SZEMLE HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZAKRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

A Magyar Nemzetben (július 7., 30.o.) Fáy Zoltán A lefényképezett Isten címmel ad hírt arról, hogy amerikai sajtóhírek szerint Andrew Newberg, a Pennsylvania Egyetem neves kutatója lokalizálta az agyban az istenhit helyét, sőt le is fényképezte azt az állapotot, amit a hívők istenélménynek neveznek. Fáy valószínűnek tartja, hogy az már csak a különféle sajtótermékek kommentárja, hogy ezáltal sikerült megtalálni az istenhit biológiai magyarázatát. A cikkíró rámutat: Newberg kísérletében a vizsgált személyek nem testi valójukban léptek kapcsolatba az istenséggel, még ha a test és lélek különválásának élménye bizonyos agyi funkciókkal, egy agyterület intenzív tevékenységével kapcsolható össze, ezért számára nyilvánvaló, hogy maga az élmény pszichés tevékenység eredménye, a meglétéhez nem szükséges feltételezni sem a lélek bármiféle létezését, sem pedig külső kiváltó okot. Nem tételezi fel, de nem is igyekszik megcáfolni. A végső kérdés így ismét megválaszolatlan marad. "Talán jól is van ez így. Szabad lehetne-e az ember, ha csalhatatlan tudományos magyarázatokat kapna minden kérdésére? Ha létezne egyedül tudományos világnézet" teszi hozzá Fáy Zoltán.

Hazai hírek

A Népszava ("Lelki erőszakot senkin sem szabad alkalmazni" 2.o.) ismételten összeállítást készített Orbán Viktor miniszterelnök közelmúltbeli bejelentése kapcsán, hogy kötelezővé kellene tenni a hitoktatást, illetve az etikaoktatást a középiskolákban. Több egyház képviselője nyilatkozik. Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) Országos Hitoktatási Bizottságának vezetője elmondta: nem szerepel napirenden az iskolai hitoktatás kötelező jellegű bevezetése. A fakultatív hitoktatás az etika tantárgy mellett, párhuzamosan képzelhető el. Szerinte a kormányfő javaslata arra utal, hogy a rendes órakeretben történne az oktatás és nem mint ma a kora reggeli vagy a délutáni órákban. A püspök azért sem tartja lehetségesnek a kötelező hittan bevezetését, mert mint fogalmazott: "Lelki erőszakot senkin sem szabad alkalmazni." Keszthelyi Ferenc úgy vélte, hogy a katolikus egyháznak, de a többi felekezetnek is megvannak a fakultatív hitoktatáshoz megfelelő tanárai, akik szükség esetén a polgári etikát is képesek oktatni. Hafenscher Károly lelkész, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos titkára szerint a miniszterelnök nyilatkozata arra utal, hogy az országnak nemcsak gazdasági és politikai reformokra van szüksége, hanem morális tartásra, megújulásra is. Az evangélikusok ugyanakkor tiszteletben tartják a más felekezethez tartozók vagy felekezeten kívüliek meggyőződését. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a zsidó felekezeti iskolákban ma is kötelező a hitoktatás, az állami iskolákba járóknak pedig vasárnapi iskolákban tanítják a Talmudot és a Tórát. A Magyarországi Krisna-tudatúak nem tartják szerencsésnek a kormányfő ötletét. Danka Krisztina szóvivő szerint borzasztóan alacsony hazánkban a vallási műveltség, ennek következtében a vallási tolerancia is. Ők azt tartanák jónak, ha a hitoktatás helyett kötelező vallásismeretet sajátítanának el az iskolákban, amely az összes világvallással foglalkozik. Morvai Péter, a Hit Gyülekezetének szóvivője nagyon fontosnak tartaná a hit-, egyház- vagy vallástörténet oktatásának iskolai bevezetését, de ez csak fakultatív módon képzelhető el számukra.

A Népszabadságban (július 11., 10.o.) Várszegi Asztrik Vir Dei Benedictus címmel Szent Benedekre emlékezik. A pannonhalmi főapát leszögezi: "Istennek elkötelezett, integrált, teljesen letisztult személyiség az atyaság vonásaival megáldva. Jó lehetett vele és környezetében élni Benedek élete mindig időszerű keresztény és humán modell. Az általa megélt és megvalósított lelkületből fakadó egyéni és közösségi élet alkalmas volt arra, hogy ezt az életet, annak örömét és békéjét, Krisztus emberszerető jóságát a kultúra hajszálgyökerein át sokaknak eljuttassa. Ez a mindig belülről, isteni mélységből fakadó erő volt képes arra, hogy másokat is vonzzon, átjárjon, kibontakozáshoz segítsen, hogy a "cultus divinus"-ból, az istentiszteletből "cultura humana"-t, emberi, európai kultúrát teremtsen. A bencés monostorok az évszázadok során egy-egy történeti régió vagy nemzet életében úgy magasodtak ki, mint az ókori népeknek az Akropolisz, vagy a tengerjáróknak Fárosz tornya."

