
A Magyar Nemzet (The Times január 23., 9.o.) a The Times című londoni napilap egyik cikkét ismerteti, amely szerint a terápiás célú embrió klónozásáról szóló törvény elvetéséért erős lobbi jött létre a brit parlament felsőházában. A canterburyi érsek, Glasgow és Westminster római katolikus püspökei, a szigetország főrabbija és a Moszlim Kollégium egyesítette erőit a lordok házának egyes képviselőivel, hogy megakadályozza azt a kormányzati tervet, miszerint engedélyeznék az emberi sejteken végzett ilyen kísérleteket. A brit alsóház a világon elsőként a múlt hónapban megszavazta az embrió klónozását tudományos céllal engedélyező törvényt. Az angol lap szerint a lordok által javasolt módosítások miatt könnyen veszélybe kerülhet az új törvény, hiszen fennáll a veszély, hogy az elhúzódó eljárás miatt a képviselők már nem tudják véglegesíteni a szöveget a következő parlamenti választások előtt.
A Népszabadság (Abortuszellenes január 23., 2.o.) beszámol arról, hogy a Bush-kormány első napján tömeg-tüntetést rendeztek Washingtonban az abortusz ellenfelei. A tízezres tömegben elsősorban egyházi csoportok vonultak fel, tiltakozva a Legfelsőbb Bíróság 27 évvel ezelőtti döntése ellen, amely testük fölötti rendelkezési jogot adott a nőknek. Miklós Gábor tudósító kiemeli, hogy a menet élén több katolikus főpap haladt, köztük McCarrick, Washington újonnan bíborossá kinevezett érseke.
A Magyar Hírlapban (január 19., 7.o.) Várkonyi Tibor Hitélet című cikkének témája a kormány előterjesztése a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosításáról. A szerző szerint az előzetes kommentárokból az derül ki, hogy aki nem ért egyet az előterjesztéssel, "az minden bizonnyal megveszekedett istentelen, a közerkölcsök tudatos rombolója, aláássa még a nemzetbiztonságot is A kormányzat és benne a hitélet zavartalanságának garantálásával megbízott kulturális minisztérium úgy érzi, hogy a vallásszabadság jegyében jogában áll válogatni jó és rossz meggyőződés között, elismerni úgymond nagy és hagyományos kultuszokat, száműzni más tanításokat. Mindig az a kárhozatos "másság". És mert a szocialista meg liberális ellenzék nem hajlandó ilyen különbségtételt támogatni, megint ő az elferdült "másság" istápolója. Nem lesz kétharmados parlamenti többség, valószínűleg nem lesz törvénymódosítás, újfent az oppozíció az istenkáromló. Történik mindez olyan köztársasági rendszerben, amelyben papíron a vallási meggyőződés magánügy, elismert a szekularizáció, elvben nem lehetnek kivételezett és a többieknél jobban támogatott egyházak." A cikkíró azt is kifogásolja, hogy a törvénymódosításból szerinte krónikusan hiányzik a nemzetközi kitekintés. Röviden idéz a "mélyen meggyőződéses katolikus" francia René Rémond A megvádolt kereszténység című könyvéből, amelyben a szerző arra próbál választ adni, hogy "az ugyancsak évezredesen Krisztust követő Gallföldön miért terjed szélsebesen az ateizmus és az agnoszticizmus, miért pártolnak el milliók az anyaszentegyháztól." Várkonyi szerint Rémond nem kinyilatkoztat, sőt ellentmondást vár tételeinek cáfolatául, és arra figyelmeztet, hogy hitelvek kérdésében nem a hatóság dolga dönteni és ítélkezni. "Közreműködhet a tisztánlátásban természetesen a világi törvénykezés is, de megvédenie magát a meggyőződésnek kell" írja az MH publicistája.
