HAZAI ÉS HATÁRON TÚLI MAGYAR HÍREK

Ökumenikus imahét

Budapest: A krisztushívők egységéért végzett ökumenikus imahét ebben az esztendőben január 21-étől 28-áig tart, melynek alapigéje: "Én vagyok az út, az igazság és az élet." Jn 14,16. Az ország szinte minden településén különböző felekezetek ökumenikus közösségben tartanak istentiszteleteket és imádkoznak a Krisztusban hívők egységéért. Az imanyolcad országos megnyitó istentisztelete január 21-én, vasárnap 18 órakor lesz Budapesten, a Deák téri Evangélikus templomban. Az igehirdetés szolgálatát Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspök és Hegedűs Loránt református püspök végzi. Az ünnepi istentisztelet liturgiájában az Ökumenikus Tanács tagegyházainak vezetői szolgálnak. Az országos megnyitó istentiszteletre mindenkit szeretettel vár és hív a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus tanácsa. Arra kérik a hívőket: legyen ez az imahét a krisztushívők egységéért és az Istenbe és Jézus Krisztusba vetett remény kifejezője és erősítője, ugyanakkor szolgálja a tanúságtételt is a világ előtt.

A Keresztény Egység Pápai Tanácsa (Vatikán) és az Egyházak Világtanácsa Hit és Egyházszervezet Bizottsága (protestáns, anglikán ortodox Genf) több mint három évtizede közösen állítja össze a januári Ökumenikus Imahét vezérfonalát. Az imahét anyaga Interneten is megtalálható a http://okumenikus.lutheran.hu címen. MK

Rövid mérleg a 2000-es szentév magyar tapasztalatairól - Pákozdi István nyilatkozata a Vatikáni Rádióban

A Vatikáni Rádió a szentév bezárása kapcsán megkérdezett különféle nemzetiségű papokat, hogyan élte át nemzetük a nagy jubileumot? Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész, az MKPK televízió referense a következő olasz nyelven elhangzott telefoninterjút adta:

A nagy jubileumi esztendő végén megállapíthatjuk, hogy a magyarok számára kétszeres kegyelmet jelentett az, hogy mindenekelőtt együtt ünnepelhetett a világegyházzal, ugyanakkor megemlékezett első királyának, Szent Istvánnak éppen ezer éve történt megkoronázásáról. Az egyházi és a világi ünnepek egybeestek, annak ellenére, hogy a magyar nemzet nem egészében katolikus. A nem katolikusok és a nem keresztények is felismerték az államalapítás emlékének és hazánk ezeréves keresztény kultúrájának nagy jelentőségét. A kormány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának segítségével számos történelmi emlékünket restaurálták a fővárosban és Budapesten kívül. Mindenütt nagy ünnep volt az ún. millenniumi zászló átadása, nem csak a városokban és a jelenlegi Magyarország területén lévő falvakban, de a határainkon kívül is, ahol magyarok ezrei élnek Erdélyben (Románia), Szlovákiában, Kárpátalján vagy a Délvidéken. A 2000-ik év alkalmat jelentett sok új könyv megjelentetésére.

A szentév megnyitása után a Szent Péter bazilikában, amelyet a Magyar Televízió közvetítésével több mint kétmillióan követhettek, minden magyar püspök megnyitotta a jubileumi évet a maga székesegyházában. Minden egyházmegyében (zarándok) templomokat jelöltek ki, ahol a teljes búcsút el lehetett nyerni. Nagyon sokan meglátogatták ezeket, hiszen nem mindenki jutott el a Szentföldre vagy Rómába.

