SZEMLE HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZAKRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

A Népszava Szép szó című rovata (január 6., 4.o.) Krzysztof Zanussi lengyel filmrendezővel készített interjút, akinek legutóbbi filmje, Az élet mint nemi úton terjedő betegség misztikus eszmefuttatás egy rákbeteg orvos lassú, fájdalmas haldoklásáról, megtéréséről a hit által. Zanussi kifejtette: hívő keresztényként az örökkévalóságba vetett hite kioldja, tágabb, szabadabb dimenziókba helyezi a haláltudatot, "de a félelem ősi érzete a halandó földi létben mindannyiunk sajátja én inkább attól félek, hogy sokan úgy tekintik a hívőket, mint akik egy külön kaszthoz tartoznak. A hit nem a kevés kiváltságosok kincse, amit féltve őriznek egy ládikában lakat alatt. A hit mindenkié, van, aki egy életen át keresi és nem talál rá, más meg egyszerűen közel engedi magához. Sokszor azt tapasztalom, hogy minél nagyobb valakiben a félelem, annál közelebb kerül Istenhez. És vannak olyan önismereti pillanatok, amikor a hit megmenthet, vagy éppen kételyek közé taszíthat. Nagy misztikus élete, könyvei, mint Szent Bernáté, a középkori misztika kiemelkedő alakjáé, akit megidézek a prológusban, arról tanúskodnak, hogy a hit, akárcsak a szeretet, egy hosszú fejlődési folyamat, amelyben vannak magaslatok és mélységek, kételyek és bizonyosságok. Egyben azonban egyformán következetesek: sem a hit, sem a szeretet nem jelentheti valakinek a birtoklását. Éppen ellenkezőleg: az elengedés csodás képességét edzi. Hiszen minden, amink van, az életünk, a szeretteink, de még a halálunk is, nem a miénk, csak kölcsönbe kaptuk, ajándékba Istentől." Zanussi arról is szólt, hogy ő nagyon kivételezett helyzetben van, mert soha nem veszítette el a hitét. "Örököltem, ajándékba kaptam a szüleimtől. Mindezt egy olyan korban, amikor a vallásokat üldözték. Ma sokkal nehezebb hívőnek lenni, amikor már nincsenek vallásüldözések." A világhírű lengyel filmrendező, aki sokat utazott élete során, sokféle hittel találkozott, "nemrégiben például iszlám misztikusokkal, és azt a következtetést vontam le, hogy bizonyos magas szellemi szinten egyazon felelősséggel viseltetnek az emberiség spirituális fejlődése iránt. Hogy egy igazi hívő szájából soha nem hangzik el olyan kijelentés, hogy az én hitem az igazi, nem pedig a tied."

A Magyar Nemzetben (január 3., 6.o.) Révész Máriusz A dévai ferences árvaház csodái címmel mutatja be a dévai ferences árvaház működését. A ferences kolostort államosították, és a 25 évvel ezelőtti nagy árvíz óta, amely szinte teljesen tönkretette, senki nem használta. Böjte Csaba ferences atyát nyolc éve helyezték ide, "gondolt egy merészet", összegyűjtött 30 utcán kallódó árva gyereket, és nekikezdett a kolostor kitakarításának, majd felújításának. A hatóságok tiltakoztak, de nem vállalták, hogy az árva gyerekeket újra az utcára tegyék. Idővel egyházi és magánadományokból megvásárolták a szemközti panelház lakásait. Ma minden lakásban egy nevelőszülőpár lakik 11-12 gyerekkel. Most összesen 234 gyerek él itt, a kilenchónapostól a gimnazistakorúig. Tavaly a ferencesek jogilag is visszakapták a kolostorukat, ahol ma az árvaház magyar iskolája működik írja Révész Máriusz. A szerző szerint az élet itt egyszerre szívszorító és felemelően magasztos. Böjte Csaba ferences testvért, bármerre megy is, megrohanják a gyerekek, és ő meséli szomorú, néha hátborzongató történeteiket. Révész csodának tartja, ahogy ez az intézmény működik. A ferences atyák azonban nemcsak az árvaházat működtetik. Kijárnak a környező nyomortelepekre, a szemétlerakó környéken összeesz-kábált viskókhoz, és próbálnak segíteni mindenkit: jó szóval, ruhával, a gyermek befogadásával. Az egyik szomszédos, nagyon nehéz helyzetű faluban cigány óvodát indítottak, ám ehhez sem kapnak támogatást. Böjte Csaba gondját viseli azon fiataloknak is, akik már máshol tanulnak. Fizeti a kollégiumukat, vagy éppen a saját rokonainál helyezi el őket. A cikkíró a legnagyobb nyomorban élőkön segítő ferences atya és társai példáját bemutatva felhívja a figyelmet: talán mi is megpróbálhatnánk segíteni a környezetünkben élő legelesettebb embereken.

