A Magyar Hírlap (Kritizál március 7., 2.o.) II. Alekszijt, Moszkva és egész Oroszország pátriárkáját idézi, aki "rosszul időzítettnek" minősítette II. János Pál pápa tervezett ukrajnai látogatását, mert szerinte egy ilyen vizitnek a már kialakult egyensúlyt kellene megszilárdí-tania. A orosz ortodox egyházfő akkor mondta ezt, amikor találkozott a balti köztársaságok ortodox közös-ségeinek képviselőivel.
A Magyar Nemzet (Varsói március 3., 28.o.) beszámol arról a kétnapos egyházi szimpóziumról, amelyet a közelmúltban tartottak a lengyel és a magyar katolikus egyházi vezetők, történészek részvételével a kereszténység felvételének magyar és lengyel millenniuma alkalmából Varsóban. A lap kiemeli: e ritka találkozó rangját emelte, hogy a varsói Szent Kereszt-templomban Józef Glemp lengyel bíboros, prímás és Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek közösen celebrált nagymisét. Az MN beszámolója szerint a magyar katolikus egyházfő II. János Pál pápát idézve rámutatott: ha Európa újra megnyitná kapuit Krisztusnak, akkor jövőjét nem a bizonytalanság és a félelem irányítaná, hanem az élet új korszaka előtt nyílhatna út az egész világon. Paskai László a magyar katolikus egyház speciális feladatai közé sorolta azt, hogy munkálkodjon az erkölcsi értékek érvényesülésén úgy, hogy ez majd annak idején hatással legyen a kialakuló európai közösségre is. Hangsúlyozta az uniós csatlakozás történelmi szükségszerűségét, mivel az integráció végre felszámolja a kontinens természetellenes megosztottságát, amelyet a szovjet megszállás okozott ötvenhat évvel ezelőtt. Józef Glemp lengyel prímás szerint az integrációs folyamatnak szerves részét kell, hogy képezze a kereszténység. Az EU-hoz csatlakozni kívánó országokban a totalitarizmus évtizedei hihetetlen károkat okoztak, s nemcsak a gazdaság, hanem az emberi kezdeményező-készség tekintetében is. Glemp kiállt a lengyel mezőgazdaság védelmében. Elmondta: megérti, hogy az EU számára érzékeny kérdésről van szó, de elvárja, hogy az unió is értse meg, mit jelent a vidék társadalma a lengyelség számára. Mindkét bíboros hangsúlyozta: nekünk nem kell belépnünk Európába, hiszen ezer éve szerves részei vagyunk. A szimpóziumon részt vett Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára is, aki a kommunista diktatúra vértanújára emlékezve Jerzy Popieluszko atya templomában, a Szent Kosztka Szaniszló-templomban tartott szentmisét, a hívek hatalmas serege előtt. Veres püspök a lapnak elmondta: a templom Varsó egyik nagy munkásnegyedében van. Popieluszko prédikációira óriási tömeg gyűlt össze, minden hónap első csütörtökjén, ami azóta kegyelettel átszőtt hagyomány lett. "Sírja a templomkertben található. Márványlap borítja, s a körülötte lévő sziklákból rózsafüzért alakítottak ki, amely Lengyelországot ábrázolja. Rengeteg friss virág, égő mécsesek százai, imádkozó emberek sokasága jelzi, hogy nem felejtették el ezt a nagyszerű embert. Azért kellett meghalnia, mert a rendkívüli állapot idején a munkások körében nagyon népszerű volt. Ennek aztán politikai vetülete lett. Prédikációiban hangot adott annak, hogy a lengyel milliók diktatúrában élnek, Ezért a hatalmat gyakorlók úgy gondolták, ha a hangadót kiemelik az egyházi közösségből, akkor félelmet gerjesztenek. De nem sikerült elérniük céljukat." Veres András azt is elmondta, hogy Pócspetriből származik, "az iskolaállamosítás koncepciós perének helyszínéről, amelyet Rákosiék kegyetlenül meghurcoltak. Pócspetriben végigverték a falu férfilakosságát, megalázták a nőket, kivégezték a jegyzőt, Asztalos János papunkat megkínozták, börtönbe vetették. Ezért volt felkavaró élmény, ugyanakkor felemelő és megtisztelő is számomra, hogy ebben a templomban misézhettem."
A Magyar Nemzet (Egyházi tiltakozás március 6., 2.o.) is közli, hogy a magyarországi római katolikus, református és evangélikus egyház a Munka törvénykönyvének tervezett módosítása kapcsán egyaránt tiltakozott az ellen, hogy megváltozzék a vasárnap pihenőnap jellege. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai arra kérik a törvényhozókat, hogy olyan törvényt alkossanak, amely tekintettel van a keresztény ember vallási igényére és a családok belső szeretetkapcsolatának megerősítésére.
A Magyar Hírlap (Belépődíj március 6., 4.o.) röviden ír arról, hogy az idegenforgalmi szakma kérésére két héttel később, március közepe helyett csak április másodikától kell belépődíjat fizetni a Mátyás-templom látogatóinak. "Az erősen leromlott állapotú műemlék épület megóvása lassan horribilis összegeket emészt fel. A belépti díjakból származó pénzt ezért a fenntartás költségeinek fedezésére fogják fordítani. Áprilistól a magyarok 300, a külföldiek 400 forintot fizetnek a látványért, az imádkozóknak továbbra is ingyenes a belépés" írja az MH. MK
(A híd alatt veszélyes, fárasztó és egészségtelen.) Irán nem csupán az iszlám fundamentalizmus és a szent háború országa, hanem nagylelkű egyszerű emberek hazája is, akiknek a vendégszeretetéből Biacsi Dávid SJ vont le tanulságokat. A ceglédi Mészáros Lőrinc Katolikus Általános Iskola hívő és nem hívő tanárai válaszolnak a szerkesztő kérdéseire őszintén és vérmérsékletük arányában (A munka ugyanaz). Nemes Ödönnek negyvenhét évnyi távolléte után főként az tűnt fel hazánkban, "mennyi a megsebzett magyar ember". Gyógyulásra szoruló társadalmunk c. írásának második része a megbocsátás folyamatához ad szempontokat. A Szentjánosbogár klubok foglalkozásaihoz, de bármilyen kötetlenebb osztályfőnöki órához ad szempontokat a Kérdéseink Jézusról; a Szent ez a hely (A magyar klasszicizmus) sorozat új darabja, a Towson Universityn festőművészi diplomát szerző, egyébként fejtől lábig mozgáskorlátozott Danny győzelmét bemutató írás, a papájára és ezáltal magára találó Tóni története. A Mesélj még! rovat ehavi története az igazi sikerre szeretné irányítani a reklámoktól elkábított, győzelemorientált fiatalok figyelmét (Az arany sas tolla). A hátsó borítón Jan Twardowski lengyel papköltő verse olvasható azzal a megjegyzéssel, hogy a válogatott versek kétnyelvű gyűjteménye is hamarosan megjelenik. MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2001. 03. 09.