SZEMLE
HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZAKRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját

Külföldi hírek

A Magyar Nemzetben (február 17., 21.o.) Fáy Zoltán Bíbor és bársonyszék című cikkének témája, hogy II. János Pál pápa február 21-én, Szent Péter székfoglalásának vigíliáján ünnepélyes konzisztóriumon 44 új bíborost nevez ki. A szerző szerint a döntés ismételt találgatásokra adott okot a hazai és a nemzetközi sajtóban egyaránt. Az elemzők a kinevezettek személyével, illetve a bíborosi kollégium összetételével kapcsolatban vontak le következtetéseket, amelyek főként a szentatya lehetséges utódainak személyét érintették. A cikkíró rámutat: sokan kifogásolták, hogy Karl Lehmann mainzi püspök a január 21-ei pápai bejelentéskor még nem szerepelt a névsorban, de csupán annyi történt, hogy az ő nevét néhány nappal később hozták nyilvánosságra. Messzemenő következ-téseket vontak le abból is, hogy a hagyományosan Európa-központú katolikus egyház új bíborosai meglehetősen nagy számban nem európaiak, a legtöbben latin-amerikai püspökök. Fáy Zoltán röviden áttekinti a bíborosi cím kialakulásának történetét, s magyar bíborosokra is kitér. Kiemeli, hogy Mindszenty József hercegprímásnak az igazi bíbor jutott osztályrészül, az ártatlanul való meghurcolás bíbora.

A Népszabadság (február 19., 3.o.) Keresztényüldözés Ázsiában és Afrikában címmel hírt ad arról, hogy új keresztényüldözésről beszélnek a franciaországi egyházak abban a jelentésben, amelyet a Le Monde című párizsi napilap hozott nyilvánosságra. A dokumentum szerint politikai okokból súlyos üldöz-tetésnek vannak kitéve a keresztény vallásúak a világ több országában, és különösen súlyos a helyzet ott, ahol a nacionalista erők vannak hatalmon. A franciaországi egyházak a világ összes országában megvizsgálták a keresztény vallású lakosság helyzetét. A jelentés hét olyan országot Nigéria, Irán, Kína, Szudán, Pakisztán, India és Vietnam említ, ahol a keresztények különösen súlyos üldöztetésnek vannak kitéve, annak ellenére, hogy ezen államok alkotmányai tartalmazzák a vallás szabad gyakorlásának jogát. Kínában a Peking környéki katolikusok papjait letartóztatják, az összejövetelek helyét a hatóságok lerombolják. Indiában a hindu nacionalisták naponta követnek el atrocitásokat a keresztények ellen. Afrikában a nigériai és szudáni keresztények vannak a legsanyarúbb helyzetben. Nigériában az iszlám törvény-kezés kiterjesztése teszi lehetetlenné az északra kényszerített keresztények vallásgyakorlatát, míg Szudánban polgárháború dúl az ország déli keresztény és északi muzulmán lakosai között.

