Konstanty Gebert Eltékozolt alkalom (9.o.) című cikkének témája a lengyel püspökök bocsánatkérése az 1941-es, jedwabnói események miatt, amikor is a lengyel parasztok 1600 zsidót gyilkoltak meg. Gebert nem ment el a szentmisére, és ennek okai között felsorolja, hogy semmit sem tudtak az ünnepség programjáról, kifogásolja, hogy a Mindenszentek templomban ökumenikus és antiszemita irodalmat is árusítanak, Józef Glemp bíboros, prímás pedig egy interjújában kijelentette: "Gondol-kozzunk el azon, a zsidóknak nem kellene-e elismerniük, hogy bűnösök a lengyelekkel szemben, különösen a bolsevikokkal való együttműködés időszaka miatt, a szibériai deportálásokban való részvétel miatt?" A cikkíró szerint "Az ilyen típusú reflexiók azon a teljesen hamis feltételezésen alapulnak, hogy a zsidó származású kommunisták által elkövetett bűncselekményekben valami különösen zsidó volt. Ez pedig nem így volt. Voltak zsidók, csakúgy, mint lengyelek a kommunizmus bűneinek elkövetői és áldozatai között is. Nincs nemzeti felelősség a kommunizmusért. Képletesen szólva bocsánatot kérhetek a prímás úrtól Jakub Berman miatt, ha a prímás úr bocsánatot kér tőlem Boleslaw Bierutért. A felelősség logikája mindkét esetben abszurd lenne. Jedwabnéban ugyanakkor minden áldozat zsidó volt, az elkövetők viszont lengyelek. Nehéz ennek a ténynek a tudatában bizonyos felelősséget nem érezni, ha valaki lengyel. Ugyanakkor, ha valaki zsidó, nehéz nem tiszteletet, csodálatot és nagy hálát érezni Antoni Wyrzykowski iránt, aki Jedwabnéban hat zsidót mentett meg a legyilkolástól. Neki köszönhető, hogy nem minden lengyel volt elkövető és nem minden zsidó vált áldozattá És ha nekünk, zsidóknak, van valami, amiért bocsánatot kell kérnünk Istentől és a lengyelektől, akkor az egyedül az, hogy soha nem leszünk képesek eléggé kimutatni hálánkat és csodálatunkat." Gerbert szerint a Mindenszentek templomában rendezett ünnepség egy lehetőség eltékozlása volt. "Ez nem az az időpont, nem az a hely, talán nem az a szándék és nem az a program."
Közli a lap (Milyen 1.o.) a CBOS korábban már ismertetett felmérését, amely szerint a lengyelek vallásossága stabil. A politikai, társadalmi és gazdasági változások dacára az egyházhoz és a katolikus valláshoz való kötődés nem változott az elmúlt tíz esztendőben. A lengyelek 96 százaléka katolikusnak vallja magát, de csak 58 százalékuk jár minden vasárnap templomba, és ez így van 15 éve.
A Magyar Hírlap (Román püspök június 9., 3.o.) beszámol arról, hogy a román római katolikus egyház bukaresti érseke, Ioan Robu és Iasi püspöke, Petru Gherghel az Európa Tanács kulturális és oktatási bizottságához eljuttatott levélben fejtette ki álláspontját a testület finn jelentéstevője, Tytti Isohookana-Aunmaa csángókérdésről készített jelentése kapcsán, amely magyar etnikumúnak nyilvánítja a Moldvában élő népcsoportot, és amelynek elfogadása már határozattá emelte a jelentést. Robu szerint a határozattal ellentétben a csángók nem a magyar, hanem a román folklór elemeit őrizték meg népdalaikban, akárcsak népviseletükben. "A csángók román és nem magyar kultúrával rendelkeznek"! szögezte le, úgy értékelve, hogy a határozat "kétértelmű és magán viseli a magyar propaganda befolyásának nyomait", továbbá "minden alap nélkül húzza meg a vészharangot." Az érsek "elképedéssel értesült a jelentés szerzőjének bizarr állításairól, amelyek igen távol állnak a valóságtól."
A Népszabadságban (június 9., 21.,25.o.) Révész Sándor A Szűz és a tyúk címmel emlékszik arra, hogy 570 éve, 1431. május 30-án szenvedett máglyahalált Jean d'Arc, akit az egyház halála után csaknem 500 évvel szentté avatott. Révész ennek kapcsán kifejti: "Az intézményes hit és a személyes hit közötti viszony kérdése végigkíséri a kereszténység történetét. Az eretnek-mozgalmakon, a reformáció hullámain és a szekularizáció korszakain át Krisztustól máig."