A Népszabadság (Támogatás január 19., 5.o.) arról ad hírt, hogy százmillió forintot különített el az Egészségügyi Minisztérium az egyházak által fenntartott kórházaknak orvosi műszer beszerzésére. Horváth Zsolt politikai államtitkár elmondta: a tárca ezt a pénzalapot azért hozta létre, hogy az egyházi intézményeknek is legyen lehetőségük állami támogatással eszközöket vásárolni vagy épületrészeket felújítani. Közpénzből ezekre a célokra eddig csak az önkormányzati, illetve az állami tulajdonú kórházak kaphattak támogatást. A százmillió forint elkülönítéséről tavaly az Országgyűlés döntött a kétéves költségvetés elfogadásakor. A támogatás feltételeit a szaktárca hamarosan nyilvánosságra hozza. A lap azt is közli, hogy Magyarországon számos egyházi szervezet foglalkozik betegápolással, de fekvőbeteg-intézményt csak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Betegápoló Irgalmas Rend, a Református Egyház és az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció tart fenn. Tahi Ádám, az Assisi Rend Szent Ferenc Kórházának igazgatója közölte: eddig eszközök beszerzésére, felújítására adományokból, illetve az egészségbiztosító gyógyításra adott pénzéből költöttek. Mivel az említett források elég szűkösek, számos műszer hiányzik az intézményből, ezért egyes vizsgálatok elvégzését más kórházaktól kell kérni.
Olasz Ferenc Krisztus-kereszteket ábrázoló fotóiból nyílt kiállítás Győrött, a Révfaluban lévő római katolikus plébánián. Makovecz Imre építész a kiállítás megnyitóján elmondta: a keresztény magyarság utakkal hálózta be az országát, s melléjük kereszteket, pléhkrisztusokat emelt. E keresztek emelték fel a földről az arra járó emberek tekintetét a magasba. A régi utakat ugyan sok helyütt beszántották, a megfakult, düledező keresztek előtt elhaladó utasok ajkán is elhalkult az imádság, de Magyarország mégis él. Megmaradtunk és megpróbálunk mindent újrakezdeni (Magyar Nemzet: Út menti január 22., 16.o.). MK
Roberto Tucci elmondta: meglepetésként érte a kinevezés híre. "Ez a megtisztelő elismerés ismét megerősíti azt a tényt, hogy milyen nagy és nagylelkű szeretett pápánk, II. János Pál szíve, aki így akarta kifejezni elismerését azért a szolgálatomért, amely számomra már önmagában véve kiváltságot és megtiszteltetést jelentett, és ami tökéletesen megfelelt annak a különleges fogadalomnak, amelyet mi, jezsuiták teszünk, és ami a pápa iránti szeretetre és az ő szolgálatára vonatkozik. Csak azt sajnálom, hogy nem folytathatom tovább ezt a munkámat, mivel szerettem volna a szentatya mellett lenni külföldi lelkipásztori útjainak előkészítésében és megvalósításában. Február 21. előtt azonban tovább folytatom szíriai és máltai útjának előkészítését. Mint ahogy már előkészítettem ukrajnai látogatását is." Tucci atya szerényen megjegyezte: "Úgy érzem, hogy ez az elismerés nem áll arányban az általam nyújtott szolgálattal. Megtiszteltetés a Jézus Társasága számára, amelyhez tartozom, továbbá elismerés a Civilta Cattolica c. folyóirat részére, amelynél hosszú ideig dolgoztam és főleg a hozzám oly közel álló Vatikáni Rádió számára."
Louis-Marie Billé örömét fejezte ki, hogy részt vehet az egyháznak abban a szolgálatában, amely a bíborosi kollégium feladata, és amelyből kiveszi majd a ráeső részt. "Azt hiszem, hogy nagyon kevés dolog változik majd meg az életemben. Már tagja vagyok egy kongregációnak, mégpedig a püspöki kongregációnak, de mindenekelőtt lyoni főpásztor vagyok és hála Istennek, már ez kitölti napjaimat. Azt szeretném mondani a lyoni híveknek, hogy örülök az egész egyházmegye nevében. Remélem, hogy a hívek még jobban belegyökereznek az apostolok hitébe és az egyház szeretetközösségébe." VR/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2001. 01. 29.