SZEMLE HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZAKRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (A szegények javát szolgálná július 23., 2.o.), beszámolva a G8-ak genovai csúcstalálkozójáról, megemlíti, hogy II. János Pál pápa Castelgandolfóban a világi vezetőkhöz hasonlóan elítélte a találkozón lezajlott zavargások kirobbantóit, mivel az erőszak "nem helyes út az igazsághoz."

A Népszabadságban (július 21., 30.o.) Dunai Péter Újabb "történészvita" érik? című cikkének kiindulópontja, hogy Rolf Hochhuth új dokumentumdrámát írt, Hitler Dr. Faustja címmel, amely a tudós zseni Hermann Oberthről szól, a német rakéta-és űrkutatás pionírjáról. Dunai ennek kapcsán részletesen foglalkozik Hochhuth 1963-ban írt, Helytartó című drámájával, amelyet most Costa-Gavras megfilmesít. A cikkíró úgy véli: a Szent-széknek nem lesz könnyű dolga, ha boldoggá akarja avatni XII. Piust. "Amíg nem tisztázódik a Pacelli bíboros körüli temérdek kínos kérdés, aligha vállalkozik rá II. János Pál pápa, hogy engedélyezze a folyamat elindítását. A jezsuiták szilárdak a római Borgo Santo Spiriton lévő főhadiszállásukon, nem akarják kiadni az esetleg kompromittáló tényeket tartalmazó eredeti kordokumentumok egy részét." Dunai szerint újabb történészvita érik, az egyik oldalon "a Pacellit, a palást és a szerzetesi csuha becsületét védő katolikus klérus, a jezsuiták állnak, velük szemben a vihart kavaró témát tudományos alapon, tények, adatok, eredeti okmányok birtokában megvitatni akaró katolikus és zsidó történész-kutatók sorakoznak. Ha a Vatikán, a jezsuiták elzárkóznak a dokumentumok kiadásától, senki nem mossa le a gyanút róluk, hogy valami titkolnivaló van XII. Pius körül" vélekedik Robert S. Wistrich, a jeruzsálemi Héber Egyetem történésze. A szerző úgy véli, hogy a XII. Pius-ügy bizonyos mértékig megosztja még magát a Szentszéket is. Erre abból következtet, hogy egy hivatalos, zsidó és katolikus történészekből álló bizottság amelynek felállításához maga a Vatikán is hozzájárult 47 kemény kérdést tesz fel a pápa, a holokauszt és a nácizmus viszonyáról. Követelik az eredeti dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, legalábbis a jogot, hogy beletekinthessenek. "A Vatikán tanácstalan. A levéltárat kezelő jezsuiták, vezetőjük, a német Gumpel páter, most azzal védekeznek a dokumentumok kiadását követelőkkel szemben, hogy a bizottság tudománytalan, tendenciózus, és lábbal tiporja a hívő katolikusok érzéseit" emeli ki Dunai Péter, aki kérdésesnek tartja, hogy kiderül-e az igazság, "és nemcsak Eugenio Pacelliről"

A Népszabadság (Robbantások július 23., 2.o.) beszámol arról, hogy két keresztény templom ellen hajtottak végre ismeretlen tettesek robbantásos merényletet július 22-én vasárnap az indonéz fővárosban. Előbb a Santa Ana katolikus templomnál robbant egy pokolgép a vasárnapi mise idején; ebben a merényletben hatvannégyen megsebesültek. A másik merényletet fél órával később egy közeli protestáns templomnál hajtották végre: ekkor senki sem sérült meg, mert már befejeződött az istentisztelet, és az épület üres volt.

Hazai hírek

A Népszabadságban (július 19., 34.o.) Török Albert A Szent Jobb hazatérése címmel emlékszik vissza arra, hogy 1771-ben Mária Terézia hozatta haza a Szent Jobbot Raguzából (Dubrovnik). Bajzáth József püspök gondoskodott az ereklye hazaszállításáról, őt a királynő magyar testőrsége és a két királyi biztos, gróf Hadik András és gróf Grassalkovich Antal kísérte. A Szent Jobb 1771. július 19-én ért Budára, ahol nagy ünnepélyességgel, díszlövésekkel és harangzúgással fogadták, majd a budavári Nagyboldogasszony-templomban közszemlére bocsátották.

Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje a szocialisták kisgyóni rendezvényén kifejtette: a nemzeti középkormány megjelölés alatt a szocialisták olyan kormányt értenek, amely a hagyományos baloldali értékek, eszmék alapján politizál, és fontosak számára azok az értékek is, amelyek a társadalom egésze számára lényegesek. Ezzel összefüggésben a politikus hangsúlyozta: azt szeretnék, ha az egyházak erkölcsi tanításaira a társadalom egésze támaszkodna (Magyar Nemzet: Országot építenének július 23., 3.o.).

A Magyar Nemzetben (Szobrok július 19., 15.o.) P. Szabó Ernő tudósít Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész plasztikai kiállításáról, amelyet a tihanyi bencés apátságban rendeznek. P. Szabó rámutat: carrarai, kubai, balatonhelyei, siklósi márvány, goricai, süttői mészkő az anyaga a kiállított anyagok többségének. Tematikusan a művek négy csoportba oszthatók. Egy részük a hit, a kereszténység jelképeiből táplálkozik, a másik az emberi élet örök, ismétlődő mozzanataihoz, a születéshez, az anyasághoz kötődik. A női szépség, az emberi test jelenik meg a harmadik csoportjában, a konkrét és elvont mozgások, a művészetben, sportban megjelenő arányok a negyedikben. "Szelídség és derű árad a művekből, és persze olykor némi humor, irónia is, ami egyáltalán nincs ellentétben azzal a felfogással, amit a szépségről a XX-XXI. század fordulóján alkothatnunk." MK

KÜLFÖLDI LAPOK ÍRÁSAIBÓL

A Fehér Ház teológusának nyilatkozata

Az Avvenire című olasz katolikus napilap július 25-i, keddi száma interjút közöl P. Richard John Neuhausszal, a Fehér Ház teológusával, Bush elnök bioetikával kapcsolatos politikájáról. A teológus szerint az őssejtekre vonatkozó kutatás történelmi jelentőségűvé vált, az életvédő mozgalmak és ellenfeleik közötti összecsapás legfőbb területe. Ha ugyanis az elnök feloldaná a kutatás közpénzből való finanszírozására vonatkozó tiltást, a kormány hivatalosan engedélyezné az élet elpusztítását tudományos célokból. A kérdéssel szembeni magatartás tehát megnyerhetné Bush elnök számára a katolikusok támogatását, amelyre már régóta nagy figyelmet fordít. A törvény, amely megtiltja az őssejtek kutatásának közpénzből való anyagi támogatását, 1996-ra nyúlik vissza, tehát az elnöknek nem kellene megváltoztatni a kormány politikáját, csak meg kellene erősítenie azt. Ha azonban engedne a különféle nyomásoknak, akkor döntése negatív következményekkel járna nemcsak a katolikusok, hanem sok más amerikai számára is, akik aggodalommal tekintenek arra a lehetőségre, hogy az emberi lény kutatás tárgyává válhat. Bush, bár texasi metodista, Rómába ment, hogy megmutassa: fontos számára a pápa szava. A katolikusok irányában mutatott érdeklődése már évek óta tart és eredményesnek mondható. A katolikus többség szavazatának elnyerésében azonban döntő tényező lesz az őssejtekre vonatkozó állásfoglalása.

Az abortusztörvény megváltoztatását illetően P. Neuhaus elmondta: személyesen hozzájárult Bush elnök abortuszellenes programjának kialakításához a választási kampány idején. A jelenlegi törvény megváltoztatásához mindössze néhány szavazatra lenne szükség, tehát nagy harcok várhatók a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kinevezésében. A Fehér Ház teológusa azt is elmondta, hogy az amerikaiak nagy többsége helyesli a halálbüntetést, ezen a téren tehát nem sok változás várható. VR/MK