Beszámolnak a lapok arról, hogy január 7-én, vasárnap hajnalban románul beszélő ismeretlen férfi bántalmazta a román-magyar határ borsi átkelőjénél Kozma Imre atyát, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) vezetőjét. A tettes kiráncigálta őt az autójából, többször megütötte, és azt kiabálta: "Málta! Mars!" Mivel a román hivatalos szervek nem léptek közbe az MMSZ elnöke szerint nem látták a történteket az ismeretlen férfi zavartalanul távozott a helyszínről. Kozma Imre elmondta: azért utazott Nagyváradra és Temesvárra, hogy az ottani magyar egyházak által visszaigényelt, nagyon rossz állapotban lévő ingatlanok felújításához nyújtandó magyar máltai segítségről tárgyaljon. Nagyváradon ellopták táskáját, amelyben diplomata-útlevele, minden irata és jelentős pénzösszeg 400-500 ezer forint értékű valuta volt. Végül a Budapestről áthozott turista-útlevelével és a kolozsvári magyar főkonzulátus segítségével lépett Magyarország területére (Magyar Nemzet: Kozma atya január 8., 1.,16., Népszabadság: Bántalmazták 1.,3.o.).

Hazai hírek

A Duna-melléki református egyházkerület kezdeményezi, hogy a tisztségviselők átvilágításáról a közgyűlés által tavaly elfogadott rendelkezést terjesszék ki a teljes Magyarországi Református Egyházra közölte Pápai Szabó György szóvivő. Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke elmondta: az egyházkerület javaslata megérkezett az illetékes szakbizottsághoz. A belső szabályok szerint az előterjesztés csak azután kerülhet a zsinat elé, ha azt az illetékes szakbizottság, jelen esetben a jogi testület megvitatta. A zsinat várhatóan májusban tartja következő ülését. Bölcskei Gusztáv nem nyilatkozott arról, milyen esélyt lát a javaslat egyházi szintű elfogadására (Magyar Hírlap: A Duna-melléki kerület január 6., 4., Magyar Nemzet: Átvilágítják 5.o.).

A Népszabadságnak (A püspöki karban január 8., 5.o.) Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök elmondta: a püspöki karban még nem került szóba, hogy a katolikus egyházban szükség lenne átvilágításra, és ilyesfajta javaslat a jövőben sem valószínű. A főpásztor kifejtette: a katolikus és a református egyház felépítése között jelentős különbségek vannak. A katolikus püspöki kar tagjait a pápa komoly körültekintés után nevezi ki, ahhoz tehát, hogy a magyarországi egyház vezetőit átvilágítsák, a pápa kezdeményezésére lenne szükség. Ennek azért is kevés az esélye, mert azok a személyek, akik a Kádár-korszakban esetleg kifogásolható szerepet játszottak, koruknál fogva már nem befolyásolják jelentősen az egyház életét. A hierarchia alacsonyabb szintjein előfordulhat, hogy a pártállammal együttműködő papok még mindig a helyükön vannak, de előmenetelre nincs reményük. A katolikus egyházban betöltött tisztségek esetében ma már elsősorban nem a múlt, hanem az alkalmasság számít hangsúlyozta Gyulay Endre.

