Varsó: A lengyel püspökök május 27-én vasárnap este bocsánatot kértek a zsidóktól az 1941-ben, Jedwabno nevű helységben történt tömegmészárlásért. Jóllehet az eseményt a történészek egyértelműen nem tisztázták, az mindenesetre tény, hogy Lengyelország északkeleti részén, Jedwabnóban 1941-ben tehát a német megszállást követően német katonák kényszerítő hatására és közreműködésével a helység lengyel lakosai többszáz falubeli zsidót kivégeztek. Az ügy azóta lett égető kérdéssé, miután egy Gross nevű lengyel zsidó két éve megjelentetett könyve leírja az eseményt és abban 1600 zsidó lemészárlásáról beszél. A '30-as években 2200 lelket számláló falu lakosságának 60 százaléka volt zsidó. A háborút követően 1949-ben tartottak ugyan egy büntetőeljárást, de a felelősséget a német katonákra hárítva, a vádlottakat egy kivételével szabadlábra helyezték. Kwasniewski államfő és Glemp bíboros idén márciusban elismerte a lengyel fél felelősségét. Most vasárnap este az egykori varsói gettó területén fekvő "Mindenszentek"-ről nevezett katolikus templomban tartott kiengesztelődési istentisztelet során hangzott el a püspöki bocsánatkérés. Stanislaw Gadecki gnieznói segédpüspök beszédében kijelentette: "A lengyel katolikus egyház részvétét és megbánását nyilvánítja ki a lengyel katolikus polgárok által elkövetett bűntett miatt." VR/MK
Varsó: 20 éve, 1981. május 28-án halt meg a lengyel
egyház feje, Wyszynski bíboros, akit hazájában az "évezred prímásaként" emlegetnek. A lengyel parlament a 2001-es évet, születésének 100. évfordulóját Wyszynski emlékévvé nyilvánította. Zbigniew Kiernikowski, a Pápai Lengyel Intézet rektorának szavai szerint a lengyel prímás különösen érzékeny volt a szociális kérdések iránt, és ha nem is hallgatott mindenki a szavára, mégis jelentős volt a befolyása hazájában. Jóllehet a kommunista vezetők megpróbálták elhallgattatni, szavai és életpéldája útmutatás volt a lengyelek számára.
II. János Pál pápa Ali Agca merénylete után a Gemelli Kórházban feküdt. A pápa, értesülve a halálhírről, így szólt: "Wyszynski bíboros pápaságom kezdetén ezt mondta nekem: ha az Úr meghívott a pápaságra, te fogod bevezetni az Egyházat a harmadik évezredbe!" A szentatyához különösen közel álló főpap prófétai szavai beteljesültek. A gazdasági szükség és a kommunista elnyomás idején is szüntelenül a katolikus egyház építésén fáradozó bíboros személye, alakja mindig szilárd vonatozási pont volt Wojtyla pápa számára.
Wyszynski bíboros temetésén barátja, II. János Pál pápa a merénylet utáni kórházi kezelés miatt nem vehetett részt, ám betegágyából így emlékezett meg a lengyel egyház történetének kiemelkedő alakjáról: "30 esztendeig volt a lengyelországi egyház egységének kulcsa. Jó és buzgó pásztor, az ember és az Egyház jogainak védelmezője, az ő és az én hazám története lapjainak egyik főszereplője." VR/MK
Gyöngyösoroszi: A cigányság integrációja Magyarországon nem valósulhat meg az egyházak segítsége nélkül jelentette ki Báthory János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnöke tegnap Gyöngyösorosziban, amikor látogatást tett a községben cigánygyerekeket oktató Jó Pásztor Nővérek Rend apácáinál. Hangsúlyozta: ha az egyház ezen a területen aktív tevékenységet fejt ki, az állam minden segítséget megad az eredményes munkához. A rend a 10-16 éves gyerekeknek tart korrepetálást, hozzásegítve őket a nyolc általános befejezéséhez, illetve a továbbtanuláshoz. Főzni, varrni tanítják a romagyerekeket, sőt szexuális felvilágosítást, gyermeknevelést és csecsemőgondozást is tartanak számukra. Az NEKH elnöke valamennyi település számára példának nevezte a gyöngyösoroszi kezdeményezést. MN/MK
Szombathely: A Szombathelyi Egyházmegye több mint száz általános és középiskolás diákja vett részt május 26-án, szombaton a Martinemu Felnőttképző Akadémián megrendezett hittanversenyen. A versenyzőknek Szent János evangéliumából, liturgiai ismeretekből és 14 szerzetesrend történetéből kellett felkészülniük. A teljesítményeket egyénileg és hármas csoportokban bírálta el a hitoktatókból és papokból álló zsűri. Az 5-6. osztályosok egyéni versenyében a szentgotthárdi Kiss Albert, csapatban pedig a Székesfehérvári Főplébánia csapata szerepelt a legjobban. A 7-8. osztályosok közül a tavalyi országos első helyezett, Koltay Elvira lett a győztes a Szent Márton Plébánia képviseletében, a csapatok közül pedig a Püspöki Általános Iskola tanulói voltak a legjobbak. A középiskolások közül a Szent Márton Plébániáról Herczeg András vitte el a pálmát
A díjakat Konkoly István megyéspüspök adta át. Minden versenyző könyvjutalmat kapott, a legjobbakat pedig külön egyházi témájú kiadványokkal is jutalmazta a püspökség. Vas Népe/MK
A májusi magyar misét Takáts István veszprémi főegyházmegyés atya mutatta be a Collegium Germanicum et Hungaricum végzős magyar növendékeivel együtt, akik tanulmányaikat követően térnek haza egyházmegyéikbe.
