A Népszabadság (Távirati május 21., 2.o.) néhány sorban beszámol arról, hogy pofon vágta Christodoulos ortodox érseket egy férfi május 20-án vasárnap Athénban. A merénylő II. János Pál pápa görögországi látogatása ellen tiltakozott. A biztonsági emberek leteperték és elfogták, de az érsek nem kíván feljelentést tenni.
A Népszabadság (Távirati május 23., 3.o.) a Moszkovszkije Novosztyira hivatkozva hírül adja, hogy házasember volt II. Alekszij pátriárka, az orosz ortodox egyház feje. Ez ugyan nem tilos, de a hivatalos életrajzok eltitkolják ezt az információt. A papnövendék Alekszej Ridiger 1950-ben kötött házasságot, de még ugyanabban az évben el is vált, ami azt valószínűsíti, hogy elsősorban a szovjet hadseregbe való behívást akarta elkerülni véli a moszkvai lap.
Május 19-én Nagyváradon felavatták a Partium Keresztény Egyetem Arany János Kollégiumának felújított és kibővített épületét. Az avatóünnepségen jelen volt Orbán Viktor magyar kormányfő felesége, Lévai Anikó, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, a Fidesz elnöke, Németh Zsolt külügyi államtitkár és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az avatóünnepségen mondott beszédében Tőkés László nagyváradi református püspök az erdélyi magyarság nemzeti autonómiája kivívásának szükségességét hangsúlyozta (Népszabadság: Tőkés László május 20., 3.o.).
A Népszabadság (Egyházi házasság május 17., 5.o.) összeállítása szerint a történelmi felekezetek részéről vegyes fogadtatásra talált a Fidesz javaslata, hogy az állam elismerné az egyházi házasságkötést. A lap értesülése szerint a téma Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Pokorni Zoltán fideszes elnök közelmúltban tartott találkozóján is szóba került. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök elképzelhetőnek nevezte, hogy megvalósuljon a Fidesz terve, de ehhez egyeztetésekre van szükség. Hiszen ami az állami jogrendszerben lehetséges, nem biztos, hogy az egyházjogban is az, és fordítva. Bölcskei Gusztáv református püspök meglepődve értesült a Fidesz indítványáról, mert a párt részéről előzetesen semmiféle megkeresés nem érkezett a református egyházhoz. A javaslat számos teológiai és gyakorlati kérdést vet fel, a püspök ezért még elméletileg sem kívánt állást foglalni arról, támogatandónak ítéli-e a Fidesz kezdeményezését. Hafenscher Károly evangélikus országos irodaigazgató szerint örvendetes, hogy az indítvány felértékeli az egyházi szolgálatot, de a részletek még mindenképen kidolgozásra szorulnak. Schweitzer József főrabbi elmondta: a zsidó házasságkötés az izraelita vallás felfogása szerint világi és felekezeti vonatkozásban is érvényes, ha az állam is elismeri. Ebben az esetben viszont a házasság esetleges felbontását is zsidó felekezeti hatóság előtt kell végezni. A Hit Gyülekezete az MSZP-hez és az SZDSZ-hez hasonlóan elutasítja a javaslatot, a Krisnások és a szcientológusok viszont támogatják azt.
A témával a Vasárnapi Hírek (Ahány (egy)ház május 20., 5.o.) is foglalkozik. A Népszabadságban nyilatkozó egyházi személyeken kívül megszólal az ügyben Tomka Miklós szociológus, az OLI Vallásszociológiai Központjának vezetője is. Elmondta: elég vad ötletnek, mi több, túlhaladottnak tartja ezen felvetést a XXI. században, hiszen hazánk a dualizmus idején, az Osztrák-Magyar Monarchiában élenjárt kontinensükön az állam és az egyház szétválasztásában: Wekerle Sándor kormánya 1894-ben fogadtatta el az Országgyűléssel az állami anyakönyvezetést, így 1895. október elsejétől ez a kötelező. Tomka Miklós arra is rámutatott: van gyakorlati ellenpélda, így a katolikus Portugáliában, Lengyelországban, de az anglikán Nagy-Britanniában is jogérvényesen anyakönyvez az egyház, sőt a protestáns skandináv országokban is bevett ez a módszer. Ez utóbbiakban úgy, hogy az egyházi anyakönyvezést az állam finanszírozza.
A Népszabadságban (május 23., 12.o.) két cikk is bírálja az elképzelést. Buda Péter Állam és egyház esküvője címmel Orbán Viktor miniszterelnöknek a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) kongresszusán tett kijelentéseit idézi. A cikkíró szerint a miniszterelnök "a kereszténység egy jól körülhatárolt válfaja mellett kötelezi el az országot, s minden más eszmerendszert, etikát összebarkácsolt tévútnak minősít. Ez nyíltan alkotmányellenes álláspont." Buda úgy véli: "Senki nem tud valódi indokot felhozni, miért van szükség erre a változtatásra, mely az anyakönyvezési rendszer és a vonatkozó jogszabályok átalakításával az ország költségvetését újabb fölösleges súlyokkal terheli meg. Hacsak azt nem, hogy az állam és egyház esküvőjének meg kell fizetnie az árát."
