Az új év második a szentév lezárása után az első általános kihallgatását II. János Pál pápa a VI. Pál teremben tartotta meg szerdán délelőtt. Katekézisében a szentatya az ószövetségi próféták szavaiból indult ki: Izajás, Ozeás, Ámosz arra szólítanak fel, hogy kötelezzük el magunkat az elnyomottak érdekében, győzelemre juttatva az igazságosságot. Ha ezt elmulasztjuk, Isten nem fogadja tetszéssel neki bemutatott áldozatunkat. Jézus is többször idézi Ozeás próféta szavait: "Irgalmasságot akarok és nem áldozatot." Ámosz próféta szerint Isten nem fogadja el a böjtöt, a könyörgést, az őt dicsőítő éneket, ha a szentélyen kívül megalázzák a szegényeket. Felszólítása egyértelmű: "Mint a víz áradjon inkább az igazság, mint a sebes patak az igazságosság." A próféták tehát Isten nevében szólva elutasítják az élettől elszigetelt istentiszteletet, az igazságosságtól különváló liturgiát, a mindennapi elkötelezettséget mellőző imát, a tettek nélküli hitet. Izajás próféta kiáltása: "Ne tegyetek többé rosszat, tanuljatok meg jót tenni: keressétek az igazságot, segítsétek az elnyomottakat, szolgáltassatok igazságot az árvának s védelmezzétek az özvegyet" visszhangzik Jézus tanításában, aki így figyelmeztet: "Ha tehát ajándékodat az oltárhoz viszed és ott eszedbe jut, hogy felebarátodnak valami panasza van ellened, hagyd ajándékodat az oltár előtt, menj, békülj ki előbb felebarátoddal, aztán térj vissza és ajánld fel ajándékodat." Minden ember élete alkonyán, majd pedig az emberiség történelme végén Isten ítéletének mércéje a szeretet, az igazságosság gyakorlata, a szegények befogadása lesz. Földi életünk végén Isten mindannyiunk felett a szeretet mértéke szerint mond ítéletet, aszerint, hogy gyakoroltuk-e az igazságosságot, hogy befogadtuk-e a szegényeket. Pál apostol, a korinthusi közösség megosztottságát látva eljut egészen odáig, hogy elrendeli az eucharisztiában való részesedés felfüggesztését mindazok számára, akik méltatlanok rá. Felszólítja a keresztényeket, hogy vizsgálják meg előbb lelkiismeretüket, nehogy vétsenek az Úr teste és vére ellen.
A szeretetszolgálat, következetes összefüggésben a hittel és a liturgiával, az igazságosságra való elkötelezettség, az elnyomás minden fajtája elleni küzdelem, a személy méltóságának védelme a keresztények számára nem egyfajta emberbaráti magatartás következménye. Olyan választásokról van szó, amelyek mélyen a vallásban gyökereznek, és amelyek Istennek tetsző áldozatok. Aranyszájú Szent János különösen határozott, amikor így figyelmeztet: "Tisztelni akarod Krisztus testét? Akkor ne hanyagold el, ha mezítelen. Ne itt tiszteld a templomban selymekkel, hogy aztán odakint, ahol fázik és mezítelen, ne törődj vele."