A Magyar Nemzetben (június 9., 36.o.) F. Z. Az ördögűző házassága címmel a Milingo-ügyet foglalja össze. A lapnak Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes, aki Japánban eltöltött egyetemi tanársága idején tanulmányban foglalkozott a Moon-szektával, elmondta: a szektát 1954-ben alapította Sung Myung Moon, aki korábban a presbiteriánus egyházhoz tartozott, majd új vallást hozott létre, Szentlélek Szövetség a Világ Kereszténységének Egyesítésére néven. Röviden Egyesítő Egyháznak nevezik azokban az országokban, ahol tevékenykednek. Keresztény felekezetnek mondják ugyan magukat, de nehéz őket keresztényeknek elismerni, mivel alapvető tanításuk, hogy Jézus Krisztus, bár Isten küldötte volt, nem tudta teljesíteni küldetését. Ennek szerintük több oka volt, de a legfontosabb az, hogy Keresztelő Szent János nem támogatta megfelelő módon Jézus törekvéseit. Vagyis szerintük Jézus Krisztus segített ugyan az emberiségen, de nem hozott teljes üdvözülést. Moon azt állítja, hogy Jézus lelke megjelent neki, és felszólította, hogy amit csaknem kétezer évvel korábban nem tudott elvégezni, azt ő fejezze be. Ezek szerint ő maga a Messiás, aki a világ utolsó korszakában hiszen követői a közeljövőben várják a világvégét megjelent. Hívei egy Istenben hisznek ugyan, de istenfogalmuk a keresztény-ségéhez képest elég különös, mert valamiképpen belekeveredik a jin és jang tana, és a szexualitás is része istenfogalmuknak, mert az istenségnek van férfi és női aspektusa. A Bibliát nemigen ismerik, de a Szentírás alapján próbálnak meg következtetéseket levonni. Szerintük Ábrahámot, Mózest, Keresztelő Szent Jánost, Jézust Isten az emberek megmentésével bízta meg, de ők elrontották küldetésüket, az üdvösség nem érkezett el. Ez csak most, napjainkban valósul meg, Moon tevékenysége által. A szekta alapítói a bibliai történelmet próbálják párhuzamba állítani a Jézus utáni történelemmel: szerintük valamennyi ókori üdvtörténeti korszaknak van párhu-zamos, megfeleltethető korszaka. Eszerint mi, magyarok mindkét világháborúban az ördög pártján álltunk, mert az elsőben a központi hatalmak az örményeket kiirtó törökökkel szövetkeztek, a második világháborúban pedig Hitlerhez csatlakoztak. Moon szektája eleinte erősen antikommunista volt, ezért nehéz volt megmagyarázni, hogy az ördögpárti Hitler ellen harcoló Szovjetunió miképpen lehetett Isten-párti, de megoldották a problémát. A Moon-szekta tanításában az erkölcsi relativizmus a fő veszély: a világ Isten- és ördögpárti felosztása eredményeként arra a következtetésre jutottak, hogy az olyan lelkiismeretbe ütköző cselekedetet, amelyek szerintük az Isten-pártiak javát szolgálja, nem tartják rossznak. Moon szerint például amikor Mózes agyonütötte az egyiptomit, vagy az izraeliek kiirtották a környező népeket, akkor ez ugyan lelkiismereti szempontból rossz dolognak tűnt, de mivel Isten-pártiak vitték véghez, az ő javukat szolgálta, ezért mégis jól cselekedtek. Az egyház Japánban és az USA-ban terjedt el legjobban. Magyarországon alig vannak követői.
Egyelőre semmiféle emlékmű építését célzó pályázatot nem hirdetett az 1951-ben lerombolt városligeti Regnum Marianum-templom helyére az Alapítvány a Kis Regnum Kápolnáért közölte Németh István Gyula kuratóriumi titkár. Azért kérte a közlést, mert Vincze János kuratóriumi elnök akivel szemben az alapítvány pert indított , valamint a Budapest Galéria közösen arról tájékoztatta az MTI-t: az alapítvány pályázatot írt ki a Regnum Marianum-emlékmű tervezésére, és a pályázat győztese Nagy Tamás építész lett. Németh István Gyula leszögezte: a főegyházmegyei hivatal és a kuratórium e témakörben pályázat meghirdetésére nem adta jóváhagyását, ezért nem is bírálhatta el azt (Népszabadság: Nincs pályázat június 12., 27.o.). MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2001. 06. 15.