A Délmagyarországban ("Alázat és szeretet" július 7., II.o.) Jelenits István, Széchenyi-díjas piarista szerzetes nyilatkozik, jó barátja, Pilinszky János költő halálának 20. évfordulója alkalmából. Arra a kérdésre, hogy Pilinszkyvel szólva, csillaghálóban hányódnak-e partra vont halakként napjainkban az emberek, azt felelte: "Most is érezni lehet. Pilinszky így mondja: ez a világ nem a mi világunk. Tehát nem arra születtünk, hogy itt bontakozzon ki az életünk. Ez iskola vagy bizonyos előkészítő szakasz, amit ki kell bírnunk, és nem jobban sérülnünk vagy sértenünk másokat annál, mint ami elkerülhetetlen. Ebben az előkészítő iskolában meg kell tanulnunk az alázatot, és a szeretetet. S akkor rendeződnek majd a dolgok. Csak nem biztos, hogy a világban" MK

Megjelent a Hitélet július-augusztusi száma

A család veszélyesebb hely, mint az utca?

Fiataloknak és felnőtteknek:

A nők és gyermekek fizikai bántalmazásával foglalkozó írás (A pénz számolva, az asszony verve jó! 7. o.) két gondolatát emeljük ki: Számos nő és gyermek számára a család és az otthon sokkal veszélyesebb hely, mint például az utca. Messzemenően több nő sérül meg férje, illetve férfibarátja okozta fizikai bántalmazás miatt, mint ahányan autóbalesetben sérülnek meg, és ahányan erőszaknak vagy rablásnak lesznek áldozatai. A sérülések leggyakoribb oka a nők és gyermekek fizikai bántalmazása. "Elítélem mindazokat mondta egy püspök , akik a Bibliát arra használják fel, hogy pártfogolják az erőszakot. A nők házon belüli és házon kívüli bántalmazása sohasem lehet igazolt. Az erőszak bármely formája fizikai, szexuális, pszichikai vagy verbális bűnnek számít, számos esetben pedig bűnténynek minősíthető."

A boldogság helyett a kiábrándultság zsákutcájába kerülünk, ha behódolunk a jósoknak, a horoszkópok hamis ígéretének, a parapszichológiai jelenségeknek, mágikus gyakorlatoknak, a kabaláknak, a gyanús szektáknak... (Adónaivák, 1. o.)

Ötven évvel ezelőtt erőszakkal gyűjtötte össze az állam az erdélyi ferenceseket. Közülük senki sem lett besúgó, áruló. Akik túlélték a negyven éves megpróbáltatást, szenvedéseiket lelkileg feldolgozták, de nem éreznek haragot, nem táplálnak bosszút (Hősökre emlékezünk,10. o.).

Tanácsok, hogy nehéz helyzeteinkben a hibák és mulasztások számbavétele után merjünk újrakezdeni (Bátorság 19. o.).

Tanuljunk a múltból és ne ismételjük hibáinkat, tegyük fel magunknak a kérdést: Igyekszem-e a jót gyarapítani a világban, vagy a romlás szolgálatába szegődöm? Mert minden cselekedetem és így a felelősségem is egyéni (Történelemóra, 2. o.). Indiában egy 47 éves családapa, aki lemondott az egyházi fizetésről, fáradhatatlanul vándorolva faluról falura, vigasztal, tanít és imádkozik. Egy ellene elkövetett merénylet után, a hinduk, a mohamedánok és a keresztények is szívesen látják (Faluról falura vándorolva, 11. o.).

Interjú Zsuzsanna és Rita testvérrel, a Korda Kiadó sajtóapostolnőivel, üzletasszonyaival (16. o.). A szerzetesnők egy mai, modern nőnek való életformát élve szolgálják Isten ügyét. Szigorú rendi ruha helyett egyenruhájuk a szeretet, és az alkalomnak megfelelően kosztümöt, szoknyát, nadrágot vagy tornacipőt hordanak.

Családosoknak:

Július 26-án, amikor Szent Annára, Jézus nagyanyjára emlékezünk, köszöntsük fel a mi nagymamánkat, aki Istenhitre nevel, bizalomra tanít, elültet szívünkbe sok-sok nemeset, jót, értékeset (Nagymamák napja, 18. o.).

Néhány irányelv az anyós elfogadásához, a vele való boldog viszony kialakításához: Mutassuk meg neki, hogy nemcsak akkor van rá szükségünk, amikor gyermekeinket kell vigyáznia, hanem örömeinkben és gondjainkban is; Jézus megtanít bennünket megbocsátani és elfelejteni a sértéseket (Az anyós, 8. o.).

EGYÉB TÉMÁK: Engedjük Jézushoz a gyermeket de hogyan? (24. o.) Beteg valaki közületek? Hívassa az egyház papjait... (5. o.) Okosan álmatlankodjunk (3. o.)

Gyermekeknek:

Történet egy különös barátságról, amely megváltoztatta a mesemondó életét (Galambmesék (21. o.). MK


Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva: 2001. 07. 19.