SZEMLE HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZAKRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

A Népszabadságban (december 1., 3.o.) Ortutay L. Gyula, a lap pekingi tudósítója beszámol arról, hogy Fu Tie-san püspök, a Kínai Hazafias Katolikus Szövetség elnöke egy rendezvényen, amelyen megemlékeztek a hazafias egyház meghirdetésének 50. évfordulójáról, kijelentette: a hivatalos kínai katolikus egyház kitart függetlensége mellett a Vatikánnal szemben. Az egyházügyi önállóság azonban nem jelent szakítást a pápával hitbeli, tanításbeli kérdésekben. Fu püspök szerint az eltelt fél évszázad során sikeresen őrizték "szent szuverenitásukat." Az önállóság biztosíték arra, hogy az egyház mentes legyen külső befolyásoktól, és így a katolikus hívők harmóniában élhessenek honfitársaikkal. Ortutay kiemeli, hogy a Vatikán és Kína között fél évszázada megszakadtak a kapcsolatok, és bár időnként felmerül, hogy titokban folynak érintkezések a két fél között, a találgatásokat rendszerint lehűtik a napi diplomáciai hírek.

A Magyar Hírlap (Ötven halott december 1., 2.o.) beszámolója szerint újabb etnikai harc tört ki Indonéziában, amelyben ötven keresztény és muzulmán vesztette életét. Az ország keleti felén található Maluku-szigeteken ahol csaknem két éve tart a vallási konfliktus a muzulmánok és a keresztények között , Kairatu faluban muzulmán lakosok ismét rátámadtak a keresztényekre. Az összecsapás mindkét közösség soraiban számos halálos áldozatot követelt közölte a rendőrség.

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (Megkezdődött december 4., 17.o.) Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök nyilatkozik az advent jelentőségéről. Kifejtette: a karácsony előtti négy hétben a keresztény világ Jézus Krisztus születésére készül. Ezt a "Jézus-váró" időszakot nevezzük adventnek. Mind a négy hétnek jelentése van: az első a bűnbánat hete, a második az imádságos hét, a harmadikon az ünnepi szobát készítjük fel, a negyedik hét a befogadás, a szent áldozás hete.

Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter hatpárti tárgyaláson ismertette a tárca által kidolgozott, az egyházalapítással összefüggő törvénymódosítás koncepcióját. A megbeszélés után Schanda Balázs, az NKÖM egyházügyi titkárságának főosztályvezetője kifejtette: a minisztérium arra törekszik, hogy egyházként csak a tényleges vallási tevékenységet folytató szervezeteket vegyék nyilvántartásba. Mindezt a Fővárosi Bíróság hatáskörébe utalnák. A korábban már megszerzett jogok védelméért a törvénytervezet hat hónapos türelmi időt írna elő. A javaslatot a koalíciós pártok mellett a MIÉP támogatta, az MSZP és az SZDSZ viszont nem (Magyar Nemzet: Egyeztetés december 1., 3.o.).

Új komplexumot adott át december 5-én a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat (MÖSZ) a soroksári Grassalkovich úton. Lehel László lelkész, a szeretetszolgálat vezetője a Népszabadságnak (A szolgálat december 6., 31.o.) elmondta: a 40 millió forintért felújított épületben szociális továbbképző központot alakítottak ki, valamint családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot működtetnek. Szavaiból kiderül, hogy erősíteni akarják a szociális szférában dolgozók továbbképzését. Az ökumenikus központ címe: XXIII. Grassalkovich út 104. Tel: 286-00-10.

Korára való tekintettel lemondott tisztségéről Schweitzer József országos főrabbi, a Mazsihisz szokásos, ez évi második közgyűlésén, december 3-án vasárnap (Magyar Nemzet: Lemondott december 4., 2.o.). MK

KÖNYVEKRŐL

Tomka Ferenc: Az egyház bűnei?

II. János Pál pápa a kétezres szentév alkalmából idén március 12-én szentmise keretében kért ünnepélyesen bocsánatot Istentől és az emberektől a katolikus egyház történelem során elkövetett bűneiért. Tomka Ferenc könyvében sorra veszi az egyház által leggyakrabban elkövetett bűnöket keresztes háborúk, inkvizíció, boszorkányperek, zsidóüldözés. Teszi ezt nem azzal a céllal, hogy mentegesse az egyház vétkeit, hanem a dolgok tisztázása végett. Egyetérthetünk a pap szerzővel, hogy a tények tárgyilagos vizsgálatára nagy szükség van, hiszen az utóbbi évtizedekben a tömeg-kommunikáció sokszor a hazugságig egyoldalúan mutatta be az egyház történetét, cselekedeteit. Az elkövetett bűnöket, vétkeket, mérhetetlenül felnagyította, de arról többnyire mélyen hallgatott, hogy az egyháznak minden korban nagy számban voltak olyan vezetői, tagjai, akik felemelték szavukat a különböző igazságtalanságok ellen, s ha kellett, életüket is feláldozták hitükért, így századunkban is, a legkegyetlenebb náci vagy kommunista üldözés idején. Csak a XX. században hárommillió keresztényt öltek meg a diktatórikus rendszerek. Közülük 12692 az új vértanúk száma, akik tudatosan vállalták a halált a vörös és a barna rémuralom regnálása idején, többek között Maximilian Kolbe atya, Romero érsek, Apor Vilmos püspök, Romzsa Tódor görög katolikus püspök, Edith Stein, Salkaházi Sára szociális nővér. Oroszországban 1917-41. között 200 ezer papot, szerzetest öltek meg. A történelmi Magyarországon 2500 pap és szerzetes szenvedett börtönbüntetést, vértanúhalált pedig 100-150. S bár az egyháznak valóban voltak súlyos bűnei, de például a kommunizmus vagy a nácizmus rövid idő alatt a bűnök sokszorosát követte el, mint az egyház kétezer év alatt emeli ki Tomka Ferenc.

