Vatikán: II. János Pál pápa február 26-án, hétfőn rendkívüli konzisztóriumot hirdetett meg, amely során az egyház harmadik évezredi perspektíváival kapcsolatban fejtik ki véleményüket a bíborosi kollégium tagjai. A megbeszélésre hivatalos a testülethez tartozó valamennyi, 183 bíboros, függetlenül attól, pápaválasztó joggal rendelkeznének-e egy esetleges konklávén, azaz 80 év alattiak-e, vagy sem. A megbeszélést május 21-24. között tartják, amint azt Navarro-Valls szentszéki szóvivő pontosította, újságírói kérdésekre válaszolva. A szentatya pápasága során immár hatodik alkalommal hívja egybe a teljes bíborosi kollégiumot. A májusi ülés figyelmének középpontjában az áll, hogy miként valósítsák meg a világ minden egyházmegyéjében a "Novo millennio ineunte" útmutatásait, mely apostoli levelét a pápa január 6-án a Szent Péter tér nyilvánossága előtt, a szentév ünnepi záró szertartásán írta alá.
A rendkívüli konzisztóriumok összehívását minden esetben az indokolja, hogy az egyház életében nagy jelentőségű kérdések merülnek fel, amelyek megvitatására a pápa kikéri a bíborosok véleményét. II. János Pál a bíborosi kollégiumot először egy évvel megválasztása után, 1979. novemberében hívta egybe. Megvitatták a zsinat alkalmazását, a kúria reformját, az egyház és a kultúra kapcsolatát, illetve a Vatikán pénzügyi helyzetét.
Második alkalommal, 1982 novemberében rendkívül kényes kérdéssel kellett szembesülniük: az Ambrosiano olasz bankbotránnyal, amelybe belekeveredett a Vatikánvárosban működő, de nem vatikáni IOR Bank. A pénzügyi problémák mellett foglalkoztak a Szentszék szervezeti kérdésével és a római kúria reformjával.
Három évvel később, 1985 novemberében az eszmecsere középpontjában a pápa és a püspökök, valamint a római kúria és az egyházmegyék kapcsolata állt.
Az 1991-ben, negyedik alkalommal összehívott bíborosi testület két témával foglalkozott: a halál és az élet kultúrája közötti küzdelemmel, tekintettel a világon végrehajtott 50 millió abortuszra, illetve a szekták kihívásával.
Az ötödik, rendkívüli konzisztóriumot 1994-ben tartották a jubileumi év előkészítése távlatában. A bíborosok többsége akkor meglehetősen kételkedett az egyházi "mea culpa" kérdésével kapcsolatban. Ennek ellenére 2000. március 12-én II. János Pál pápa nyilvánosan bocsánatot kért azokért a hibákért, melyet az egyház gyermekei a történelem során elkövettek. VR/MK
Vatikán: II. János Pál pápa levélben köszöntötte Vincent Nichols birminghami érseket a bicentenáris ünnep alkalmából, idézve Newman bíboros szavait: "Isten azért teremtett engem, hogy egy pontosan meghatározott szolgálatot vigyek véghez számára. Rám bízott egy feladatot, amelyet nem bízott másra. Küldetésem van." Ez az Isten által rábízott küldetés biztosítja, hogy John Henry Newman tanúságtétele minden idő, hely és ember számára szól írja üzenetében a pápa. Newman nemcsak politikailag, hanem lelkileg is zaklatott időkben született, amikor alapjaikban inogtak meg a régi bizonyosságok. A hívőket egyrészt a racionalizmus, másrészt a fideizmus veszélye fenyegette. A racionalizmus elvetette mind a tekintélyt, mind a természetfelettit, míg a fideizmus az evilági feladatoktól elfordulva, a tekintélytől és a természetfelettitől való egyoldalú függést hirdette. "Newman figyelemre méltó összhangot teremtet a hit és az ész között, amely számára olyan volt, mint két szárny, amelyen az emberi szellem felemelkedik, hogy az igazságot szemlélje. Az igazság keresését a fájdalom kísérte, de a megpróbáltatások csak még inkább megerősítették Istenbe vetett hitét, azt a meggyőződését, hogy Isten semmit sem tesz hiába. Küldetése középpontjában az Úr keresztjének misztériuma állott. Miközben hálát adunk Istennek tiszteletre méltó John Henry Newmanért, imádkozzunk, hogy az egyház mielőbb hivatalosan és nyilvánosan kihirdethesse a bíboros példamutató életszentségét" zárja levelét a szentatya. VR/MK
Gyulafehérvár: A Római Katolikus Érsekség sajtóközleménye szerint február 23-án, pénteken hivatalos látogatásra érkezett a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségre Németh Zsolt, a Magyar Köztársaság külügyminisztériumának politikai államtitkára. A magas rangú vendéget, Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettel, Lőrincz Csaba helyettes államtitkárral, Szilágyi Mátyás főosztályvezetővel és Répás Zsuzsanna személyi titkárral együtt, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek fogadta. A találkozón az államtitkár tájékoztatta a gyulafehérvári főpásztort, hogy a magyar állam újabb 60 millió forinttal szándékszik támogatni a székesegyház helyreállítási munkálatait. A megbeszélésen a készülő magyar státusztörvényt, az államosított egyházi ingatlanok kérdését, valamint más aktuális témákat vitattak meg. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Sajtóirodája/ MK
A készülő kultusztörvény ügyében tanácskozott 2001. február 22-én Kolozsváron az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete erről sajtóközleményben adott tájékoztatást a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Sajtóirodája. A testület ülésére azt követően került sor, hogy Laurenţiu Tănase vallásügyi államtitkár megküldte a kultusztörvény tervezetét az egyházaknak, kérve egy megfelelő álláspont kialakítását. A tanácskozáson részt vett Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Amma Zoltán szatmári általános helynök, Potyó Ferenc gyulafehérvári általános helynök, Pap Géza erdélyi református püspök, Csűry István Királyhágó-melléki gen. direktor, Mózes Árpád zsinatpresbiteri evangélikus püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Mikó Lőrinc titkár, valamint Balogh Ferenc tanácsos. A résztvevők eldöntötték, hogy közös beadványban terjesztik fel észrevételeiket a készülő kultusztörvénnyel kapcsolatosan.
