SZEMLE HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZAKRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Lángoló november 27., 19.o.) beszámol arról, hogy tűzvész pusztította el november 26-án éjjel Brüsszelben a XVII. században épült Keresztelő Szent János-templom tetőterét. A tűz nem tett kárt a barokk homlokzatban és a falakban. Az MN megjegyzi: a templomban 28 színes bőrű hajléktalan él a brüsszeli érsekség engedélyével. A hajléktalanok időben kime-nekültek a tűzből, amelyet az igazságügyi szakértők szerint a hátsó toronyban lévő elektromos vezetékek meg-hibásodása okozott. A hontalanok úgy nyilatkoztak, hogy szívesen segítenek a helyreállításban. A lap emlékeztet rá, hogy a Keresztelő Szent János-templom védett műemlék. A szegényeket, betegeket, árvákat gyámolító németalföldi női rend, a beginák építették, kifejezetten szociális célokra olvasható a Magyar Nemzetben.

Hazai hírek

Magyarországon az egyházakról szóló törvényi szabályozás példamutató, nagyobb tiszteletben tartja a vallásszabadságot, mint sok nyugati államban tapasztalható állapította meg jelentésében az Emberi Jogok Határok Nélkül (HRWF) elnevezésű szervezet. A jelentést Willy Fautre igazgató és Buda Péter, a szervezet magyarországi képviselője ismertette. Elis-+merően szóltak a törvényi szabályozásról, de szóvá tették: a kisebbségben lévő egyházakat többször éri hátrányos megkülönböztetés. Különösen aggasztónak tartja a jelentés a vallásszabadságról szóló törvény tervezett módosítását. Az erre irányuló erőfeszítéseket a HRWF egy átfogó, az állam világnézeti semlegességét sértő kormányzati törekvés részének tekinti. Ha a történelmi egyházak privilegizált helyzetbe kerülnek, ha elmosódik a határvonal az állami és az egyházi hatalom között, akkor nem csupán a kisebb felekezetek joga, hanem az általános gondolat- és vallásszabadság elve is sérül hangoztatták. Schanda Balázs, a kulturális tárca főosztályvezetője válaszul elmondta: a törvény módosítására egyelőre nincs konkrét javaslat, csak egy tervezet készült el, amelynek tartalma még változhat. Szerinte a HRWF aggályai részben félreértéseken alapulnak (Magyar Nemzet: Elismert november 24., 2., Népszabadság: "A kormány" 4.o.).

Az Igazságügyi Minisztérium kimutatása szerint évente átlagosan több száz temetőrongálás történik Magyarországon. A történelmi felekezetek, valamint a belügyi, az igazságügyi, a kulturális és az oktatási tárca képviselői november 28-án kedden arról egyeztettek, hogy miként lehet eredményesebben fellépni az egyházellenes bűncselekményekkel szemben. A találkozón többek között Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) titkára, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója és Hende Csaba, az IM politikai államtitkára vett részt. Az egyházak egyöntetűen azt kérték, hogy a törvényalkotó szigorítsa a jogszabályokat (Népszabadság: Szigorítást kérnek november 29., 5.o.).

A polgári kormány, akárcsak az elmúlt két és fél évben, a jövőben is számít az egyházakra mind az oktatás, mind a nevelés területén hangsúlyozta Az ezredforduló állami és egyházi felsőoktatásának közös kérdései című esztergomi konferencián Pokorni Zoltán. Az oktatási miniszter hangsúlyozta: a tárca erkölcsileg és anyagilag támogatja az egyházi iskolákat, mert meggyőződése, hogy azok kiegészítik, sőt, erősítik az állami tanintézményeket (Magyar Nemzet: Diákhitel november 28., 2.o.).

A határon túli magyar egyházi vezetők november 28-ai, Budapesten tartott tanácskozásán közös állásfoglalásban felajánlották részvételüket a készülő státustörvény jogalanyainak kiválasztásában. Javasolják, hogy a nemzeti hovatartozás megállapításának egyik kritériuma legyen a vallási hovatartozás. Az egyik résztvevő úgy fogalmazott: Erdélyben például minden református magyar. Németh Zsolt külügyi államtitkár a Népszabadságnak (A vallás is november 29., 3.o.) elmondta: a státustörvény nem fogja tartalmazni a nemzeti hovatartozás meghatározásának kritériumait. Azt azonban rögzíti, hogy a határon túli magyarok szervezeteinek ajánlása lesz az előfeltétele annak, hogy a magyar hatóságok úgynevezett státusigazolást adjanak ki a határon túli magyaroknak. A határon túli magyar szervezetek az ajánlás során figyelembe vehetik, hogy ki milyen egyház tagja.