Ékesen cáfolja a könyv írója azt a felvilágosodás óta előszeretettel hangoztatott vádat is, hogy az egyház a haladás és a tudományos fejlődés legfőbb akadályozója volt a történelem során. Hosszasan sorolja azon egyházi vagy világi hívő személyek nevét, akik kimagaslót alkottak a természettudomány, az irodalom területén, többek között II. Szilveszter, Nagy Szent Albert, Kopernikusz, Karai László, F. Grimaldi, Rogerius Bacon, G. Mendel, Hell Miksa, Jedlik Ányos, Kirchner Atanáz, Virág Benedek, Faludi Ferenc, Czuczor Gergely, Planck, Einstein, Heisenberg. Az egyház, az evangélium szelleméből, lelkiségéből következően természetesen élen járt a betegek ellátásában is: a művelt világ első kórházát Szent Vazul püspök alapította a Kr.u. IV. században, miután az egyház elrendelte, hogy a püspökök gondoskodjanak a betegek ellátásáról. Ugyanígy kiemelkedő szerepe volt a papságnak, szerzetességnek az oktatásban, művelődésben is. S ez napjainkban is így van: jelenleg több mint 60 ezer egészségügyi intézményt működtet az egyház világszerte, az egyházi iskolák száma pedig többmillió.

A szerző összegzése: helyes, hogy az egyház bocsánatot kért bűneiért, de minden csoportnak, vagy vallásnak megvoltak a maga, embermivoltából következő súlyos mulasztásai. Az emberiségért viszont egyetlen intézmény sem tett annyit, mint az egyház. S ezt tényekkel lehet bizonyítani, úgy, ahogy ez a vékony kis kötet is teszi, amely akár kiindulópontja is lehet egy nagyobb, összefoglaló jellegű munkának, amely az egyháznak szinte az élet minden területére kiterjedő, rendkívül sokoldalú, a társadalom javát szolgáló tevékenységét mutatná be. (Szent István Társulat) MK

MEGJELENIK

Krisztus a jövőnk& nbsp;=  a keresztény könnyűzene jubileumi kiadványa

Az utóbbi húsz-harminc évben a hagyományos egyházi zene mellett világszerte egyre népszerűbb, elsősorban a fiatalok körében a keresztény beat. A gitáros dal három kiemelkedő képviselője, a műfaj hazai megteremtője, Sillye Jenő és barátai, a Signum együttes, valamint Borka Zsolt, közeledve a szentévhez, elhatározták, hogy méltóképpen ünneplik meg Krisztus születésének kétezredik és a magyar kereszténység felvételének, illetve az államalapításnak ezredik évfordulóját. Ennek jegyében készítették el a Krisztus a jövőnk című dalciklust, amelynek kazetta változata november közepén jelent meg, a CD boltokba kerülése pedig a napokban várható.

A tizenkét dalt tartalmazó kiadvány zeneileg és szövegileg is rendkívül sokrétű. Hol elégikusan, hol pedig rockos ritmusban, önfeledt örömmel, némelykor egyszerű dallamokkal, máskor pedig már-már a szimfonikus zenekarokra jellemző hangszerelésben szólnak hazaszeretetről, a hétköznapok kínjairól, eltévelyedésekről, vétkekről, Jézus dicsőségéről, a keresztény hit mindent legyőző erejéről, a békéről. Arról, hogy a gondok, megtorpanások ellenére is bizakodhatunk, mert "Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké!" A dalokból a jövőbe vetett feltétlen remény sugárzik: bár az ember sokáig botorkálhat félhomályban, végül mindenki eljuthat Istenhez: "Sok mindent megpróbáltam/, Sokszor rossz úton jártam/A világtól sokat vártam/, A világban póruljártam/ Most már látom/, Most már látom, ó, Jézus/, Hogy egyedül csak te hozol Békét a lelkembe.( (Most már látom). S az élet sokkal több annál, mint ahogyan azt a szombat éjszakák csalóka fényei el akarják hitetni velünk: "csak ennyi volna életünk/, mondd, csak ennyi volna tán?/ A hídon túl csillogás egy szombat éjszaka?/ Néhány óra felejtés egy fáradt hét után" (Ennyi volna életünk?) S bár "Százezer éve ontjuk a szót/, lenyomni a többi érvet/, de minden beszédünk háború volt", Jézus a jövő: "Te vagy a holnap/ te vagy a múlt/ te vagy a híd nekem/ te vagy az élet." (Te vagy a holnap).

A gitáros dal kiemelkedő képviselőinek ünnepi kiadványa méltó a jubileumhoz. Sillye Jenő, a Signum és Borka Zsolt sokadszorra tesznek bizonyságot arról, hogy a könnyűzene is létrehozhat komoly alkotásokat, az érték nem műfajtól függő. A gitáros dal az új-evangelizáció egyik leghatékonyabb eszköze, óriási lehetőség elsősorban a fiatalok megszólítására, hogy eljussanak Krisztushoz.

A kiadvány az Új Ember, a Keresztény Élet, az Agapé, a Káposztásmegyeri Misszió Alapítvány és a GMN Repro támogatásával jelent meg. MK


Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva: 2000. 12. 08.