Vatikán: A Zenit egyházi hírügynökség arról tájékoztat, hogy II. János Pál pápa következő, Örményországnak szóló apostoli látogatásán felkeresi Kazahsztánt is, a Szovjetunió összeomlása után létrejött legnagyobb közép-ázsiai köztársaságot. Lubomyr Husar bíboros a szentatya ukrajnai látogatásának végén megerősítette a hírt és Renato Boccardo prelátus, a pápai utak új szervezője már terepszemlét tartott az országban, amelyben a lakosságnak mindössze két százaléka katolikus. A látogatás lehetősége már 1999-ben felmerült, amikor a szentatya Indiát kereste fel. A közép-ázsiai ország elnöke, Nursultan Nazarbajev még 1998-ban meghívta a pápát a Vatikánban tett hivatalos látogatás során. Akkor került sor a Szentszék és Kazahsztán közötti kétoldalú megállapodás aláírására, amely jogilag elismeri a katolikus egyházat a csaknem 17 milliós, többségében muzulmán, de a környező országokkal ellentétben fundamentalizmustól mentes országban. Az aláírást követően került sor a helyi egyház struktúrájának felújítására. Mindaddig csak apostoli adminisztrátorral rendelkezett, most öt nagy kiterjedésű egyházmegyéjében négy püspök látja el a hívek gondozását. Az ősi selyemút mentén elhelyezkedő Kazahsztánt ferences misszionáriusok evangelizálták a XIV. században, ma határállam a kereszténység és iszlám között. A sztálinizmus idején milliókat deportáltak a közép-ázsiai ország sztyeppéire, sokan lelték halálukat a nélkülözések, a kényszermunka következtében. A helyi lakosságot a szovjet rezsim arra kényszerítette, hogy felhagyjon a nomád életmóddal és kolhozokban, koncentrációs táborokban dolgozzon. Sok keresztény halt vértanúhalált Kazahsztánban ezekben a tragikus időkben.
A helyi egyház tíz évvel ezelőtti újjászületése nem okozott problémát az ortodoxokhoz fűződő viszonyban. A katolikusok és a kazahsztáni moszkvai patriarchátushoz tartozó ortodox hívek között nagyon jók a kapcsolatok tájékoztat a Zenit. Az alma-atai Alekszij metropolita rendszeresen találkozik a katolikus papokkal, elismeri munkájukat és szorgalmazza az együttműködést a szeretetszolgálat terén. A keresztény társulatok, szövetségek jelenléte teljesen természetes a muzulmán többségű országban, amely törekszik kazah önazonossága megszilárdítására. A Kazahsztánban nemrégen végzett közvélemény-kutatás szerint II. János Pál pápa a világ legnépszerűbb embere, az ország muzulmán lakossága is nagy várakozással tekint a pápalátogatás elé. VR/MK
Vatikán: Az egyház liturgiája július 16-án emlékezik Karmelhegyi Boldogasszonyra. Éppen most van 750. évfordulója annak, hogy a hagyomány szerint Szűz Mária megjelent Stock Szent Simonnak, egy angol karmelitának, és átadta neki a skapulárét (egy szövetdarabot), amely azóta a karmeliták ruházatához tartozik. II. János Pál nemrég üzenetet küldött a karmelitáknak (kétezer férfi és kétezer női tagja van a rendnek, hagyományos és reformált ágra oszlanak). A pápa kiemeli a karmelita hagyományos Mária tiszteletét és azt is, hogy buzgón terjesztették a skapulárét (a karmelita harmadrendiek is viselik ezt), amely az egyház és Mária kapcsolatára emlékeztet. "Én magam is szívemen viselem a karmelita skapulárét, amelynek oltalmazó erejét állandóan tapasztalom" írja a pápa üzenetében. VR/MK
