Utrecht: Április 10-én kedden a világon elsőként emelte törvényerőre a holland törvényhozás az eutanáziát Hollandiában. Utrecht bíboros, érseke, Adrianus Simonis nyilatkozatában Európa és az egész világ számára sötét napnak nevezte ezt az eseményt. Mint a holland főpásztor fogalmazott, a keresztény ember számára a törvény elfogadása után is elítélendő cselekedet marad az eutanázia. Ám a hágai honatyák döntése magában hordozza azt a veszélyt, hogy más országok is ezt az utat fogják követni. Simonis bíboros szerint azzal is számolni kell, hogy a döntés következtében jó néhány orvos lelkiismereti válságba kerül, a betegek pedig igen súlyos lelki nyomásnak lesznek kitéve. A jelenlegi döntés az eluralkodó szekularizáció és individualizmus következménye, és a holland egyház már semmit sem tehet a törvény ellen. VR/MK
Bonn: A Német Püspöki Kar elnöke gátszakadásnak minősítette a holland törvényhozás döntését, amellyel legalizálták az eutanáziát. Szavai szerint a döntés embertelen, és annál inkább is érthetetlen, mivel az orvostudomány már igen sok hatásos fájdalomcsillapítási módszert is felfedezett. A fő veszély azonban abban rejlik, hogy a döntés utat nyit hasonló mozgalmaknak más országokban is. A megoldás az emberhez méltó halál körülményeinek megteremtésében rejlik vonta le végkövetkeztetését Lehmann bíboros. VR/MK
Madrid: A spanyol püspökkari konferencia végrehajtó bizottsága megcáfolta a hírt, miszerint kiközösítéssel akarná sújtani az ETA baszk fegyveres függetlenségi mozgalom tagjait. Az erre vonatkozó hírt, egyházi forrásra hivatkozva az "El Mundo" című madridi újság közölte. A lap szerint a spanyol püspökök április 24-én zártkörű ülésen vitatják meg a kiközösítés tervét, amelyet Antonio Naria Rouco Varela madridi bíboros, kánonjogi szakértő dolgozott ki. A spanyol püspökkar ezzel szemben hivatalos közleményében leszögezi: a hír nem felel meg a valóságnak, már csak azért sem, mivel a püspökkari konferenciák teológiai és kánonjogi jellegük miatt nem rendelkeznek a kiközösítésekről döntő hatáskörrel. A közlemény hozzáteszi, hogy ez nem jelenti azt, mintha a püspökök nem foglalkoznának a terrorizmus drámai problémájával, amely a spanyol népet mélységesen aggasztja, és minden körülmények között súlyos bűnt jelent. VR/MK
Vatikán: Az új apostoli nuncius, Paolo Romeo címzetes érsek eddig Kanadában képviselte a Vatikánt. 1938-ban született, 1961-ben szentelték pappá. Később kánonjogi doktorátust szerzett. Hosszú diplomáciai pályafutása során szolgálatot teljesített a Fülöp-szigeteken, Belgiumban, Venezuelában, Ruandában, majd nuncius lett Haitin, Kolumbiában, végül pedig Kanadában. VR/MK
Vatikán: II. János Pál pápa a 63 éves Antonio Maria Vegliót nevezte ki a Keleti Egyházak Kongregáció első titkári posztjára. Az érsek eddig Libanonban működött, mint a Szentszék nunciusa. Titkári feladatait a 20 millió keleti rítusú katolikusért felelős Kongregációnál Miroslav Stefan Marusyn érsektől veszi át, aki korára való tekintettel vonult vissza a szolgálattól. A Kongregáció prefektusa tavaly november óta a szír-katolikus Ignace Moussa Daoud bíboros, pátriárka. VR/MK
Immár ezeréves egyházmegyében celebrált húsvéti szentmisét az idén Paskai László bíboros tájékoztatta a Magyar Nemzetet Csordás Eörs, az érseki iroda igazgatója. A bíboros, prímás beszédében emlékeztetett arra: II. Szilveszter pápa 1001-ben írta alá az esztergomi érsekség alapításáról szóló határozatot. A szentmisén koncelebrált Bertone Tarcisio, a Hittani Kongregáció érseki titkára, aki egyben a szentatya üzenetét is tolmácsolta a magyarországi katolikus híveknek. MN/MK
Bizonyára hatalmas közönségsikerre számíthat az április 7-én a Budapest Kongresszusi Központban bemutatott új Koltay Gábor-film, a Sacra Corona. A díszbemutatón megjelent a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Parlament házelnöke, többek között Balás Béla katolikus, Hegedűs Lóránt református püspökök is. A Nemeskürty István szövegkönyvével készült alkotás nemcsak Szent Lászlót, a Lovagkirályt és korát mutatja be Szent Gellérttől és Boldog Mórtól kezdve, hanem tudatosan a magyar milleneum évében a Szent Korona legendáját is. A történelmi játékfilm jól eltalált pedagógiával egyszerre mélyíti el, érzelmileg és intellektuális módon, a magyarság-tudatot és a keresztény identitást. Tükröt állít a ma élő generációk elé is, amelyben ráismerhetnek a ránk jellemző testvérharcra, hatalomféltésre, ugyanakkor vonzó példaként ragyog I. Géza és László személyén keresztül a hősiesség, az aszkézis, a hit ereje. Nagyszerűen ötvöződik a témaválasztásból adódó pátosz, a modern hangtechnika, az elbűvölő képi megoldások és az aforizma-szerű rövid, tömör igazság-megfogalmazások. "Ki szívét osztja szét, ő lesz a remény... Ha félsz, gyere bújj mellém, szívem szívedhez ér..." Demjén Ferencék visszatérő melódiája, a film zenéje, akár slágerré is válhat. A több száz közreműködőt mozgósító panorámikus film hatalmas apparátussal készült: Oberfrank Pál, Szarvas Attila, Horkay Péter, Franco Nero, Kovács István, Mécs Károly, Ónodi Eszter, Berek Kati és még sok-sok tehetséges és neves színésszel. A Magyar Televízió, a Korona Film, és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma együttes támogatásával létrejött monumentális alkotást minden felsőtagozatosnak, hittanosnak, hívőnek és nem hívőnek egyaránt meg kellene néznie, hogy történelmünk tanítson egységre, megbocsátásra, hazaszeretetre! (Pákozdi István) MK
Április 11-én este valódi költészetnapi csemegével ajándékozta meg az Óbuda Fő terén működő Térszínház a versek szerelmeseit. A 85 éves lengyel papköltő, Jan Twardowski Egy remete skrupulusai című kötetének bemutatására került sor, Bucz Hunor rendezésében, Benedek Gyula, Halmágyi Sándor, Kovács J. István és Nagy Zsolt előadásában.