Már a tavasszal, márciusban nagy zarándoklat indult a Szentföldre, amelyet elkísértek a magyar érsekek és püspökök. Azután számos csoport jutott el Rómába a nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából júniusban. Mindenesetre számunkra is a szentév "csúcsát" jelentette az Ifjúsági Világtalálkozó, amelyen 3 ezer magyar fiatal vett részt. Ősszel, pontosan október 8-án, nemzeti zarándoklat volt Rómában, ahol szinte minden magyar püspök elkísérte az 5 ezres magyar csoportot, amelyben papok, szerzetesek, felnőtt hívők az egész világról részt vettek, ahol magyarok szétszóródtak. Ez a Magyarok Nagyasszonyának ünnepére esett, egy rendkívüli pápai kihallgatással és hozzánk intézett üzenettel. Ez tette fel a koronát a magyar nép jubileumi ünneplésére.

Itthon nem feledkezhetünk el a nyári, Zánkán rendezett ifjúsági táborról (a Balatonhoz közel), ahol a fiatalok százai élték át a jubileum örömét. Jelentős volt a Kisstadionban a katolikus nagygyűlés, amelyen a lelkipásztori élet különféle rétegeinek képviselői számoltak be aktivitásukról, elkötelezettségükről. Októberben, a magyar történelemben először rendeztük meg az ifjúság ökumenikus fesztiválját.

Hiszem, hogy a szentév, a jubileum a hívő emberek és nemzetünk egészének öntudatában megújulást kezde-ményezett és sok lelki gyümölcsöt érlel a keresztény életben való tovább haladásban. (Az interjú január 4-én hangzott el.) MK

Megjelent a januári Hitélet

"A keresztények feladata nem az, hogy az erőszak terjedése miatt siránkozzanak, s a Mindenható bosszúját sürgessék, hanem, hogy sajátos értékrendjükkel álljanak helyt a világban" írja Kalacsi János (Adj esélyt!, 2. o.)

A Rázós kérdések c. rovat témája: az úgynevezett eutanázia, azaz a "kegyes halál". Van-e jogunk ily módon megszabadulni beteg hozzátartozóink ápolásától? Azaz: Törvényesíthető-e a halálba küldés? (6. o.)

Mire jók a szentségek? kérdezik sokan. A szentségek, melyeket Krisztus alapított, megszentelik a hívő ember életének legfontosabb és legkritikusabb pillanatait olvassuk a liturgiai rovatban (Kovács Ervin: "Szentségeidben, Krisztus, téged talállak", 5. o.).

"Gyorsan, gyorsan az ágyba! Vetkőzni, fogat mosni, imádkozni!" utasítják gyermekeiket lefekvés előtt a szülők. Ha átolvassák a Gyermeki kérdések, szülői bakik (19. o.) című írást, sokkal megfelelőbben tudják majd helyes Istenkapcsolatra nevelni őket.

A mobilon telefonálgatók kis illemtant kapnak kezükbe. Telefonálgatás közben azonban jusson eszükbe, hogy a Szentlélek pillanatok alatt "drót nélkül" összekapcsolja őket Istennel. És ezt nemcsak kipróbálni szabad, de élni is kell vele minél gyakrabban" tanácsolja Szungyi László. (Mobiltelefon egyházi szemmel, 18. o.)

Smidt Valéria ("Internet-lelkipásztor" plüssmacival, 10. és 18. o.) Bővíz Lászlót faggatta ki. A nagybecskereki káplánt, aki az Internetről a legfrissebb egyházi és világpolitikai eseményeket püspöke reggelije mellé tálalja, paptársait pedig arról próbálja meggyőzni, hogy a számítógép a lelkipásztori munka egyik alapeszköze.

Zoli bácsi és Margit néni, azaz Balog Zoltán és Zoltánné az iszákosoknak, eszékeseknek, munkabo-londoknak, szexistáknak és egyéb szenvedélybetegeknek Isten szabadítását kínálja fel. Erről a munkájukról beszél a magyarországi református lelkész-házaspár a Hitélet munkatársának. Az interjú címe: Ajándékozó kúrán (Smidt Valéria, 1819. o.).

