A szentatya megállapítja: az idei találkozó fontos állomást képvisel a kezdeményezés történetében. A résztvevők jelenlétükkel azt mutatják meg a világnak, hogy a XXI. századot nem a megosztottság, hanem az emberi család egységének jegyében kezdik. A szentatyának is ez volt az álma 1986-ban, amikor meghívta Assisibe keresztény testvéreit és a világ nagy vallásainak képviselőit, hogy imádkozzanak a békéért: együtt és nem egymás ellen. A pápa célja az volt, hogy a két tömbre osztott világban, amely az atomháborútól való félelemben élt, mindenki érezze, hogy a béke jövőjének építésére kapott meghívást. Szent Ferenc szülővárosában azon az emlékezetes délutánon valósággá vált az álom; ez volt az első alkalom, hogy a világ különféle vallásainak képviselői találkoztak egymással.
Azóta 15 éve telt el írja a pápa, elismerését fejezve ki a Szent Egyed Közösségnek, hogy évről évre reménykedve folytatta a kezdeményezést, hogy a béketörekvések a nehézségek ellenére is felülkerekedjenek. Ezek a találkozók a testvériség légkörében, a pápa számára kedves kifejezéssel "Assisi lelkisége" szerint zajlanak le. Az ezekben az években egyre növekedett barátság kiterjedt az egész világra és sok gyümölcsöt hozott. Olyan nem hívők is részt vettek a párbeszédben, akik becsületesen keresik az igazságot, és akik számára nagy segítséget jelentettek ezek az összejövetelek.
A szentatya hálát ad Istennek az elmúlt évek alatt megtett útért. A Szent Egyed Közösség által szervezett találkozó résztvevői megtanulták, hogyan imádkozzanak, mindenki a saját hagyománya szerint, keveredés nélkül, egymás kölcsönös tiszteletben tartásával, miközben mindenki szilárdan megőrzi a maga teljességében saját hitvilágát. Az olyan társadalmakban, amelyekben különböző vallású emberek élnek együtt, ez a találkozó a béke jele, amelynek nyomán mindenki megállapíthatja, hogy ebben a szellemben a népek közötti béke nem távoli utópia. Ezek a találkozók az idők jelévé váltak utalt a szentatya Boldog XXIII. János pápa szavaira. Megfelelő jel a XXI. század és a harmadik évezred részére, amelyeket egyre inkább a kulturális és vallási pluralizmus jellemez. A különböző vallások közötti párbeszéd nemcsak eltávolítja a vallásháborúk rémét, amelyek az emberiség történelmének olyan sok korszakát vérrel öntözték a pápa itt Novo millennio ineunte k. apostoli leveléből idézett , hanem mindenekelőtt biztonságosabb feltételeket teremt a béke számára. A hívőkre hárul az a súlyos, de lelkesítő és sürgető feladat, hogy az egyetlen Isten neve egyre inkább a béke neve legyen.
A szentatya köszönti a számára oly kedves katalán főváros bíboros, érsekét, a városi elöljárókat, és felszólítja a találkozó résztvevőit, hogy "evezzenek a mélyre" az ökumenikus párbeszédben. A harmadik évezred legyen az egyetlen Úr, a Jézus Krisztus nevében megvalósuló egység évezrede. Nem lehet tovább tűrni a megosztottság botrányát, amely szüntelen nem Isten szeretetére. A nagy világvallások képviselőivel együtt evezzünk a mélyre, a világ nagy óceánja felé, hogy mindenki az egyetlen Isten, a Föld minden népének Atyja felé fordíthassa tekintetét. A különbözőségek ne szembenállásra, hanem tiszteletre, lojális együttműködésre, a béke építésére ösztönözzenek bennünket. Mindnyájan ismerjük el, hogy a párbeszéd és a szeretet az egyetlen út, amely lehetővé teszi, hogy tiszteletben tartsuk minden egyes ember jogait és szembenézzünk az új évezred nagy kihívásaival írja a pápa a barcelonai vallásközi találkozó résztvevőihez intézett beszédében. VR/MK
A Szentszék vallja: a szívek egyéni és közösségi megtérése nélkül nem lehet kiküszöbölni a gyűlölet, az intolerancia gyökereit, a rasszizmus továbbra is felüti csúf fejét a következő században éppúgy, mint az előzőben. Martin érsek emlékeztetett II. János Pál pápa szavaira, miszerint az egyéneknek és a népeknek egyaránt szükségük van az emlékezet meggyógyítására. Ehhez pedig el kell ismerni a történelmi valóságot, mind egyéni, mind közösségi, nemzeti szinten. A Szentszék már a konferencia előtt felhívta a figyelmet az elvándorlók, menekültek és családjaik helyzetére. A migráció ugyanis a globalizált világ tipikus jellemzője. Ez a jelenség hozzájárulhat a globális méretű egyenlőtlenségek csökkentéséhez, elősegítheti a népek és kultúrák találkozását. A konferencia szögezze le világosan minden elvándorló alapvető emberi jogait, jelölje meg tényleges megvalósításuk módját mondta a szentszéki képviselő, majd rámutatott az oktatás alapvető fontosságára a fajgyűlölet elleni küzdelemben. Különös felelősség hárul a közvéleményt formáló tömegtájékoztatási szakemberekre, akiknek kötelességük kerülni minden rasszista érzelmet keltő provokációt.