Hasonló szellemben íródott Fazekas Csaba Polgárosodás: kezdhetjük elölről? című cikke. Ő szintén a kormányfőt idézi: "Ha Orbán Viktor a szakszervezetek "munkát, kenyeret" - jelszavát egy "múltból feltörő, atavisztikus" ideológia kifejeződésének nevezi, akkor ez az ásatag indítvány micsoda? Azt már tudomásul vettük, hogy a Fidesz jól bezárta maga mögött a szabadelvűséghez vezető ajtót. De hogy még a kulcslyukat is eltömi! Az egyházi házasság állami érvénnyel való felruházása egyet jelent a hazai polgári átalakulás hagyományainak tagadásával."
A Magyar Nemzet (Elkészült május 21., 2.o.) összeállítása szerint elkészült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában az a lista, amely a Magyar Katolikus Egyház korábban államosított épületei közül az idén rendezendők címét és a kárpótlásra elkülönített keretet tartalmazza. A tárca a javaslatot a közeljövőben a kormány elé terjeszti, hogy az kormánydöntés formájában rendelkezzen az ingatlanátadásról. Ezt követően a felsorolásban szereplő 44 ingatlan közül 32 egyházközségi vagy egyházmegyei, 12 pedig a szerzetesrendek és a szerzetesi közösségek tulajdonába mehet át. A Magyarországi Református Egyház idei ingatlanlistáját a közeljövőben készíti el a minisztérium.
Mint már korábbi szemlénkben jeleztük, a Magyarországi Református Egyház zsinata nem fogadta el a Duna melléki egyházkerület által szorgalmazott átvilágítási javaslatot, amely az egyházi alkalmazásban lévőknek, valamint a jövőre esedékes tisztújításon indulóknak előírta volna: igazolják, hogy az állampárti időkben semmilyen kapcsolatban nem álltak a belbiztonsági szervekkel. A Magyar Nemzetben (Bölcskei május 23., 5.o.) Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat elnöke nyilatkozik a döntés hátteréről. Bölcskei határozottan visszautasítja, hogy az egyházi vezetést vagy a lelkészeket testületileg olyan kategóriába sorolják, amelyikre rá lehet sütni azt a bélyeget, hogy nem néz szembe a múltjával. Úgy véli, 1989 előtt a magyar társadalom túlnyomó része megalkudott a rendszerrel, ezért hamis dolognak tartja, ha valaki az egészből kiemel egy részt, és azokat vonja felelősségre, hogy nem néznek szembe a múltjukkal. A református egyház zsinata csak az önkéntes átvilágítást támogatja.
A Magyar Hírlap (Itt május 17., 12.o.) arról ír, hogy az ország első online egyházaként aposztrofálhatjuk a www.istentisztelet.hu cím alatt elérhető Magyar Keresztény Internet Egyházat. S bár a tömörülés még nem rendelkezik az egyházzá nyilvánításhoz szükséges száz taggal, bizonyos tekintetben valós vallási szervezetként működik olvasható az MH-ban. Az MKIE kizárólag az Interneten keresztül kívánja tevékenységét folytatni, vagyis a világhálót nem csupán megjelenési felületként használja. A jelentkezők telefonon gyónhatnak is, vagy keresztelőt tarthatnak, házasságot is köthetnek. Lelkisegély-szolgálatként is szeretnének működni, a segítségkérő üzeneteket a site által feltüntetett e-mail címre várják. Tari Zsolt, a debrecen-nyíregyházi egyházmegye püspöki titkára közölte: a katolikus egyház szerint gyóntatást csak felszentelt személy végezhet, és csakis személyesen, nem pedig Interneten. Tudomása szerint a katolikus és az ortodox egyházon kívül a keresztény egyházak nem gyóntatnak. A gyónás olyan szentség, amivel nem lehet játszadozni, így a katolikus egyház hivatalosan is felszólal ez ellen. MK
Doktori fokozat elnyerése: Stift Zoltán, kámoni káplán a római Gregoriana Egyetemen erkölcsteológiából licenciátust, az Angelicumon, vagyis a Szent Tamás Egyetemen pedig teológiai doktorátust szerzett. MK
Ideiglenes megbízatás: Tóth Szabolcs lepsényi plébános betegsége idejére, 2001. február 15-i hatállyal Dózsa István enyingi plébános kapott ideiglenes megbízást.
Oldallagos ellátás alóli felmentés: Sörédi Imre esperes, plébános a megyésfőpásztor köszönetnyilvánítása mellett 2001. március 11-i hatállyal felmentést kapott Vereb fília oldallagos ellátása alól. Ugyanakkor Lengyel Sándor c. esperes, c. kanonok, plébános március 15-i hatállyal megbízást kapott Pázmánd és Vereb fíliák ellátására.
Suspensio: Mezei István Szigetcsép és Szigetújfalu adminisztrátorát megyésfőpásztora 2001. április 2-án kelt határozatával annak kézhezvételének időpontjától fél évi próbaidőre felfüggesztette, hivatalaiból és tartózkodási helyéről elmozdította, és minden papi funkció végzésétől eltiltotta.
Oldallagos ellátás: 2001. április 2-i hatállyal Szigetcsép egyházközség adminisztrálásával Nobilis Márió püspöki tanácsos, tököli plébános, míg ugyanezen hatállyal Szigetújfalu adminisztrálásával Brezina Károly c. esperes, ráckevei plébános kapott megbízást. MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2001. 05. 28.