Nagy fontosságot tulajdonítanak annak is, hogy mindkét intézmény az eddigieknél lényegesen jobb körülmények között, a XXI. századnak megfelelő színvonalon folytathassa tevékenységét. Kállay Emil piarista tartományfőnök beszédében felidézte a piaristák fontos szerepvállalását a magyar kultúrtörténetben és oktatásban, köszönetet mondott a kulturális kormányzatnak, az ELTE rektorának, Klinghammer Istvánnak, és hozzá hasonlóan ő is a kormányzat pénzügyi támogatását kérte a két intézmény felújítási munkálataihoz
Az épületet a piarista rend építtette 1914-17-ben. Az államosításig gimnázium működött benne, 1953-ban kapta meg az ELTE. A nagy múltú épület visszaadására a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék közös megállapodásának értelmében került sor. Az ELTE az ingatlanért cserébe 1,8 milliárd forint kártalanítási összeget, és egy másik ingatlant kapott. A Piarista Rend Magyarországi Rendtartománya és az Eötvös Loránd Tudományegyetem megegyezett az épület két ütemben történő átadásában. A B épület mostani átadása után 2002 augusztusában kell átadni kiürítve a teljes A épületet. A B épület rekonstrukciós munkálatai alatt az A épületben zavartalanul folyik az ELTE munkája, 2002 augusztusáig. A mostani kiköltözéssel egy időben a bölcsészkar tanszékeit a Múzeum-körúti épületben helyezik el, folyamatban van a Természettudományi Kar épületeinek átköltöztetése az új lágymányosi campusba, valamint a Kecskeméti utcában lévő irodaház használatba vétele is.
A most átadott épületrészt a piarista rend a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rendelkezésére bocsátotta, amely a piarista, a bencés és a ferences rend szerzetesi főiskoláinak egyesítésével jött létre 2000 január elsején. Alapítását 1999 novemberében hagyta jóvá a Szentszék. A Felsőoktatási Fejlesztési Program révén a főiskola egymilliárd forintot meghaladó támogatást kapott. A beruházási terv szerint egy 500 fős hallgatói létszámú főiskola, egy 150.000 kötetes könyvtár, és egy 68 fős kollégium kap helyet az épületben. A felújítás ez év júliusában kezdődik meg, és várhatóan 2002. július 30-ig befejeződik. A később átadandó A épületszárnyba beköltözik majd a Piarista Gimnázium, a rendház, a tartományfőnökség, levéltár és könyvtár. MK
Bíró püspök homíliájában többek között Illyés Gyula költői képét idézve arról szólt, hogy napjainkban kemény, hideg szelek hamis jelszavak, féligazságok fújnak. Ám eleinkhez hasonlóan, a mai ember is vágyik a tiszta beszédre, az igazi értékekre. Ez a vágy hozza el Csíksomlyóra századok óta a zarándokokat. Isten "megelőző szeretete", amely mindenkinek megelőlegzi a bizalmat, a lehetőséget, példa a mai ember számára is. A keresztény ember valójában nem a külső körülményektől, hanem a belső megújulástól várhatja sorsának jobbra fordulását. E belső megújuláshoz, a bűnbánathoz, a megbocsátani tudáshoz, mások értékeinek észrevételéhez ad erőt Istennek az ember felé irányuló szeretete, a "mennyből lebocsátott lajtorja" ahogyan a csíksomlyói kegytemplom egyik ősi felirata próbálja egy naiv, ám annál kifejezőbb képben megidézni e végtelen szeretet misztériumát. Bíró püspök szólt a család megtartó szerepéről, kérte a híveket: óvják a családot, a házasság szentségét, tiszteljék és szeressék az életet, óvják az ünnepnapokat. Mint mondotta, ezek a megmaradásnak, a jövőnek a zálogai. A szentmisét a Duna Televízió élő adásban közvetítette. MK