A szentatya katekézisében Dives in misericordia kezdetű enciklikájából idézve emlékeztetett rá, hogy az egyház osztozik korunk embereinek igazságosságra való törekvéseiben. Erről tanúskodik a katolikus szociális tanítás, amely különösen sokat fejlődött az elmúlt évszázadban. A pápa utalt a Jubileum bibliai eredetére, felidézve, hogy mindenekelőtt a szolidaritás ünnepe volt, amikor mindenki visszakapta birtokát, a rabszolgákat felszabadították és visszatérhettek családjukhoz. Mindenkinek megvolt tehát a lehetősége, hogy egy ideális kiindulópontról kezdje újra életét. Konkrét megoldást jelentett a kiváltságok és hatalmi visszaélések elleni küzdelemben, a társadalmat a nagylelkűség, a testvériség magasabb szintje felé irányította. Napjainkban ez az elkötelezettség a szegény országok adósságainak teljes vagy legalább részleges elengedésében fejeződhetne ki mondotta a szentatya, szolidaritásra buzdítva a híveket, hogy az éppen véget ért Jubileum az igazságosság, a szabadság és a szeretet bőséges gyümölcseit hozhassa meg. VR/MK
Vatikán: Az Adnkronos olasz hírügynökség tájékoztatása szerint az elmúlt év utolsó napján Gabriel Montalvo érsek, az Egyesült Államok apostoli nunciusa, rejtjeles üzenetet küldött Washingtonból a Szentszékhez, továbbadva az amerikai belügyminisztériumtól kapott hírt, miszerint iszlám fundamentalisták részéről várható egy esetleges merénylet a szentatya ellen. A híresztelés szerint mozgósították Jean-Louis Tauran érseket, a vatikáni államközi kapcsolatok titkárát, Corinne Clariborne Boggs amerikai szentszéki nagykövetet, éjjel-nappal kapcsolatot tartva Angelo Sodano bíboros, államtitkárral. Mint ismeretes, terrorista merénylettől tartva, december 31-én kiürítették az USA római nagykövetségének épületét.
Joaquín Navarro-Valls, vatikáni szóvivő kedden cáfolta a hírt: semmiféle értesítés nem érkezett a washingtoni nunciustól, sem az amerikai nagykövet asszonytól. Nem a terrorista merénylettől való félelem tartotta a pápát Rómában, hanem pusztán azért maradt székvárosában, hogy közel lehessen a zarándokok tömegéhez, akik szűnni nem akaró áradatban tízezrével lepték el a Szent Péter teret a jubileumi év utolsó napjaiban. Ennek ő saját maga adott hangot, amikor karácsony és újév között szokásától eltérőn minden délben elimádkozta az Úrangyalát a dolgozószobája ablaka alatt összegyűlt hívekkel, akik hosszú, fegyelmezett sorokban órákon át vártak arra, hogy átléphessék a bazilika szent kapuját. A merénylettől való félelmet cáfolja az a tény is, hogy II. János Pál pápa január 3-án a zsúfolásig megtelt Szent Péter téren tartotta meg a szentév utolsó általános kihallgatását, negyedikén pedig ugyancsak itt fogadta a Krisztus Legionáriusai Kongregáció 12 ezer tagját, velük együtt a szentév utolsó, népes olasz zarándokcsoportjait, majd január 5-én délután, a VI. Pál kihallgatási teremben köszöntötte hatezer vendégét: a gyermekeket, akiket azért hívott meg, hogy a velük megkezdett szentévet velük, a következő, 2025-ös szentév főszereplőivel zárhassa le. VR/MK
A fenti hírt közölte január 8-án az AFP francia hírügynökség, hivatkozással Raymundo Assis segédpüspökre, a brazil püspökkar titkárára. A hétfői püspökkari tájékoztatás szerint a szentatya elfogadta a meghívást, hogy részt vegyen 2001 júliusában a Sao Paulo állam közepén fekvő Itaici monostorában tartandó évi összejövetelükön, melyen a brazil püspöki konferencia 50. évfordulójára emlékeznek. "A pápa 2000. áprilisában ígéretet tett állítja a brazil püspökkari szóvivő , hogy részt vesz az ország felfedezésének és evangelizálásának ötödik centenáriumi záróünnepségén, melyet a brazil kormány a katolikus egyházzal szervez." A pápának a világ legnagyobb katolikus országában esedékes negyedik útja természetesen attól függ, hogy egészségi állapota ezt lehetővé teszi-e, tekintettel az egyre sűrűsödő ez évi programjára. A kérdés a Vatikán részéről akkor dől el véglegesen, amikor a brazil püspökkar elnöke a közeljövőben Rómában bemutatja az apostoli látogatás tervezetét. VR/MK
Vatikán: A Keleti Egyházak Kongregációjának új prefektusa, I. Ignac Moussa Daoud pátriárka szerdán délelőtt foglalta el hivatalát a Vatikánban Achille Silvestrini bíboros utódaként, aki közel tíz évig állt a dikasztérium élén. Az új prefektus 70 éves, Szíriából származik. 1954-ben szentelték pappá, melyet követően a római Lateráni Pápai Egyetemen kánonjogi tanulmányokat végzett. 1977 óta püspök. Miután Egyiptomban és Szíriában a szír rítusú katolikusok főpásztora volt, 1998-ban az antiochiai szír-katolikus szent szinódus pátriárkává választotta, melyet a kánonjog szerint II. János Pál megerősített. A pápa 2000. november 25-én a Keleti Katolikus Egyházak Kongregációjának prefektusává nevezte ki, két nappal ezelőtt pedig elfogadta korábbi hivataláról való lemondását, de személyének szólóan meghagyta pátriárkai címét is.
