz le az összejött sok fiatal cserkészre. Majd ismertette, hogy a jelenlévő cserkészvezetők kívánságára ezentúl minden évben országos cserkészzarándoklatot hirdetnek meg Máriapócsra, 2001-ben ezt az Istenszülő Oltalma és a Magyarok Nagyasszonya ünnepéhez közel eső október 5-én és 6-án tartják. A templomi ünnepséget Oláh Miklós cserkésztiszt, a Nyíregyházi Hittudományi Főiskola rektora, a cserkésztörvények szerinti élet szépségéről szóló beszéde zárta.
Agapé után a kisebbek az őrsvezetőkkel kirándultak a közeli tóhoz, közben nagyot játszottak.
A jelenlévő görög katolikus lelkipásztorok és a cserkészvezetők Miskolczy János csapatparancsnok, a Táborkereszt Belső Kör görög katolikus tagjának vezetésével fórumon vettek részt, ahol megbeszélték, hogyan lehet a jellemnevelő cserkészetet egyre szélesebb körben jól működtetni.
Alkonyatkor az eltöltött szép nap emlékére, a kegyképre emlékeztető ajándékokkal tértek haza a görög katolikus cserkészek. MK
2000. november 25- én Kassán, másnap pedig Szepsiben tartott előadást Skultéty Csaba, a Szabad Európa Rádió - Ambrus Márton néven ismert - egykori szerkesztője, aki a Felvidéken, Nagykaposon született. Az előadó beszámolójával, háttérinformációval szolgált századunk néhány máig nem tisztázott nagy eseménye kapcsán. A rendkívüli érdeklődésre való tekintettel előadására nagyobb termet kellett találni a tervezettnél. Az előadást az Asszony kórus népdalnyitánya indította, akiknek éneklése még hangulatosabbá és bensőségessé tették a találkozót. A téma utáni figyelem tanúsítja, hogy az emberek nem egykönnyen törődnek bele a hivatalos válaszokba, szívesen keresik a tiszta forrást. Az előadás végén az előadó meghatottan köszönte meg a találkozás lehetőségét és a búcsútemplom emlékplakettjét.
Kelet-Szlovákiában is elindult keresztútjára a Komáromi Imanap keresztje. A hívek magánkez-deményezése folytán plébániáról plébániára viszik azt az emlékkeresztet, amelyet immár 10 éve minden Jó Pásztor vasárnapján végighordoznak Komáromban, hogy ott a hívek sokasága a kereszt árnyékában, szerzetesi, papi és főpapi hivatásokért imádkozzon. Mivel az ügy nincs központilag szervezve és irányítva, a kereszt útja valóban keresztút. Hűen tükrözi az itt élő katolikus magyarság magárahagyottságát, de azt az eleven hitet is tanúsítja, amely alapján ez a maroknyi nép reméli, hogy Krisztushoz, az örök Főpaphoz való szeretetteljes ragaszkodásáért, valamint a Boldogságos Szent Szűz szószólására és népünk szentjeinek esedezésére, vágya előbb-utóbb teljesül. GB/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2000. 11. 30.