Az Osservatore Romano Bush látogatásáról és a G8-ak találkozójáról

Vatikán: Az Osservatore Romano hétfő-keddi (július 23-24-ei) kettős számának vezércikke szintén az amerikai elnök szentatyánál tett látogatásával foglalkozik, de az első oldalon nagy helyet szentel a G8-ak genovai csúcstalálkozójának kiértékelésével. A Vatikán lapja rámutat: a világ hét legfejlettebb állama és Oroszország a találkozó kapcsán kirobbant utcai tüntetések ellenére is, tovább kívánja folytatni a csúcsértekezletek sorozatát. Fő célkitűzéseik között szerepel a szegénység leküzdése, amelynek egyik eszköze, hogy a legszegényebb országokat is bevonják a globalizáció folyamatába. Ismét leszögezték, hogy fokozatosan csökkentik, illetve eltörlik a legszegényebb országok adósságait. Huszonhárom állam már részesül abból a kedvezményből, hogy 53 milliárd dollárral csökkentsék 74 milliárdos adósságukat. A Genovai egészségügyi alap létrehozásán túl amely az AIDS, a tbc, a malária és más járványos betegségek leküzdését célozza más újdonságok is születtek a hétvégi csúcstalálkozón. A G8 és az Európai Unió (EU) minden országa kijelöli Afrika felelősét, aki a fekete földrész egyes államainak képviselőivel akciótervet dolgoz ki. Ezt majd a következő, kanadai csúcson vitatják meg jövőre. Ettől kezdve tehát nemcsak egy évben egyszer tárgyalnak a szegénység problémájáról, hanem a két találkozó között konkrét tetteket hajtanak végre kiküszöbölésére. VR/MK

MEGJELENT

A Studia Theologica Budapestinensia sorozat legújabb száma

A sorozat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának monográfiáit jeleníti meg. A legújabb szám: Gárdonyi Máté: A papi élet reformja a Tridenti zsinat korában.

A XVI. századi egyházszakadásért végső elemzésben a késő középkori papnevelés válsága volt a felelős állapította meg a neves német egyháztörténész, Hubert Jedin. Ennek az összefüggésnek a vizsgálata azért időszerű napjainkban, mert a Katolikus Egyházon belül ismételten vita tárgyát képezi a papnevelés, és általában a papi identitás kérdése. Jelen kötet arra vállalkozik, hogy összehasonlítsa a humanisták, a reformátorok és a katolikus reform élharcosai által képviselt papi ideálokat, s bemutassa a Tridenti zsinat szeminárium-modelljének születését. Tagadhatatlan ugyanis, hogy a zsinati határozat a papnevelés és a papi életforma súlyos problémáira kínált, ha nem is tökéletes, de megvalósítható megoldást. (Márton Áron Kiadó). Beszerezhető a Kiadónál: 1035 Budapest, Kórház u. 37., és más egyházi boltokban. Ára: 1240.- Ft. MK

Békés Gellért OSB: Külföldi rendi körlevelek 1957-1974 (Róma-Pannonhalma, 2000)

A P. Somorjai Ádám bencés által szerkesztett Rendtörténeti Füzetek c. sorozat negyedik köteteként jelent meg P. Békés Gellért bencés, teológus, a külföldön élő és dolgozó magyar bencések elöljárója körleveleinek gyűjteménye. Az 1957-74 között írt körleveleket P. Somorjai Ádám gyűjtötte össze, és rendezte sajtó alá. Forrásértékű kiadványt forgathat kezében az érdeklődő. Amint az előszóban Somorjai Ádám írja: "1957, június 20. és 1974. szeptember 8. között Gellért atya 18 vagy 19 rendi körlevelet írt és küldött szét a Nyugaton élő rendtársaknak. Rendszeresen beszámolt Pannonhalma helyzetéről, Sao Paolo és Woodside megalakulásáról, a külföldi egyéb, még nem közösségben elő rendtársak gondjairól. Ezek értékes források számunkra, informatívak mind a személyi hírek, mind a gazdasági problémák szempontjából, mind pedig a jogi helyzetre nézve. Mozaikok a kor bencés életéből." A kötet borítóján a Szent Anzelm római prímásapátság bejárata látható. Itt élt Békés Gellért 1933-1940, majd 1946-1994 között. Itt írta a kötetben közreadott körleveleket. VR/MK


Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva: 2001. 08. 09.