Egyúttal döntés született arról is, hogy a sürgősségi kormányrendelettel visszaadott ingatlanok ügyének a rendezése érdekében az egyházak külön beadványt nyújtanak be Adrian Năstase román miniszterelnöknek, melyet követően a püspökök kihallgatást kérnek a kormányfőtől, hogy egyeztetés keretében értesüljenek a kormány álláspontjáról.
A találkozó egyúttal arra is alkalmat szolgáltatott, hogy Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke tájékoztassa az egyházfőket az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásának ügyében tett legutóbbi lépésekről. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Sajtóirodája/ MK
Kutatjuk életünk forrását címmel az erdélyi Katolikus Magyar Bibliatársulat újabb bibliai hétvégét szervez felnőttek számára (alsó korhatár: 25 28 év; felső korhatár: 50 55 év) folyó év március 2 4. között a székelykeresztúri plébánia Kolpingházában. A korábbi csíksomlyói találkozó tapasztalataira támaszkodva, a kezdeményezők úgy vélik, a Szentírás szélesebb körű megismertetése érdekében érdemes hasonló rendezvényekre vállalkozni. "A Szentírás által kínált élettapasztalatok fényében elmélkedések, közös megbeszélések, csoportmunka stb. révén életünk sikerének forrásai után kutatunk, és az együttlét során új forrásokra lelhetünk" olvasható az erdélyi Katolikus Magyar Bibliatársulat felhívásában. CSM/MK
A mai színésznemzedék egyik legmarkánsabb képviselője, Cseke Péter XX. századi magyar költők istenes verseiből állított össze két CD-re való anyagot. A Kőtörő fű címűn egyedül, Az Úr érkezése címmel megjelent lemezen pedig feleségével és alkotótársával, Sára Bernadette-tel tolmácsolják többek között Ady, Babits, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Kosztolányi, József Attila, Reményik Sándor, Pilinszky hithez, illetve hitetlenséghez kapcsolódó költeményeit.
A rendkívüli alapossággal és műgonddal kiválasztott versek alkotói szellemi, lelki barangolásra hívnak bennünket. A költői vallomások szembesítésre kényszerítenek: ha bevalljuk, ha nem, egy életen keresztül Istent keressük, és a világ, illetve önmagunk válságai abból fakadnak, hogy már a kezdetekben, a Genezis korában eltávolodtunk a Teremtőtől. Kétségbeesetten küzdünk az előírt parancsolatok ellen, de a vágy kiirthatatlan bennünk az Istentől megteremtett gyermeki tisztaság után. Mert nincs annál nagyobb bűn, amikor szívünk kihűl, kővé változik, s hogy az ember Isten nélkül valóban olyan, mint "a mutató nélküli karóra" (Parancs János: A látogatóhoz). A kétség persze még az olyan mélyen hívő poétában, mint Pilinszky is ott él, hogy Isten meghallgatja-e hozzá való könyörgésünket? (Panasz). De a bizonyosság is, hogy a világ szörnyűségei ellenére sem vagyunk egyedül, mert mindennek, még a rossznak, a büntetésnek is megvan a célja, ám a szeretet Istene könyörületes: az Égi Bárány nincs olyan távol, mint kilátástalan pillanatainkban gondolnánk, s egyszer csak előtte állunk, "kifosztva, árván és boldogan" (Juhász Gyula: Én Istenem). Isten sokszor úgy ölel át bennünket, hogy szinte észre sem vesszük, s a legnagyobb csoda: "Magától megnyílik az Ég, magától éled a remény." (Reményik Sándor Kegyelem.). S milyen egyszerű lenne a világ, ha a mindennapi rohanásban, gyakori gyűlölködésben szem előtt tartanánk a legfontosabb parancsolatot: "Imádni az Istent/ És egymást szeretni" (Ady Endre: Karácsony).
Cseke Péter és Sára Bernadette versmondása többnyire lassú, a szélsőséges indulatoktól mentes, de korántsem szenvtelen. A visszafogott előadásmód az alkotókkal való tartalmas együttgondolkodásra hív bennünket, hogy mi is feltegyük a kérdést: mivégre is vagyunk a világon, elvégezzük-e az Istentől ránk méretett feladatainkat? A lemezeken elhangzott zeneszámok tökéletesen illeszkednek a költeményekhez, gyönyörű harmóniát alkotva a megfogalmazott gondolatokkal. Varázslatos a hatása annak, hogy Somfai Valéria klasszikus zeneszerzők zongoradarabjaiból ad elő részleteket, míg Kövi Szabolcs eklektikus hangzásvilágot teremt azzal, hogy a legmodernebb instrumentális, dzsesszes elemeket vegyíti a gregorián, népzenei hagyományokkal. MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2001. 03. 05.