A következő hó végi magyar mise június 24-én, vasárnap 11 órakor lesz.
Milánó: Az első félévben, június 3-án, pünkösdvasárnap lesz magyar mise a szokott helyen és időben, délelőtt 11 órakor. Ezen kívül, a közösség kérésére június 17-én, vasárnap kirándulással egybekötött misét tartanak.
Nápoly: az előzetes tervek szerint június 19-én délelőtt lesz magyar mise, magyar nappal egybekötve.
Az idén október 23-án ünnepeljük az '56-os forradalom 45. évfordulóját. Győry Enikő nagykövet kéri, hogy mindazok, akiknek a forradalomhoz kapcsolódó tárgyi emlékek (fényképek, iratok stb.) vannak a tulajdonában, legyenek szívesek kölcsönadni azokat ahhoz a kiállításhoz, amely a Római Magyar Akadémián kerül majd megrendezésre. A tárgyi emlékek az Akadémián adhatók át hivatali időben. A kiállítás és a megemlékezés szervezői minden segítséget előre is hálásan köszönnek. Új Üzenet/MK
Az erdélyi római katolikus egyház Egyházmegyei Tanács (Státus) néven ismertté vált szervezete tartotta újjáalakuló gyűlését 2001. május 21-én, hétfőn, a gyulafehérvári érseki palotában. A gyűlés legfontosabb feladatának tekintette a hivatalos bejegyzés intézését, valamennyi egyházi, illetve státusi vagyon mihamarabbi visszaigénylését, ennek érdekében megalakítottak egy 27 tagból álló ideiglenes igazgatótanácsot. Az Egyházmegyei Tanács székhelye Csíkszeredában lesz, ahol a bejegyzést is végzik. A jelenleg rendelkezésre álló javak kezelésére öttagú ügyintéző kuratóriumot hoztak létre
Az Egyházmegyei Tanács gyökerei az erdélyi fejedelemség idejére vezethetők vissza, egyik legfontosabb tevékenysége pedig az egyházi vagyon kezelése volt. 1920 után a Státusnak valóságos harcot kellett vívnia létjogosultságáért, míg 1932-ben a román kormány hatalmi ármánykodásának következtében nem működött. Mivel a formailag megszűnt Státus vagyonát folyamatosan az elkobzás veszélye fenyegette, megpróbálták az egyházi vagyont átírni az egyházmegye nevére, de ez csak részben sikerült. A világháborút követő rendszerváltás, a státusi vagyonok államosítása az Egyházmegyei Tanács működésének szükségtelenségét eredményezte.
Miután Márton Áron püspök 1948-ban felfüggesztette az Egyházmegyei Tanács működését, a kommunista hatalom 1951-ben megpróbálkozott a Státus mesterséges újraélesztésével, éppen abból a meggondolásból, hogy ezáltal is megtöri az egyház belső egységét. Márton Áron rendeletét csak 1991-ben vonta vissza Bálint Lajos érsek, a boldog emlékű püspök utóda.
Azóta ideiglenes bizottság vezette az Egyházmegyei Tanácsot, viszont mára szükségessé vált egy formailag bejegyzett szervezet létrehozása. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Sajtóirodája /MK
Vasárnap, május 27-én egy 15 tagú küldöttséget látott vendégül a gyulafehérvári római katolikus érseki hivatal, a látogatók között jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök és Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke. A magas rangú vendégeket Jakubinyi György érsek távollétében Potyó Ferenc általános helynök és Léstyán Ferenc nyugalmazott vikárius fogadta.
A látogatók részt vettek a délelőtt 10 órakor kezdődött szentmisén, majd megtekintették a székesegyházat, tiszteletüket tették boldog emlékű Márton Áron, Isten Szolgája sírjánál, végül meglátogatták az érseki palotát és a kápolnát.
Ezután az érseki palota nagytermében szerény fogadás keretében olyan aktuális problémákról tárgyaltak, mint az RMDSZ és az egyház viszonya, az egyházi ingatlanok visszajuttatásának helyzete, a jelenlegi kormánnyal való együttműködés esélyei, az egyházak részére biztosítandó szubvenciók, a státustörvény alkalmazása, az aktuálissá vált csángókérdés, valamint tisztázták az udvarhelyi papi otthon körül kialakult bonyodalmakat.
Markó Béla biztosította a gyulafehérvári főegyházmegye jelenlevő vezetőit, hogy a katolikus egyház véleménye mindig is jelentős súllyal esik latba a nemzeti közösségünk sorsát meghatározó döntések meg-hozatalakor. A házigazda részéről Potyó Ferenc általános helynök, Jakubinyi György érsek üzenetét tolmácsolva kifejtette, hogy a gyulafehérvári katolikus egyház a civil életben az egyházak ügyét is felvállaló RMDSZ-t tekinti hivatalos képviselőjének, egyúttal kifejezte abbeli meggyőződését, hogy az RMDSZ-szel való együttműködés gyümölcsöző eredményeket tartogat a híveinknek és az egész erdélyi magyarságnak. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Sajtóirodája/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2001. 06. 05.