SZEMLE HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZAKRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

A Népszabadságban (július 3., 6-7.o.) Scipiades Iván Jedwabne megosztja Lengyelországot című cikkében azt fejtegeti, hogy Tomasz Gross Szomszédok című könyvének megjelenését követően Gross leírja, hogyan irtottak ki a II. világháborúban a lengyelországi Jedwabnéban lengyel parasztok 1600 zsidót immáron hónapok óta különböző kérdések fogalmazódnak meg, az anyatejjel szívják-e magukba a zsidógyűlöletet a lengyelek, miért van az, hogy nagyon sok zsidó jobban utálja őket, mint a németeket, csak áldozatai voltak-e a lengyelek a német nácizmusnak, vagy egyben cinkosai is a zsidók irtásában? Scipiades szerint a lengyelek többsége "a katolikus egyház vezetésével a zsidóellenes klisék mögé menekül." A cikkíró figyelemre méltónak tartja, hogy "miközben a lengyel államot megszemélyesítő köztársasági elnök bocsánatot akar kérni a zsidó néptől a lengyel nép nevében, a lelkek kormányzója, a katolikus egyház (a lengyelek 95 százaléka deklarálja magát hívő katolikusnak) erre nem hajlandó. Sőt, bírálja is az államfőt." Scipiades idézi Józef Glemp bíboros, prímást: "Szerintem Kwasniewski elnöknek nincsen formális felhatalmazása arra, hogy a nemzet nevében bocsánatot kérjen." Közölte, hogy nem megy el Jedwabnéba a július 10-ei évfordulós megemlékezésekre, mert nem kíván "show-műsorban részt venni." "Helyette a püspöki kar saját engesztelő imát tartott május végén, éppen az egyik legnagyobb zsidó vallási ünnep előestéjén, így azon a varsói rabbi bár volt meghívása saját vallási kötelezettségei miatt nem vehetett részt. A katolikus püspökök (nem az egész püspöki kar, hanem csak a fele) nem a zsidóságtól kértek bocsánatot, hanem saját Istenüktől. Az engesztelő mise előtt pedig Glemp prímás egy nyilatkozatban elismételte a lengyelek körében élő legprimitívebb zsidóellenes kliséket." Scipiades ismerteti egy felmérés eredményét, amely szerint a bíboros, prímás nyilatkozata után 40 százalékról 30-ra csökkent azok aránya, akik szerint az államfőnek bocsánatot kellene kérnie a zsidóktól, viszont 35-ről 48 százalékra nőtt az ellenzők aránya. A cikkíró szerint Jedwabne kétezer lakosa a helyi plébános vezetésével a kollektív hazudozásba menekült.

Hazai hírek

A Népszavában (Marad-e június 30., 1.,2.o.) többen nyilatkoznak Orbán Viktor miniszterelnöknek az Egyház és a vidék című, Parlamentben rendezett konferencián tett bejelentéséről, hogy meg kellene vizsgálni, milyen lépésekben lehetne bevezetni a közoktatásban a választható, de kötelező hitoktatást és etikaoktatást. Kolláth György alkotmányjogász úgy fogalmazott, hogy a "választható, de kötelező hitoktatás bevezetése a tenger alatt járó repülőgép tipikus esete. Azon túl, hogy ellentétes a lelkiismeret és vallásszabadság alkotmányos jogával, az állam és az egyház szétválasztásával sem egyeztethető összes." Kolláth állítja: a kötelező hitoktatás bevezetése alkotmánymódosítást is igényel. Kósáné Kovács Magda, a parlament vallásügyi bizottságának szocialista elnöke alkotmányellenesnek tartja a hitoktatás kötelezővé tételét. Borókai Gábor kormányszóvivő közölte: az Oktatási Minisztériumnak kell megvizsgálnia a kérdést, a miniszterelnök úr csak a kötelező hitoktatás, illetve etikaoktatás lehetőségéről beszélt. Az államtitkár hozzátette: valószínűleg vitára bocsátják a felvetést. Az újság szerint Orbán Viktor kijelentése jelentős "előrelépés" a Fidesz választási programjához, de még az idei vitairatához képest is.

A Népszava (Hitvita július 4., 2.o.) egy másik cikkben is foglalkozik a miniszterelnök felvetésével. Gazsó Ferenc egyetemi tanár szerint nem lehet bevezetni kötelezően a hittant, de az etika tantárgy keretein belül lehetne vallási ismereteket oktatni. A vallásosok hittant tanulhatnának, az etika pedig maradna a többiek számára. Kamarás István vallásszociológus, aki tagja volt a Pokorni Zoltán leköszönő oktatási miniszter mellett működő szakbizottságnak, leszögezte: a kötelező hitoktatást biztosan nem fogják bevezetni az iskolákban. A hittan még alternatívaként sem merülhet fel az etika oktatása mellett. Horn Gábor (SZDSZ) emlékeztetett arra: a hittan vitát az Antall-kormány idején egyszer már lefolytatták, vele együtt Pokorni Zoltán, a Fidesz jelenlegi elnöke is a kötelező hitoktatás bevezetése ellen érvelt. Horn szerint Magyarországon a jelenlegi keretek között is hozzáférhető a hitoktatás. Így a miniszterelnök felvetése csak egy gesztus az egyházi vezetők felé, a választások előtt tette hozzá.