A januári Hitélet egyéb érdekes témái, eseményei: A hívek a papoktól hűséget várnak; Riadó: támad a bulimia!; Aracs, a megkövült zsoltár; Szexuális kapcsolat miért várjak vele? MK

KÜLFÖLDI HÍREK

Az örmény nép 1700 évvel ezelőtt vette fel a keresztséget

Libanon: Január 9-én, kedden délelőtt tették közzé XIX. Bedros Nerses, az örmény katolikusok cilíciai katolikus pátriárkája december 31-én kelt üzenetét, amellyel hivatalosan megnyitotta az örmény nép megkeresztelkedésének 1700. évfordulójára emlékező jubileumi évet.

A libanoni Bzommar évszázados, történelmi székéből intézte üdvözletét mind az Örményországban, mind a szétszóratásban élő híveihez, dicsőítve az Urat, aki végtelen jóságában megengedte, hogy az örmény nép más nemzetek előtt részesedjék az Evangélium üdvözítő világosságában. Az evangélium Út, Igazság és Élet lett az örmény nép számára: mint Út kísérte el atyáikat azokon a nehéz, de gondviselésszerű ösvényeken, amelyek a nemzet létrejöttéhez vezettek, az evangéliumot lefordító atyák csodálatra méltó zsenialitással adták át az Igazságot minden nemzedéknek, anyanyelvükön ismertetve meg velük Isten szavát. Az Élet átadásakor arra nevelték gyermekeiket, hogy még vérük árán is védjék meg vallási és nemzeti önazonosságukat az évszázadok során, nemet mondva az egykori és a mai elnyomóknak, akik megtagadták hitüket és elárulták nemzetüket. Az évforduló azonban nem lehet pusztán öndicsőítés és öntetszelgés, hogy az örmény nemzet 1700 évvel ezelőtt fogadta el a kereszténységet mint államvallást folytatja üzenetében az örmény pátriárka. Éppen ellenkezőleg, ez a jubileum jó alkalom arra, hogy minden örmény megújítsa lelki életét, hogy ismét nemet mondjon a mai elnyomóknak, akik el akarják téríteni az örmény népet Istentől, vallásától, erkölcsösségétől és szent értékeitől. A pátriárka üzenetében arra buzdítja híveit, hogy folytassák Megvilágosító Gergely evangelizáló küldetését, aki 301-ben imái, szenvedései, csodái révén elvezette az örmény népet a keresztény hitre. VR/MK

Ortodox karácsony II. Alekszij szentmiséje, Vlagyimir Putyin üzenete

Moszkva: II. Alekszij ortodox pátriárka január 6-áról 7-ére virradó éjjel a moszkvai Megváltó Krisztus bazilikában mutatta be a Julianus-naptárt követő keresztény egyházak, így az ortodoxok karácsonyi szentmiséjét. A szertartáson részt vett Vlagyimir Putyin orosz elnök, feleségével, Ludmillával mindketten hívőnek vallják magukat és az oroszországi látogatásra érkezett Gerhard Schröder német kancellár, feleségével együtt. Putyin elnök szombaton üzenetben fordult a nemzethez, amelyben hangsúlyozta az "örök keresztény értékek" fontosságát és azt az alapvető szerepet, amelyet a hit az oroszok számára jelent. A Kreml vezetője emlékeztetett a kereszténység 2000. évét ünneplő nagy jubileumi esztendőre, amely a hívők között egységet teremtett. Putyin minden orosz család számára az öröm, a szeretet és reménység karácsonyát kívánta és kifejezte reményét, hogy a keresztény hagyományok megteremtik Oroszországban a kölcsönös megértés és tolerancia szellemét, amely a több felekezetű és több nemzetiségű ország örökségének fontos eleme. Az államfő reméli, hogy az új évszázadban, éppúgy mint a múltban, a hit támaszt jelent az orosz nép számára, hogy a szeretet szellemében a jót cselekedje. Újságírói források nemrég végzett felmérésekre hivatkozva állítják, hogy Oroszország 146 millió lakosából 80 millió az ortodox egyházhoz tartozónak vallja magát, illetve, hogy az ortodox egyház a szovjethatalom bukását követően a nagy újjászületés korszakát éli. VR/MK


Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva: 2001. 01. 12.