KÜLFÖLDI HÍREK

Christodoulos, Athén és egész Görögország ortodox érseke a szentatya közelgő látogatásáról

Athén: A pápa athéni zarándoklata: egy kihívás lehetőségei címmel írt cikket Christodoulos athéni érsek a Foroellenico c. folyóirat március-áprilisi számában. A cikkben, amelyet a római görög nagykövetség tett közzé, a legmagasabb rangú görög vallási vezető köszönti a szentatyát, aki tíz nap múlva Athénba látogat. Ez az első alkalom, hogy Péter utódja felkeresi az ortodox egyház történelmi fellegvárát. Az érsek írásában hangsúlyozza: II. János Pál pápa zarándoklat jellegű látogatást tesz Athénban, Szent Pál, a népek apostola nyomában, kívánságának megfelelően és a görög állam erre vonatkozó meghívására.

Kétségtelenül nagy jelentőségű eseményről van szó, és szívünk mélyén hisszük, hogy a keresztények egységének helyreállítása az egy, szent, katolikus és apostoli anyaszentegyház elvei alapján ebben a kihívásokban teli XXI. században szükséges és az egész keresztény világ álma. Ennek a folyamatnak az előrehaladása azonban nemcsak a múlt sebeinek fokozatos begyógyítására való határozott törekvést tételezi fel, hanem a megosztottság problémáival szemben más, nagylelkű magatartás elfogadására van szükség. Ennek a törekvésnek a megvalósítása a pusztán protokoll jellegű folyamatot átváltoztathatja az eszmék és vélemények kicserélésének új minőségű ugródeszkájává, ellenszere lehet azoknak a vírusoknak, amelyek a szeretet megtámadásával fenyegetnek, segítheti a kölcsönös megértés magvát, hogy a testvéri együttműködés gazdag gyümölcseit hozhassa. A 21 évvel ezelőtt megkezdődött hivatalos teológiai párbeszéd a római katolikus egyház és az ortodox egyházak között ez utóbbiak a tiszteletre méltó ökumenikus pátriárka vezetésével csak ezen a módon és akkor, amikor elérkezik a megfelelő pillanat, sietség és habozás nélkül, de kellő bölcsességgel, éretten és szilárd alapokra épülve hozzájárulhat a szakadás megszüntetéséhez, mindig a hitigazságot szolgálva. A történelem olykor fontos alkalmakat kínál fel ahhoz, hogy leküzdjük az ellenségeskedéseket, és alkalmunk legyen saját magunkkal kibékülni, hogy a jövőt Isten dicsőségében építhessük. Az egyház természetesen nem ennek a világnak a logikájára épül, de képviselőinek a társadalmi átalakulások közepében kell helyet foglalniuk, szüntelen párbeszédet folytatva a sokrétű társadalommal, állandóan tiszteletben tartva az ember sajátosságát és szabadságát, távol a fanatizmusoktól és az előítéletektől, hogy meg tudják jelölni, az ősi és tiszta hagyomány alapján azt az utat, amely értelmet ad az életnek és alakítja a lelkiismereteket. Az alázat és a barátság gesztusai nem mindig tudják eltörölni azokat a tényeket, amelyek a múltat megjelölték, abban az értelemben, hogy ezek a tények már a történelem részei, nem mindig küszöbölik ki azokat a különbözőségeket, amelyek már fennállnak és nem mindig semmisítik meg azokat az érthető fenntartásokat, amelyek több évszázad során kialakult körülményekből fakadnak. Ugyanakkor ezek a gesztusok korlátozzák a feszültségeket, olyan szándékokat juttatnak kifejezésre, amelyek a bennünket összekötő pontokat helyezik előtérbe, lehetőséget adnak, hogy amikor jól felkészültünk, csökkentsük a bennünket elválasztó távolságokat. A görög ortodox egyház, nyílt lélekkel és szeretettel telve, a legkisebb merevség nélkül, az alsóbbrendűség érzése, befelé fordulás és monolitikus magatartások nélkül, a hitigazság kötelékében értékeli a fejleményeket a maguk valós dimenzióiban. Nem szab korlátokat és nem fogad el korlátokat, egy olyan korszakban, amelyben nagy megpróbáltatásnak vannak kitéve az eszmék és az ideálok, olyan korban, amelyben sokak szerint az elvárásokra nincs megfelelő válasz és hiányzik a remény, az egyház nem fenyegetéseket, hanem kihívásokat érzékel: ezek közül a legnagyobb az az erőfeszítés, hogy fenntartsuk a személy egyedülállóságát a szeretetre és szolidaritásra épülő világi és lelki közösségben. A görög ortodox egyház az ökumenizmust a globalizáció elé helyezi, őszintén törekszik a párbeszédre a római katolikus egyházzal és más keresztény egyházakkal. VR/MK