A Népszabadságban (július 4., 6.o.) Czene Gábor Hívek, szavazatok, ígéretek főcímmel és A kormányzat a választható, de kötelező hitoktatás bevezetését tervezi alcímmel elemzi a kormány egyházpolitikai ígéreteit. A cikkíró Orbán Viktor több, ezzel kapcsolatos nyilat-kozatát is idézi, kiemelve a hitoktatás vagy etikaoktatásra vonatkozót. Czene úgy véli, hogy "Orbán Viktor nem merült el a részletekben. Pedig a kötelezően választható hitoktatás bevezetése alkotmányos aggályokat vet fel és egyelőre azt sem tudni, hogy az állami iskolákban mekkora igény lenne az új tantárgyra, lenne-e elegendő hitoktató, és ha igen, mennyibe kerülne mindez. A politikai következmények is nehezen kiszámíthatók." A szerző emlékeztet rá, hogy Tamás Pál szociológus és Horányi Özséb egyetemi tanár 1997-ben publikált elemzése szerint a közvélemény főleg szociális téren szán szerepet az egyházaknak, az oktatási feladatok átadásáról már sokkal inkább megoszlanak a vélemények. "Nyilvánvaló, hogy kizárólag a hívek voksaira alapozva a kormányzat képtelen meghosszabbítani mandátumát. A Fidesz azon munkálkodik, hogy megtalálja azokat az arányokat, amikor még megőrzi hitelét a történelmi egyházak szemében, de nem riasztja el a vallási értelemben el nem kötelezett, vallástalan, esetleg ateista szavazókat."

A Magyar Hírlap (Állami segítség Új megállapodást kötne a kormányfő július 4., 5.o.) arról ír, hogy bár a Pénzügyminisztérium szerint csak kisebb változtatásokra van szükség az egyházi személyek fizetési és nyugdíjrendszerében, a kormányfő szerint időszerű, hogy új megállapodásokat kössön az állam az egyházakkal. Az új gazdasági függőség az egyház és az állam szétválasztásának elvét sértené mondta Buda Péter, az Emberi Jogok Határok Nélkül regionális vezetője.

Az MSZP kormányra kerülve felgyorsítja az egyházi ingatlanok tulajdonjogának rendezését, amelyet a következő ciklus végére megoldana közölte Kovács László pártelnök. Az MSZP rendezné az egyházi intézményekben dolgozó világi személyek jogi helyzetét, és megoldaná az ugyanitt tevékenykedő egyházi személyek társadalombiztosításának kérdését is. Az MSZP garantálná, hogy az egyházak megkapják a személyi jövedelemadó felajánlott egy százalékát, illetve az egy százalék azon része is eljusson az egyházakhoz, amiről az állampolgárok nem rendelkeztek és eddig a költségvetésben maradt (Népszabadság: Az MSZP július 4.,6.o.). MK

VÁLTOZÁSOK AZ EGYHÁZMEGYÉKBEN

Egri Főegyházmegye

Kinevezések: Nagy István tibolddaróci és Szőke József tarnamérai plébános hűséges lelkipásztori szolgálatuk elismeréseként c, esperesi címet kapott.

Kápláni áthelyezések: Árvai István Hevesről Sátoraljaújhelyre, Fehér Róbert Szerencsről Ózd I-re, Gulyás Zsolt Mezőkövesd I-ről Miskolc-Diósgyőrbe, Juhász Zoltán Miskolc-Diósgyőrből Eger-Belvárosba, Kalóczkai Gábor Füzesabonyból Szerencsre, Kontra Gábor Jászberényből Miskolc-Mindszentre, Kovács Tamás Tiszaújvárosból Füzesabonyba, Racs Csaba tanulmányai befejeztével Mezőkövesd II-re, Veress Zoltán Mezőkövesd II-ről Jászberénybe került áthelyezésre segédlelkészi tevékenységének folytatására.

Plébánosi kinevezés: Pásztor Paszkál Pácinba kapott plébánosi kinevezést.

Oldallagos ellátás: Sajóvámos egyházközség Borsodszirák, illetve Sajópálfalva fília Szirmabesenyőhöz került május 15-ével oldallagos ellátásra. Augusztus 1-től Miskolc-Hámor Miskolc-Diósgyőrhöz, Miskolc-Pereces Miskolc Szent Annához kapcsolva. Károlyfalva Sárospatakhoz, Alsóberecki és Felsőberecki Sátoraljaújhely I-hez csatolva. Alattyán Jászberény II-Jézus Neve plébániához került. Kiss Lajos Jászberény-Szentkútról a misézésbe besegít.

Plébánosi áthelyezés: Eger-Servita plébániáról Takács Lajos Miskolcra iskolalelkésznek, Eger-servita plébániára Lengyel Gyula Jászberényből, Jászberénybe Medvegy János Kazincbarcikáról, Kazincbarcikára Ivancsó István Detkről, Detkre Kelemen István Pácinból, Vizsolyba Polgár Ferenc Hernádvécséről, Hernádvécsére Poruczky Gyula Károlyfalváról nyert áthelyezést.

Nyugállományba helyezés: Erdődy Imre pápai káplán, c. kanonok, sajóvámosi plébános f. évi május 15-i hatállyal az érsekfőpásztor köszönete és elismerése mellett nyugállományba került. Szabó István Miskolc-hámori plébános az érsekfőpásztor köszönete kifejezése mellett augusztus 1-jével nyugállományba kerül. MK

HALÁLOZÁS

Budapest: Az Esztergom-Budapesti Érsekség tudatja, hogy Geiger Jakab ny. plébános életének 81., áldozópapságának 58. évében június 30-án elhunyt. Temetése július 6-án lesz Pilisvörösváron. MK


Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva: 2001. 07. 06.