Végül Martin érsek a vallási közösségek felelősségéről szólt. Emlékeztetett II. János Pál pápa szavaira: nem nevezhetjük Istent mindnyájunk atyjának, ha nem testvért látunk mindenkiben. A valódi vallásos érzület teljesen összeegyeztethetetlen a rasszista magatartással és gyakorlattal. A vallásközi párbeszéd eredményei nyomán remélhetjük a megértés növekedését. Bárcsak a durbani konferencia történelmi mérföldkő, a párbeszéd kultúrájának kiindulópontja lenne: dialógus jönne létre a vallások, a civilizációk, a nemzetek között és a nemzeteken belül, megvalósulna Isten terve, az egységes emberi család mondotta felszólalásában Diarmuid Martin érsek, a szentszéki delegáció vezetője. VR/MK
A tanácskozás megnyitó napján a latin egyházjog, és az ezzel kapcsolatos kutatás fejlődését tekintette át Ludger Müller professzor. Kiemelte, hogy az utóbbi években fellendülőben van e tudományterület, új kutatóhelyek és tudományos folyóiratok keletkeztek. A kutatóhelyek között megemlítette a PPKE Kánonjogi Intézetét is. Spyros N. Troianos professzor, a Keleti Kánonjogi Társaság elnöke a görög ortodox egyházjog és kutatás fejlődéséről szólt.
A konferencia rendezői a római székhelyű Nemzetközi Egyházjogi Társaság, amely a latin egyházjogi kérdésekkel, és a Keleti Kánonjogi Társaság, amely a keleti rítusú katolikus, valamint az ortodox egyházak jogi szervezetével foglalkozik. Jelentős ökumenikus esemény, hogy a két társaság közös konferenciát tart. A latin, és a keleti kánonjog számára aktuális és fontos kérdés, hogyan felelhet meg az egyházi szervezet a nyelvileg, etnikailag, kulturálisan sokszínűvé váló világ új követelményeinek. Ebben a sokszínűségben ma már egy területen egyetlen nyelv, egyetlen szertartás kizárólagos érvényesülése az összes keresztény hívő számára nem lehetséges. Hiszen egyazon területen együtt élnek különböző szertartású katolikusok, egyidejűleg működnek különböző katolikus és ortodox egyházi szervezetek. A latin katolikus egyházon belül a szerzetesség, a különböző lelkiségi mozgalmak működése, a különféle nyelvű és kultúrájú hívek megfelelő lelkipásztori ellátása vet fel jogi, szervezeti kérdéseket. Ezekkel a témákkal foglalkoznak a konferencia további napjainak neves előadói. MK
Richard Rohr 1943-ban született Kansasban. 1970-ben szentelték pappá. Több katolikus közösséget alapított Ohióban és Új-Mexikóban. A helyi munkán kívül börtönpasztorációban dolgozik, és elsődleges hivatásának tekinti az evangelizációt. Mind az Egyesült Államokban, mind a világ más országában jól ismert prédikátor. Mostani előadása különösen fontos a segítő foglalkozásúak számára. Nap mint nap szembesülünk a szenvedéssel, amely előtt értetlenül állunk. Világunk elutasítja, mindenáron el akarja kerülni a szenvedést. Ez az előadás segíthet abban, hogy keresztény nézőpontból, egy tágabb perspektívából lássuk az élet értelmét, és újraértékeljük hivatásunkat szenvedő embertársaink szolgálatában.
Az előadást szervező Katolikus Szociális Módszertani Intézet kéri a résztvevők bejelentkezését az alábbi telefon, illetve fax-számon: tel.: 29-368-763, fax: 29-367-299 MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2001. 09. 14.