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (Parlament előtt február 15., 5.o.) Semjén Zsolt, egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkár nyilatkozik a lelkiismereti és vallás-szabadságról szóló törvénytervezetről, amelynek tárgyalását február közepén kezdte meg a parlament. Semjén leszögezte: "Nem a kormány tesz különbséget egyház és egyház között, hanem a történelem és a társadalom ítélete. Mindenki beláthatja, hogy más társadalmi valóságot jelent egy tegnap kitalált vallási kísérlet és például a katolikus vagy a református egyház." A helyettes államtitkár állítja: ilyen széles szakmai és politikai egyeztetés talán egyetlen törvény módosítását sem előzte meg, a tárca az összes felekezettel egyeztetett. "Így született meg ez a javaslat, amely minden részletében megfelel az alkotmányosság kívánalmainak, ugyanakkor elég hatékony ahhoz, hogy a visszaélésekkel szemben is fel tudjon lépni. Legfontosabb elemének azt tartom, hogy egyházat csak vallási célra lehet létrehozni. Ezt a jelenleg hatályos törvény is kimondja. Azt azonban már nem határozza meg, hogy mit ért valláson. Ezért nem filozófiai, hanem pusztán jogi értelemben vett definíció révén határozzuk meg azt, hogy mit is értünk valláson. Mindez majd a Fővárosi Bíróságot segíti abban, hogy a konkrét ügyekben eldöntse: mi az, ami vallási tevékenység és mi az, ami nem. Azért szeretnénk a Fővárosi Bírósághoz telepíteni kizárólagos jogkörrel ezt a feladatot, mert ez lehetőséget biztosítana arra, hogy itt az egyházi témában járatos bírók és az őket segítő szakértők is dolgozzanak Azt szeretnénk elérni, hogy az egyházi státust igénylő szervezeteknek meghatározhassuk azokat a feltételeket, amelyek alapján bekerülhetnek ebbe a jogi kategóriába. Tehát azzal, hogy előírnánk, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a hittételeket, azt szeretnénk elérni, hogy az állam megvizsgálhassa: az adott szervezet valóban vallási jellegű, vagy sem." A helyettes államtitkár azt is elmondta: lényegi különbség van az MSZP és az SZDSZ álláspontja között. Az SZDSZ minden változtatást kategorikusan elutasít. Az MSZP viszont elismeri, hogy valóban léteznek problémák. Semjén Zsolt evidenciának veszi, hogy a szocialisták támogatni fogják azokat a javaslatokat, amelyeket önálló törvényjavaslatként a Ház elé terjesztettek. Ilyen, hogy csak a Fővárosi Bíróságnál lehessen bejegyezni az egyházakat, és az eljáráshoz csatolni kell az alapvető hittételeket. "Remélem, a parlamenti felszólalások során világossá válik, hogy itt szakmai vita folyik, további kompromisszumokat tudunk majd elérni és a javaslatunkból törvény lesz a vallásszabadság, a valódi egyházak, gyermekeink és a társadalom védelme érdekében" mondta a kultusztárca egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára.

A Magyar Nemzet (A pap-költő élete február 15., 15.o.) a 70 éves Szabó Ferenc jezsuita szerzetessel, költővel, a Távlatok című folyóirat főszerkesztőjével készített interjút. A pap-költő elmondta: "Ma is azt tartom, hogy az írók, művészek jobban átélik a lét drámáját, mint a szobatudósok. A mai szekularizált világban szükségünk van azoknak az embereknek a megszólítására, akik nem tartoznak az egyházhoz. Az irodalom ebben sokat segíthet. A modern ember hite nem naiv, hanem megpróbált hit. Fordítói, szerkesztői munkám során a nagy kérdéseket magam is átvívódtam, nem kívülről néztem őket. A jó és a rossz, a hit és a hitetlenség határvonala nem előttem húzódik, hanem a szívemben. Ez a magatartás, gondolom, alkalmassá tett arra, hogy világnézeti kérdésekről dialogizáljak." P. Szabó kérdésre válaszolva kifejtette: mindig a II. Vatikáni zsinat szellemében foglalt és foglal állást az egyház megújulása mellett. "A rádiónál is ezt szolgáltam, és a pápa is ezt sürgette a püspökök legutóbbi látogatásakor. Sajnos a vasfüggöny miatt a magyar egyház e területen kissé elmaradt, bár az elmúlt tíz évben sok minden történt, de a zsinat eredményeinek végrehajtása ma is feladat. A rendszerváltás önmagában hiábavaló, az embereknek kell megváltozniuk, megtérniük. Ebben áll az egyház küldetése. Nagyon fontosnak tartjuk a családi nevelést, az értékek átadását. A globalizáció hasznait fel kell használni az evangelizálásban. Az előevangelizálás éppen azt jelenti, hogy költőkkel, művészekkel, a kultúrával dialógust folytatva próbáljuk elvezetni az embereket a krisztusi üzenethez."