Szabó Ferenc a modern francia költészet egyik legjelentősebb alakjának nevezte Pierre Emmanuelt, aki Magyarországon sajnálatos módon nem eléggé ismert. Emmanuelt szoros baráti viszony fűzte Pilinszky Jánoshoz. A XX. század nagy istenkeresőinek sorába tartozott, világa leginkább Paul Claudel és Francois Mauriac katolikus eszmerendszerével rokonítható. Előadásában P. Szabó Pierre Emmanuel lelki fejlődését mutatta be, ami természetesen szorosan kapcsolódik költészetéhez. Emmanuel az isteni csöndet faggatta műveiben, ami kimondhatatlan. A francia költészet talán legnagyobb mítoszteremtője volt, metafizikai költő a javából. A lét alapkérdései, továbbá a férfi és a nő kapcsolata foglalkoztatták, a nagy vallások mítoszait és a Bibliában található ősszimbólumokat szabadította fel, ezekkel fejezte ki személyes vívódásait, jákobi küzdelmét a megnevezhetetlen Istennel, és korunk legidőszerűbb problémáit mondta P. Szabó. Hozzátette: Pierre Emmanuel sokáig anarchista volt, majd megkísértette a kommunizmus is, nem akart elfogadni más Istent, mint akit ő adott magának. Visszautasította Istent, aki önmagát adta irgalmában, felajánlva az üdvösséget, visszautasította a másikat. Később megértette, hogy az Isten előtti mindennapi megalázkodás az egyetlen kifürkészhetetlen nagyság: "az isteni Szegénység, amelyet megosztasz azokkal, akik szeretnek Téged." Megtérése után mindvégig a küzdelmes hit jellemezte. Az előadó ezzel kapcsolatban rámutatott: a magyar papköltők Mécs László, Sík Sándor időnkénti naiv hitével szemben a mai ember hite megkísértett hit, és ez vissza-visszatér Emmanuel költeményeiben és prózájában egyaránt. Pierre Emmanuel számára a szabadulás útját az jelenti, ha az ember belátva gyarlóságait, bűnösnek vallja magát. A művészet mozgatója Isten szeretetének a fénye ezt vallotta. A francia költő kiemelkedő jelentőséget tulajdonított a párbeszédnek, az emberi szónak, amikor két lélek kölcsönösen megnyílik egymás előtt, közösen keresve ezáltal az igazság útjára való eljutást. A költészetet imádságnak tekintette: "A költészet imádság lesz: az abszolút Te szólongatása és párbeszéd az emberekkel. A szeretet kifejezése" fogalmazott Szabó Ferenc.
Az esten Cs. Németh Lajos és O. Szabó István színművészek olvastak fel Pierre Emmanuel műveiből. Közreműködött Menyhárt Zsuzsa fuvolaművész. MK
A karitász munkatársak sokszor kiváltják a gyógyszert, vagy útiköltséget térítenek a rászorulóknak. Tavaly, előzetes környezettanulmány alapján tízezer kilogramm nagy-ságrendben osztottak ki ruhaneműt Pécsett, a karitász központban. További hétezret pedig a környező településeken. Tavaly ötezer ember részesült valamilyen támogatásban. A komlói karitász működteti a katolikus felzárkóztató cigányóvodát. Tevékenységük értékét növeli, hogy sem a költségvetéstől, sem az önkormányzattól támogatást nem kaptak. A segély-szállítmányok zöme külföldről érkezik: 10 millióért ruhanemű, másfél millióért élelmiszer, egymillióért piperecikkek és bútor. A bútor kórházakba, szociális otthonokba kerül, de kapott a Katolikus Óvoda és a Prohászka Otthon is. Az árvízkárosultaknak 185 ezer forint adományt gyűjtöttek és továbbítottak. A személyi jövedelemadó egy százalékából egymillió 30 ezer forint gyűlt össze. Az Erőforrás Alapítványtól 400 ezer forintot kaptak. A Soros Alapítvány arra adott pénzt, hogy készítsenek fel embereket hospice szervezetekben végzendő munkára. Jól jött a Civil Szféra Alapítvány 150 ezer forintja is a Matáv támogatásával. Napló/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2001. 06. 11.