HAZAI ÉS HATÁRON TÚLI MAGYAR HÍREK

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen díszdoktorrá avatták I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkát

Budapest: Április 21-én délelőtt ünnepélyes egyetemi tanácsülésen avatták dísztoktorrá I. Bartolomaiosz pátriárkát a katolikus egyetemen. Az ünnepi aktuson jelen volt Karl-Josef Rauber érsek, pápai nuncius, az egyetem vezetősége és tanári kara, valamint a magyar katolikus püspöki kar több tagja is.

Az ünnepséget Seregély István érsek, az egyetem nagykancellárja nyitotta meg, majd Erdő Péter püspök, rektor üdvözölte a pátriárkát és a megjelenteket. Mint mondotta, az egyetem nagy tisztelettel tekint őszentsége I. Bartolomaioszra, mint olyan személyiségre, aki elkötelezettje a keresztény egység megteremtésére irányuló törekvéseknek, és a teremtett világ jogrendje és ökológiája védelmének. Laudációjában Radnai József dékán ismertette I. Bartolomaiosz életútját, egyházi és tudományos pályáját. Az ökumenikus pátriárkát András apostol 270. utódának, és az egész világon élő 300 millió ortodox keresztény szellemi vezetőjének nevezte, aki 1991 november 2-i pátriárkaként történt trónra lépése óta fáradhatatlanul törekszik az ortodoxia egységére, a keresztény egységre, és a vallások közötti toleranciára, és aki a béke az, igazságosság, a szolidaritás közvetítője a világban, és a környezetvédelem egyik fő szószólója. Utóbbi tevékenységéért "zöld pátriárkának" is nevezik sokan. A díszdoktori oklevelet Erdő Péter, a Pázmány Péter emlékérmet pedig Seregély István nyújtotta át. Bartolomaiosz pátriárka beszédében felelevenítette a történelmi örökséget, a bizánci és magyar kapcsolatokat, azt hogy a magyar nép szeretettel fogadta be a történelem során bevándorolt görögöket, egészen a XX. századig bezárólag. Híd szerepet töltött be ez az ország Kelet és Nyugat között mondotta. Ezután hangzott el I. Bartolomaiosz a Szent kánonok szótériológiai értelmezése című értekezése.

I. Bartolomaiosz április 24-én érkezett Budapestre. Fogadásán a repülőtéren megjelent Karl-Josef Rauber érsek, Semjén Zsolt államtitkár, Balog Zoltán egyházügyi főtanácsadó. A pátriárka 4 napos látogatása során egyházi és állami vezetőkkel találkozik, Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tünteti ki.

Bartolomaiosz pátriárka életútjának főbb állomásai

1940. február 29-én született Törökországban, Imbros szigetén. Ortodox teológiai tanulmányokat Chalkiban, az ökumenikus patriarchátus teológiai karán folytatott. 1963. augusztus 13-án szentelték diakónussá. 1963-68. között katolikus teológiai posztgraduális tanulmányokat folytatott Rómában a Gergely Egyetem Keleti Intézetében. 1968-ban ugyanott az egyházjog doktorává avatták, doktori értekezésének címe "A szent kánonok és a kánoni rendelkezések kodifikálása az ortodox egyházban" volt. Tagja a Krétai Ortodox Akadémiának, tiszteletbeli tagja a bécsi Pro Oriente alapítványnak. Dísztoktora többek között az athéni, bostoni, moszkvai, londoni, párizsi, louvain-i, edinburghi, thessaloniki, bécsi, grazi egyetemnek, a varsói és az eperjesi ortodox akadémiának.