A Népszabadság (Népszerűek február 16., 4.o.) hírül adja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint hazánkban az egyházak jelenleg 463 oktatási intézményt működtetnek, ebből 74 óvoda, 177 általános iskola, három gyógypedagógiai intézet, hét szakiskola, nyolc szakmunkásképző, 87 középiskola (ebből 79 gimnázium), 28 egyetem, főiskola. A legnagyobb iskolafenntartó a római katolikus egyház: az egyházi iskolák 58,4 százaléka tartozik hozzá. A reformátusokhoz 25 százalék, az evangélikusokhoz 7,1 oktatási intézmény tartozik. A maradék tíz százalékon egy-egy intézménnyel osztozik a zsidó hitközség, a görög katolikusok, a pünkösdisták. Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt az egyházi iskolák száma. A tanulólétszám az általános iskolákban csaknem négyszeresére, a középiskolákban a kétszeresére nőtt, miközben az iskolás korosztály létszáma ugyanebben az időszakban csaknem 30 százalékkal csökkent. A megkérdezett iskolák illetékesei azonban megjegyezték, a jelentkezések alapján férőhelyeik többszörösét meg tudnák tölteni. A szülők-diákok körében azért is népszerűek az egyházi iskolák, mert az itt tanulók igen nagy arányban jutnak be a felsőoktatási intézményekbe. A középiskolák felvételi rangsorában tíz év átlagában a legjobb száz közül 24 egyházi gimnázium szerepel, miközben az országban ennek az iskolatípusnak csupán 8,3 százaléka egyházi fenntartású. A színvonal emelkedését jelzi, hogy például a miskolci Fráter György Gimnázium 1990-ben a 21. helyen szerepelt a felvételi rangsorban, két éve már a második volt, a Budapesti Piarista Gimnázium pedig a tizedik helyről az ötödikre küzdötte fel magát. Ennek igazgatója, Görbe László elmondta: a jelenleg túlzottan liberális iskolarendszerben eleve azok jönnek hozzájuk, akik a katolikus szellemiség mellett igénylik a kemény munkát és a fegyelmet.

A Kelet-Magyarország (Napkor február 14., 4.o.) a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lévő Napkor vallási életét mutatja be: a település háromnegyed része római katolikus vallásúnak vallja magát. Vasár- és ünnepnapokon tele a templom, és a fiatalok körében is sokan gyakorolják vallásukat. Ennek köszönhetően Lázár Istvánnak, a falu plébánosának is sok a feladata. Lázár István gimnazista korában postatisztviselő szeretett volna lenni, de egyszer részt vett egy fiatal pap első miséjén, ahol a bensőséges és szeretetteljes hangulat varázsa megragadta. Negyedikes korában döntötte el, hogy pap lesz, és ennek a szándékának mindent alárendelt. Míg más középiskolás esetleg sétálni szökött ki a kollégiumból, ő a hajnali szentmisére távozott engedély nélkül. A lelkész az egri Hittudományi Főiskolán végzett. Szervező-munkájának köszönhetően megszépült a napkori templom, külső, belső tatarozást végeztek, színes üveg került az ablakba, kicserélték a padlózatot, hamarosan pedig kaput készítenek. Még nagyobb öröm, hogy Apagyon öt évvel ezelőtt téglából készült templom épült. A plébános szavaiból kiderül: nem csak a miséket látogatják a hívők. Egyre többen vesznek részt a Cursillo mozgalomban, és a Szentlélek szeminárium előadásain. Lázár István örömmel újságolja, hogy szinte minden általános korú iskolás jár hittan- és erkölcsórára. Az idősebb fiataloknak pedig ifjúsági hittant tart a plébános, és kismamaklubot is szervezett.

Kiemelt helyen számolnak be a napilapok a magyar kriminológia történetében egyedülálló esetről: a Nyírő Gyula Kórház 24 éves ápolónője, F. Tímea a rendőrség gyanúja szerint 30-40, általa gyógyíthatatlannak vélt beteget juttatott a halálba. Beismerő vallomásában azzal indokolta tettét, hogy ezáltal megkímélje a betegeket a szenvedéstől. Az eset kapcsán ismét fellángolt a vita az eutanáziáról. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés-püspök leszögezte: az ápolónő cselekedetére az sem ad felmentést, ha tettét azért követte el, mert könnyíteni kívánt mások szenvedésén. "Az élet kezdete és vége ezen a Földön nem az ember kezében van, az Isten az élet ura" (Magyar Nemzet: Életfogytiglant kaphat február 20., 17., Népszabadság: Fellángolt a vita 1.,6.7.o.). MK


Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva: 2001. 02. 26.