Heinrich Festing pápai prelátus, a német Kolping Szövetség elnöke vehette át a kultusztárca és minisztere, Rockenbauer Zoltán Pro Cultura Hungarica díját a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában (NKÖM). A kitüntetést Semjén Zsolt, a tárca egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkár adta át. A Kolping Adolf által 1848-ban Kölnben alapított Katolikus Legényegyletnek Festing évtizedek óta támogatója, szervezője. A hazánkban is csaknem egy évtizedig működő legényegyletek 1990-es újjászervezésében Heinrich Festing jelentős szerepet vállalt (Magyar Nemzet: Kulturális díj november 23., 20.o.). MK

A SZENTATYA FOGADTA A RAI KÉPVISELŐIT

Vatikán: II. János Pál pápa november 27-én délelőtt kihallgatáson fogadta a Szent Péter bazilikában az olasz közszolgálati tévé és rádió (RAI) 3500 képviselőjét. A RAI vezetői és munkatársai a szent kapun keresztül léptek be a bazilikába. Előtte szentmisén vettek részt, amelyet a jubileumi bizottság titkára, Crescenzio Sepe érsek mutatott be, a RAI zenekara és a Róma Kórus liturgikus zene-és ének kíséretével.

A szentatya a RAI képviselőihez intézett beszédében köszönetet mondott az olasz tévének hozzáértő, magas színvonalú és nagylelkű szolgálatáért, amelyet az egyház és a Szentszék javára végez, különösen most, a jubileumi szentév során. A pápa kiemelte, hogy a megnövekedett igénynek megfelelően RAI-Giubileo névvel erre az évre új struktúrát létesítettek, amely megkülönböztetett figyelmet szentel ennek a kegyelmi időszaknak és beszámol minden nagy szentévi eseményről. "Hálás szívvel mondok ezért köszönetet és jutalmazza meg érte önöket a Jó Isten" mondotta a pápa. A tévé jelentőségéről szólva a szentatya megállapította: korunkat joggal a "kép civilizációjának" is minősíthetnénk. A rádió-televízió eszközei óriási hatalmat képviselnek, mert eljutnak az eseményekhez, ott ahol éppen történnek és a személyekhez, oda, ahol éppen találhatók. Emiatt nem kis mértékben alakítják a mindennapi életet, a társadalmi szokásokat, amelyeket ma a globális jelzővel szoktak illetni. A technika fantasztikus eszközöket ad kezükbe, melyeken keresztül emberek millióihoz szólnak, befolyásolva napi életük ritmusát, életstílusukat, alakítják az egyéni és közvéleményt. A szentatya meggyőződését fejezte ki, hogy a társadalom, a családok és az egyének számára szolgálatuknak számos pozitív szempontja van: munkájukon keresztül az emberek, egész népek közelebb kerülnek egymáshoz, a kultúrák párbeszédre léphetnek, az emberiség drámái eljutnak a közvéleményhez és így megtehetik a szükséges lépéseket a megoldásokra, az örömteli események pedig közkinccsé válnak. Hasonlóan nagy nevelői szerepük van az olyan gondosan megtervezett műsoroknak, amelyek odafigyelnek az értékekre és válaszolnak a hallgatóság elvárásaira. "Az önök munkája a szavak és a képek igazi műhelye, önök a kommunikáció elősegítői, vezető szerepet játszanak abban, hogy emberi léptékűre formálják a társadalmat. Ebben a fontos szakmai elkötelezettségben törekedjenek mindig a köz javának keresésére, ne engedjenek a pusztán anyagi haszon kísértésének" mondotta a pápa az olasz rádió-televízió képviselőinek.

A szentatya külön szólt a rádió-tévészakmában dolgozó keresztény elkötelezettségű személyekhez. Tanúságtételt kért tőlük, jóllehet tisztában van azzal, hogy ez nem könnyű feladat, sőt nemegyszer heroikus magatartást igényel. A tűnékeny kultúrájával szemben terjesszék az élet, a szolidaritás, a család, az emberi jogok valódi kultúráját. Az egyház tudatában van annak, hogy mennyire fontos a korrekt és szívélyes kapcsolat a média világával, mivel a tájékoztatási eszközök nagymértékben hozzájárulnak az evangéliumi örömhír terjesztéséhez. Ezért sohasem fárad bele, hogy a kommunikációs tevékenység morális távlatainak fontosságát hirdesse, amely tisztelettel van a személyek iránt, védelmezi és terjeszti azokat az emberi, erkölcsi és lelki értékeket, amelyek az olasz nép nagy örökségét kialakították. És mivel a vallási érzék általában az emberi lény alapító elemei közé tartozik, a tévéműsoroknak megfelelő egyensúllyal és nyitottsággal olyan problémákat is fel kell vetniük, amelyek a lét alapkérdéseit illetik, az egészséges értelem és hit megvilágításán keresztül. A szentatya végül kifejezte elismerését a Sierra Leone-i gyermekkatonák kiszabadítása érdekében hozott anyagi áldozataikért, amely gesztussal felkeltik a szolidaritás érzelmeit minden emberi lény, de főként azok iránt, akik gyöngék és védtelenek.

A Vatikáni Rádió adatai szerint az olasz közszolgálati tévé, különösen a legnézettebb és legszínvonalasabb első csatornáján keresztül minden dicséretet megérdemlő módon adott tájékoztatást a szentévi eseményekről. A szentatya által is említett RAI Giubileo műsorstruktúrája 53 élő adást szentelt a pápai szentmiséknek, találkozóknak, 150 óra adásidőben. Ez a legnagyobb szolgáltatás, amelyet a RAI eddigi történelme során bármelyik eseménynek szentelt. VR/MK


Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva: 2000. 11. 30.