Az ELTE májusig kiüríti és átadja a piarista rendnek azt a budapesti épületet, amelyben a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola működik a továbbiakban közölte Lukács László, a főiskola főigazgatója. Az átadás ütemezéséről a tavaly megkötött megállapodás kiegészítéseként a napokban született egyezmény. Amint arról már korábban hírt adtunk. a bencés, a ferences és a piarista rend hittudományi főiskolájának egyesülésével létrejött intézmény 2000. január elsején kezdte meg működését (Magyar Nemzet: Májustól költözhet január 10., 4.o.).

Orbán Viktor miniszterelnök október 24-én született, Róza nevű kislányát január 6-án, vízkeresztkor megkeresztelte Jánosa Domokos plébános Budapesten, az Istenhegyi Szent László-plébánián (Magyar Nemzet: Keresztelő január 8., 17.o.).

A Magyar Nemzet ("Pokol ajtaja bezáratik" január 6., 6.o.) a 80 esztendős Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutatót, az ősrégi archaikus imádságok összegyűjtőjét és szakértőjét köszönti. A professzor asszony kifejtette: az archaikus népi imádságokat éppen a szenvedéstörténet emelte imává. "Krisztus szenvedésével gyakran oly mértékben azonosultak, hogy meg is könnyezték, sőt elsírták magukat. A verbalitás mellett a sírás, a kéztartás, a gesztusok generációkon át kódolódtak az imádkozókba, mindig ugyanazon a helyen sírják el magukat. Közben esetleg saját sorsukra, gyászukra, gyermekeikre gondolnak. Sok szövegben megtalálhatók a védekező motívumok, amelyek középkori felfogásból, szemléletből eredek. Hiszen az ilyen sorok, "mint Krisztus az ablakomon, Mária az ajtómon, Boldogasszony a tűzhelyemen, a négy sarokban a négy őrzőangyal, középen a szent kereszt" megvédenek az ártó, rontó erőktől, a gonosztól. Hisznek a záradékok állításában, az imádság révén szerzett kegyelemben. Őket hallgatva úgy érzem, mintha a messzi múltba mennék vissza."

Szintén a Magyar Nemzetben (Jobbjában kard, a fején korona január 6., 32.o.) a 90 éves Búza Barna szobrászművész nyilatkozik, aki csaknem száz Krisztus-szobrot faragott hosszú élete során. Bár református vallású, VI. Pál pápa aranyéremmel tüntette ki, és XI. Pius pápa is fogadta. Ő kapta később a megbízást Luther Márton szobrának megalkotására is. A szobor Budapesten a Bosnyák teret díszíti. Búza Barna úgy érzi: bár már kilencvenesztendős, még sok munka vár rá. "Megálmodtam a Patrona Hungariae monumentális köztéri szobrát. Magyarország patrónusát, Szűz Máriát a gyerekkel három méter magas bronzalakban képzelem el. Kicsinyített mása már a műtermem asztalán áll, megvalósítására azonban egyelőre nincs anyagi fedezet. De én nem adom fel soha a reményt. Hogy milyen lesz ez a szobor? Úgy képzeltem el, hogy az impozáns nőalak a jobbjában Szent István kardját tartja, bal kezében a kisdedet. Fején pedig a korona ékeskedik." A művész kifejtette: ennek a koronának története van, hiszen a koronát eredetileg a kezében tartotta a Szűzanya. Így ábrázolták régen. A kétezres szentévben azonban a Rómába érkezett magyar zarándokok egy csoportja felkereste a pápát, és kérte, járuljon hozzá, hogy ezentúl a szent fejét díszítse a korona. "Őszentsége ehhez hozzájárulását adta, s én már így szeretném ábrázolni: koronával a fején." Búza Barna azt szeretné, ha elkészül a szobrával, az az új Nemzeti Színház előtti teret díszítené. MK


Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva: 2001. 01. 12.