Vatikán: Az olasz püspöki kar SAT 2000 tévéjének "Élni művészet a vértanúság százada" c., népszerű műsorának szerkesztői újabb kutatásokra hivatkozva elképzelhetőnek tartják, hogy Edith Stein egy levele áll XI. Pius pápa Mit Brennender Sorge (Égető gonddal) kezdetű, náciellenes körlevelének hátterében. Edith Stein ugyanis levelet írt a pápának, amelyben tájékoztatta a zsidóellenes fajgyűlölet kezdeteiről. A zsidó származású, karmelita filozófusnő apáca jóval az események bekövetkezése előtt, figyelmeztetett a hitleri őrület várható fejleményeire. Az említett műsor szerkesztői szerint XI. Pius pápa az államtitkárságot bízta meg, hogy röviden válaszoljon a levélre és áldását küldte a Stein családra. Meglehetősen formális levélről van tehát szó, de egyáltalán nem zárható ki, sőt erre több ok is utal, hogy a filozófusnő szavai hatással voltak XI. Pius pápára, amikor úgy döntött, hogy enciklikát írjon a náci rendszer és a zsidóellenes fajgyűlölet elítélésére. A Mit Brennender Sorge kezdetű enciklika 1937-ben látott napvilágot. Edith Stein levelét a vatikáni archívumban őrzik, de eddig nem hozták nyilvánosságra. Mint ismeretes, Edith Stein az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg. 1997-ben II. János Pál pápa szentté avatta. VR/MK
Moszkva: A második világháború után a Szovjetunióban a náci lágerek poklából másfélmillió személyt egyenesen a kommunista Gulágba deportáltak. Az adat hivatalos forrásból származik, Alekszander Jakovlev akadémikustól, az áldozatok felkutatásával foglalkozó Kreml-bizottság vezetőjétől. Erre emlékezve Jakovlev megállapította: a sztálini rezsim egyik legborzasztóbb bűntényéről van szó. A másfélmillió fogolyból több ezren haltak meg a Gulág szigetcsoporton. Jakovlev említést tett annak a 180 ezer szovjet katonának a sorsáról is, akik német fogságba estek, de szabadulásuk után nem mertek visszatérni hazájukba. Tudták ugyanis, hogy Sztálin paranoiás magatartást tanúsított a német táborokból szabadult hadifoglyok iránt. Visszatérésük megtagadásával túlélésüket akarták biztosítani. Alekszander Jakovlev reményét fejezte ki, hogy nem vész feledésbe az orosz nép fasiszta hódítással szemben tanúsított hősiessége, de kívánatosnak tartja, hogy megőrizzék azok emlékét is, akik a belső szovjet terror áldozatai lettek. Ez az elnyomás emberek végeláthatatlan seregének megsemmisítését eredményezte. A kommunista ideológiát követő történészek egymillió személy haláláról beszélnek, tekintélyesebb orosz és külföldi források szerint számuk 15 és 30 millió. A kommunizmus fekete könyvének adataiból kiderül, hogy sokan ennél jóval többnek tartják a szovjet rémuralom áldozatainak számát. Jakovlev indítványozta, hogy a belső szovjet terror halottainak tiszteletére emeljenek emlékművet a Ljubljanka téren, miután Moszkvában nemrég újjáépítették a Sztálin által leromboltatott Üdvözítő Krisztus-templomot. VR/MK
Egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatás szerint az olaszok fele engedélyezné az eutanáziát, ám véleményük szerint erre csak akkor kerülhet sor, ha a beteg tényleg gyógyíthatatlan és igen nagy szenvedéseket kell kiállnia. Ha csak egyszerűen nincs kedve élni, akkor szó sem lehet az élet mesterséges lezárásról. A válaszadók 20 százaléka minden esetben ellenzi az eutanáziát, míg 22 százalékuk szerint a kérdés eldöntését teljességgel a betegre kellene hagyni. 90 százalék szerint az utolsó stádiumban járó betegeknél az elsődleges cél már nem a gyógyítás, hanem a fájdalmak elviselhetővé tétele. Csupán 3 százalék vélte úgy, hogy az elsődleges cél az élet meghosszabbítása. 53 százalék szerint a pártoknak immár világosan állást kellene foglalniuk a kérdésben, míg 38 százalék szerint a kérdésben egyedül a lelkiismereté lehet a döntő szó. A megkérdezettek 8,5 százaléka szerint fontosabb kérdésekkel kellene foglalkozni. VR/MK