Január 10-én délelőtt egyszerű, de rendkívül szívélyes szertartás keretében került sor a hivatalcserére, amikor a leköszönő prefektus, Achille Silvestrini bíboros, a kongregáció vezetősége és munkatársai fogadták a dikasztérium új vezetőjét, I. Ignac Moussa Daoud pátriárkát.
A szentszéki kongregáció hatáskörébe tartoznak a különböző rítusú keleti katolikus egyházak, a maroniták, az ukránok, a romániai görög katolikusok, az indiai szír malabár és szír malankár, a görög melkita, a szír katolikus, a káld, az etiópiai kopt, az örmény katolikus és természetesen a magyarországi görög katolikusok is. Ezek az egyházak különböző rítusokhoz tartoznak, saját hagyományaik vannak és különböző korszakokban egyesültek a római katolikus egyházzal, felülmúlva a századok során történt szakadásokat. A keleti egyházak sajátossága, hogy hűségesek maradtak a különböző kultúrákba mélyen begyökerező hitükhöz és hagyományaikhoz. Egyik leglényegesebb jellemző vonásuk az, hogy ún. szinódusi struktúrával rendelkeznek. A szinódust az egyház feje, a pátriárka vagy a nagyérsek és püspökök alkotják, amely a pátriárkával közösen hozza meg döntéseit.
Amint a Vatikáni Rádiónak adott nyilatkozatában Achille Silvestrini bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának leköszönő prefektusa elmondta, a szentatya I. Ignac Moussa Daoud szír katolikus pátriárka személyében rendkívül nagy tapasztalattal, tanbeli felkészültséggel rendelkező személyt választott a kongregáció élére, aki nagy hűséget tanúsít a pápa iránt és mélyen meg van győződve arról, hogy szükséges a keleti egyházak sajátos jellegének megőrzése és megszilárdítása, amint azt II. János Pál pápa Orientale Lumen kezdetű, 1995-ben kiadott apostoli levele is hangsúlyozza. VR/MK
Milánó: A lombard főváros érseke, Carlo Maria Martini bíboros vízkereszti ünnepi szentmiséjén reményét fejezte ki, hogy Közel-Keleten és különösen Jeruzsálem szentvárosában mielőbb beköszönt a béke. Urunk megjelenésének ünnepéről elmélkedve Martini bíboros a hit és az üdvösség egyetemességét hangsúlyozta: modern kifejezéssel élve a pápa szavainak nyomán is a szolidaritás globálissá tétele ez, amelyben az emberiség olyan, mint egy testvérekből álló nagy család" mondta a bíboros. Jeruzsálem politikai békéjéről szólva Martini kifejtette: az nem helyi probléma, Jeruzsálem békéje egyetemes, minden népet érintő érték. A milánói bíboros érintette még a magány kérdését, amely kiterjed az egész társadalmi és családi életre és amely megbénítja a polgári társadalom és a politikai vezetés kapcsolatát is. VR/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2001. 01. 12.