A törvénymódosítást ellenző 14 kisegyház nevében Vankó Zsuzsa, a Keresztény Advent Közösségtől elmondta: a törvénymódosításra nem a visszaélések kiküszöbölése miatt volt szükség, sokkal inkább politikai okokkal magyarázható változtatás kormánypárti szorgalmazása. Azt ugyanis maga Schanda Balázs, a javaslat kidolgozója is beismerte, hogy a visszaélések megszüntetésére a módosításokkal együtt sem lenne alkalmas a törvény. Véleményük szerint arról van szó, hogy a rendkívül liberális, az állam világnézeti semlegességét és a felekezetek jogegyenlőségét biztosító jelenlegi egyháztörvény összeegyeztethetetlen Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt egyházügyekért felelős államtitkár által is deklarált keresztény Magyarország elvével. Vankó Zsuzsa szerint egy olyan országban, ahol az emberek legfeljebb 15 százaléka vallásos, ez egyébként is utópia. A tizennégyek ugyanakkor egyáltalán nem kétlik, hogy léteznek destruktív szekták. A törvény változatlanul hagyásával a józan ész győzedelmeskedik vélik a tizennégyek (Magyar Hírlap: A kis felekezetek üdvözölték április 20., 5.o.).
A Népszabadságban (április 25., 16.o.) két cikk is megjelent, amelynek szerzői bírálják a kormány valláspolitikáját, azzal vádolva a kabinetet, hogy előnyben részesítik a történelmi egyházakat. Vankó Zsuzsa Mi a baj a keresztény Magyarországgal? címmel idézi Spányi Antal segédpüspök egyik, 1999. decemberében elhangzott kijelentését: "Lesz keresztény Magyarország, de ehhez szükség van a politikai hatalom és az egyházak összefogására." A szerző Bolberitz Pál teológus szavait is hozza, miszerint Magyarországon a lakosság 10-15 százalék az elkötelezett keresztények száma. Vankó kifejti: már Antall József néhai miniszterelnöknek is az volt a "szívbéli vágya", hogy keresztény Magyarországot hozzon létre, "Az alapot azonban a Vatikánnal megkötött konkordátum teremtette meg ehhez Horn Gyula miniszterelnöksége idején. Horn valószínűleg engesztelni, netán megnyerni próbálta ezzel a gesztussal azokat az erőket, amelyek kommunista múltja miatt fenntartásokkal viseltettek iránta. Utána következett a mostani kormány, amely a hatalom megszerzése és megtartása érdekében lépett szövetségre az egyházi erőkkel. A Vatikán nemcsak vallási központ, hanem egy állam is, amely teológiai eszmerendszeréből következően is befolyása maximális kiterjesztésére és növelésére törekszik. Ha pedig egy ország ennyire felkínálkozik pontosabban egyes vezetői, politikai erői ennyire felkínálják , akkor természetes, a vatikáni politika is megélénkül annak érdekében, hogy valóban keresztény ország legyünk." A szerző úgy véli: a keresztény állammal az a baj, hogy "Nem keresztény. Lényegileg, alapelvileg nem keresztény, csak a nevében az. A valóságban jogosulatlanul viseli ezt a nevet. Mert nem erkölcsös, nem igazságos. Ellenkezik a szeretet és a szabadság elvével, amely pedig a kereszténység végső és legfőbb fundamentuma."
Dankó Krisztina A "máshoz" képest címmel szintén Spányi Antalt és Semjén Zsoltot idézi, és azt fejtegeti, hogy a történelmi egyház kifejezés sokak szerint kodifikációs hiba folytán először az 1997-es médiatörvényben fordult elő. "négy naggyal" való, megkülönböztetett bánásmódot az előző kormány miniszterelnöke vezette be, és a jelenlegi tökéletesítette: ma már a "történelmi egyházak" és a kormányzat között Orbán Viktor szavaival élve egy "közös meggyőződésen alapuló szövetség áll fenn." A Krisna-hívő lelkész szerint "történelmi helyett inkább szövetséges egyházakról" kellene beszélnünk, ez jobban fedné a valóságot."
A szcientológusok minden kilométerkőnél egyre inkább ott vannak vélekedett Veér András és Erőss László, a szcientológiáról írott harmadik könyvük bemutatóján. Az új kötet címe: A szcientológia mocsarában. A szerzők immáron a harmadik könyvüket jelentették meg a szcientológia egyházról. Szerintük többek között az egyik budai általános iskolában is szcientológus gyerekeket nevelnek. Az intézményt fenntartó Tudomány-Kaptár Alapítvány képviselője, Némethné Ildikó viszont azt állítja, hogy az iskolában nem folyik vallásos oktatás (Népszabadság: "A szcientológia mocsarában" MK
Ismeretlen tettesek nyomdafestéket nem tűrő, obszcén, szlovák és angol nyelvű feliratokkal, valamint rajzokkal pingálták ki szombat éjjel a Rozsnyó főterén álló Xavéri Szent Ferenc-templom falát. A templom a Szaléziánus-rend használatában áll, gondnoka, Günther Mathias Rompf véleménye szerint a tettesek vagy meggondolatlan, butuska fiatalok, vagy egy bosszúszomjas polgár bujtotta fel őket. Mint elmondta, az esetet jelentették a rozsnyói rendőrparancsnokságon, de Eduard Kojnok őexcellenciája, a rozsnyói püspök döntése értelmében nem kezdeményeztek büntetőjogi eljárást a keresztény vallások híveit gyalázó firkálmányok készítői ellen. "Sajnálom őket, cselekedetüket az Úr által kiszabott próbatételként fogtam fel, s a vasárnapi szentmisén arra kértem a híveket, imádkozzunk együtt a tettesek lelki üdvéért" jelentette ki Günther Mathias Rompf. Mint kiderült, nem ez volt az első ilyen eset. A város feletti Kálvária dombon a keresztút egyes stációin már évekkel ezelőtt otthagyta valaki a kézjegyét, s a rozsnyói paplak kerítésén is szlovák, angol, illetve magyar nyelvű graffitik éktelenkednek. Először fordult azonban elő, hogy a falfirkálók a város legforgalmasabb pontján, a történelmi városmag közepén álló "diáktemplomot" is elcsúfították.
Az épületet két évvel ezelőtt újította fel a katolikus egyház 180 ezer koronáért, a német püspöki konferencia adományából. A templom gondnoka elmondta, az egyháznak nincs pénze újrafestetni az egész templomot, a rozsnyói püspökség csak a falfirkák eltávolítását tudja finanszírozni. Hozzátette, örülne, ha a város vezetői nyilatkozatban határolnák el magukat a történtektől, s ha álláspontjukat a Rozsnyói Újságban és a városi televízióban is közzétennék.
Kardos Ferenc polgármester felháborodásának adott hangot a falfirkálók tette miatt. Elmondta, találkozót kezdeményezett a járási rendőrkapitányság vezetőivel a vandálok megfékezése ügyében, s az önkormányzati képviselő-testület mára tervezett rendkívüli ülésén is foglalkozik a történtekkel. A Kassán és Pozsonyban történt firkálások és a rozsnyói eset közt első pillantásra annyi összefüggés van, hogy a H betűk "mintájára" egy körbe rajzolt, áthúzott keresztet is találtak a templom falán olvasható az Új Szó április 24-i számában. MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2001. 04. 28.