Jan Twardowski 1916-ban született. Első verseskötete 1937-ben jelent meg, mindössze negyven példányban. A papi hivatást felnőttkorban vállalók közé tartozik: először a lengyel szakot végezte el, majd a szemináriumot. Pappá 1948-ban szentelték. Gyakorló lelkipásztor, papi hivatását komoly szolgálatnak tekinti, ezért verseket elsősorban szabadsága idején ír. Noha első verseskötete már 1937-ben megjelent, ezt követően hosszú szünet következett. 1970-ben kiadott újabb kötetét viszont pillanatok alatt szétkapkodták, a nyolcvanas évek közepétől kezdve pedig százezres példányban adják ki verseit. Napjainkban Lengyelország legnépszerűbb költője.
Jan Twardowski sikereinek sokféle összetevője van. Stílusa pátoszmentes, már-már gyermekien őszinte. Mélyen filozofikus, de kerüli a megszokott sémákat. Isten léte természetes számára, de a szakralitást vegyíti a profánnal, hogy a hitet élővé, minden ember számára közelivé tegye. Olvasóit közvetlenül, régi ismerősként szólítja meg, de ugyanígy szól Istenhez is. Bátran kérdez a Teremtőtől, az Istennel napi kapcsolatban lévő ember feltétlen bizalmával. Kedveli a paradoxonokat, a humort. Finom gúnnyal érzékelteti, mekkora a különbség az általunk elképzelt Isten-kép és a valóságos között: "Ha mi találtunk volna ki Téged/ érthetőbb lennél és rugalmasabb/ Nem Betlehemben, hanem Okosfalván születnél/ és akkor valóban már teljesen lehetetlen lennél." (Ha mi találtunk volna ki). Egyszerű szavakkal int a tevékeny szeretet fontosságára: "Siessünk szeretni az embereket/, Oly gyorsan mennek el." (Siessünk). S amikor Istenhez imádkozva a magunk kicsinyes szempontjából talán érthetően azt szeretnénk, ha megvalósulna az adj Uram, de rögtön elve, elgondolkodhatunk a költő bölcs sorain: "Mikor imádkozol, tudj várni/ mindent tud az Úr/, tudja, hogy az éjben a tevékeny hangya hová igyekszik/ ha várni nem tudsz, ne is imádkozz." (várjál). S milyen közvetlen hangon, a meghökkentő humort sem nélkülözve fejezi ki Isten abszolút mindenhatóságát: "Engedj imádkozni, nem tudván kiért és miért/ mert legjobban úgyis te tudod/, hogy mire van szükségünk/, hogy kinek kell ma meggyógyulni/, kibe kell beleüssön a halál/, pontosabban a mennykő" (Engedj imádkozni).
A Térszínház parányi színpadán Twardowski verseit előadó színészek jóvoltából tökéletesen megmutatkozott a költő verseinek rendkívüli sokrétűsége, gondolatainak gazdagsága, mégpedig egyénien megjelenítve: Benedek Gyula a teológiai, Halmágyi Sándor a humoros, Nagy Zsolt a kérdéseket megfogalmazó, Kovács J. István a megalkotott természet nagyságát csodáló Twardowskit állította elénk, tudatos rendezői koncepció jegyében. Gyönyörű volt Teresa Worowska gordonkaművész játéka, a függöny mögül belebegő lágy dallamok tökéletesen illeszkedtek a költemények hangulatához.
A kötetet Sajgó Szabolcs fordította, Teresa Worowska lektor és szerkesztő nyersfordításának felhasználásával. MK
Budapest: Az Országgyűlés április 17-ei, keddi plenáris ülésén elutasította az egyházi törvény módosítását. Korábban úgy látszott, hogy a Fidesz és az MSZP megegyezik a törvény megváltoztatásában, de ez a megállapodás végül elmaradt. Harrach Péter családügyi miniszter a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) nevében a szavazás napján 165 ezer állampolgári aláírást adott át Áder János házelnöknek. Az aláírásokkal a kormány javaslata mellett foglaltak állást. Harrach elmondta: az aláírásokkal az emberek többsége azt igényli, hogy gazdasági célú vagy társadalomellenes csoportosulások ne kaphassanak egyházi státuszt. Az MSZP és az SZDSZ viszont kitart azon véleménye mellett, hogy nem lehet különbséget tenni az egyházak között. MN/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2001. 04. 28.