1972-1990-ig az ökumenikus Pátriárkai Iroda igazgatója volt. Püspökké 1973-ban szentelték, Philadelphia met-ropolitája címmel. 1990-ben Calcedoni metropolita lett.

1991. október 22-én választották meg ökumenikus pátriárkának, I. Dimitrios halála után. Felszentelése 1991. november 2-án történt.

Primus inter pares

Az ortodox egyházak (14 autokefál és 2 autonóm) közösségén belül a konstantinápolyi egyház, az ökumenikus patriarchátus az első egyház. A konstantinápolyi pátriárka tehát, akinek székhelye Konstan-tinápolyban (Isztambul) van, az első a pátriárkák és az érsekek között. Meghatározott szolgálati feladatai és jogai vannak az összortodoxia tekintetében. MK

Ünnepi szentmisével emlékeznek az ezer éves Esztergom Budapesti Főegyházmegye alapítására

Budapest: A rendelkezésünkre álló források értelmében Szent István király kérésére 1001 Húsvétján szentesítette II. Szilveszter pápa az esztergomi érsekség megalapítását. Országalapító királyunk a pápa jóváhagyásával Szent Adalbert tiszteletére alapította meg a főegyházmegyét, amelynek székvárosává Esztergomot jelölte ki. A főegyházmegye húsvét harmadik vasárnapján ünnepli Szent Adalbertet. Ezért ezen a napon, április 29-én délelőtt 1/211-kor koncelebrált ünnepi szentmise lesz az esztergomi bazilikában

A szentmisét Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érsek mutatja be. Várhatóan a szentatya is elküldi majd üdvözletét, jelen lesznek kormánytagok, és közéleti személyiségek is. A szentmisén 1000 ministráns szolgál, akik a főegyházmegye plébániáiról érkeznek.

A főegyházmegye jubileumának alkalmából Paskai bíboros kitüntetést alapít, amellyel a jövőben olyan világi személyeket tüntetnek ki, akik sokat tettek a főegyházmegye életéért. A Szent Adalbertről elnevezett kitüntetés alapító okiratát a bíboros úr az ünnepi szentmisén írja alá. MK

Felvidék:

Regionális ifjúsági találkozó

Nagymegyer: Boldog, aki újra kezdhet címmel került megrendezésre 2001. április 21-én a Bárka közösség és énekkar szervezésében Nagymegyeren a régió katolikus fiataljainak találkozója, melyen mintegy 120 fiatal, 7 lelkész és 2 teológiai hallgató vett részt. Az ifjúsági találkozó házigazdája Kovács László helybéli esperes, előadója pedig Zsidó János, féli esperes-plébános, a Gábriel Polgári Társulás alelnöke volt. A rendezvényen Nagy Gábor, nagysallói plébános és Puchard Zoltán bemutatta a Háló-t, a Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózatát. Különös figyelmet szenteltek a mozgalom célkitűzéseinek ismertetésére, valamint buzdították a jelenlévőket az egyházi kisközösségek alakítására.

Az előadás után lehetőség nyílt a játékra, énekre, de volt mód a felvetett témák megbeszélésére is. Majd a szentségimádás és a hálaadó szentmise következett. Ekkor érkezett Nagy János, a Magyar Köztársaság Szlovákiai Nagykövetségének első titkára, aki üdvözölte a résztvevőket, majd rövid tanácskozáson vett részt a rendezőkkel. Ag/MK

Imadélután papi és szerzetesi hivatásokért

Április 19-én először szerveztek Kosúton imadélutánt, amelyen magyar papi és szerzetesi hivatásokért imádkoztak a helybeli és a szomszédos községekből érkezett hívek. A lelki program szentségimádással kezdődött, amelyet Szakál László diószegi esperes-plébános, a helybeliek lelkiatyja vezetett. Ezután "Az öröm útjának" 14 állomását elmélkedték végig a jelenlevők, Mahulányi József nyékvárkonyi plébános irányításával. Józsa Attila somorjai káplán teológiai előadása után került sor a szentmisére, amelynek főcelebránsa Herdics György nádszegi esperes-plébános, szónoka pedig Nagy Péter celldömölki plébános volt. Remény/MK


Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva: 2001. 04. 28.