Milánó: A fiatalok nem lelkesednek a barátként fellépő szülőkért, szívesebben veszik a régimódi, szigorú apákat. Ez a meglepő kép derül ki abból a szülő-gyermek kapcsolatot vizsgáló felmérésből, amelyet 14-19 éves olasz fiatalok között készített az Exodus nevű ifjúsági terápiás közösség, alapítójuk, don Antonio Mazza egy könyvének bemutatása kapcsán. A felmérés szerint a fiatalok a következő gyakoribb hibákat róják fel szüleiknek: 29 százalék szerint tévedés a szülő részéről, ha mindenáron haverkodni akar gyermekével. Nem barátra, hanem biztos támpontra van szükségük. 23 százaléknak az nem tetszik szüleiben, hogy képtelen helyes kapcsolat kialakítására, nem csupán gyermekeivel, hanem egymás között is. 18 százalék nem veszi jó néven, hogy túlzottan ellenőrzik mindennapi életét, 10 százalék pedig azt rója fel, hogy a család helyett inkább a munkájukkal törődnek. Csak 4 százalék gondolja azt, hogy az anyai szigor helytelen. A válaszolók 31 százaléka minden esetben biztos támpont lenne gyermeke számára, 24 százalék példájával, nem pedig parancsolgatással adna életszabályokat gyermekének. Három közül egy gyerek azt állítja, hogy a szülők valójában nincsenek tisztában azzal, hogy mire van szüksége egy gyermeknek az életben, öt pedig azzal vádolja őket, hogy saját magukkal törődnek, nem pedig gyermekeikkel. Ami a gyerekek és a szülők közötti beszélgetést illeti, az első helyet foglalják el az anyagi természetű és a vásárlással kapcsolatos kérdések. Ezt állítja 68 százalék, míg csak 18 százalék gondolja azt, hogy problémáit megbeszélheti szüleivel. Az olasz fiatalok szüleik helyett sokkal inkább példaképeknek tekintik a labdarúgókat, tévésztárokat, a híres énekeseket és zenekarokat. VR/MK
A Szeged-Alsóvárosi Plébánia várja mindazokat az egyéneket és közösségeket, akik fontosnak érezték eddig is, és fontosnak érzik ma is meglátogatni e kegyhelyet. Ugyanígy várják azokat, akik eddig még nem jártak a Dél-Alföld legszebb gótikus templomában, hogy ünnepeljenek és imádkozzanak velük együtt, kérve a Szögedi Segítő Szűz anyai pártfogását családjaiknak, gyermekeiknek.
A szervezők külön felhívják búcsúsközösségek, plébániák figyelmét, hogy a szentmisék és az egyéni áhítat mellett szombat és vasárnap délután csoportos éneklésre, imádkozásra lesz lehetőség. Előre jelentkező közösségek az általuk választott időpontban dicsérhetik a Szűzanyát a főoltáron lévő csodás kép előtt!
Az országos nagybúcsú részletes programja:
Szombat: 1530 Szentmise a gyerekekért. A szentmisét Gyulay Endre megyéspüspök mondja; a szentbeszédet Szecsődi Leó ferences testvér. 1800 Szentmise az ifjúságért. A szentmisét és a szentbeszédet Majnek Antal Kárpátalja rk. püspöke mondja. 1930 Ünnepélyes vecsernye. 2000 Görög katolikus szentmise. 2100 A templomban: "Máriát dicsérni hívek jöjjetek!" népi áhítat. A kolostor kertjében szentségimádás. 2300 A Mátyás téren Gyulay Endre püspök vezetésével gyertyafényes keresztút.
Vasárnap: Éjféli mise elhunyt szeretteinkért Kiss Imre általános helynök vezetésével. 0600 Olvasmányos imaóra és Reggeli dicséret. 0700 Szentmise. 0900 Nagymise a családokért a Mátyás téren és körmenet Gyulay Endre vezetésével. 1200 Szentmise, utána litánia. 1700 Szentmise a papi hivatásokért. Hesz Dénes ferences testvér újmiséje. 1800Vecsernye. 1900 Szentmise a szerzetesi hivatásokért. Kámán Celerin gyémánt miséje Kézvezetői: Bíró László püspök és Várnai Jakab ferences tartományfőnök. Te Deum. MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2001. 07. 19.