SZEMLE HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZAKRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

Külföldi hírek

Hazai hírek

Gyulay püspök a Magyar Hírlapban (Választási kampányba kezdett szeptember 4., 3.o.) is nyilatkozik, hangsúlyozva: "Nézetem szerint ennek a választásnak nagyon nagy súlya van, mint minden választásnak. Ezért én azt hiszem, a legegyszerűbb dolog az odaföntieket kérni." Juhász Judit, a Magyar Katolikus Püspöki Kar szóvivője nem kívánta kommentálni a főpásztor körlevelét. Elfogadhatatlannak tartja azt a Pax Romana alelnöke, Szöllösy Ágnes. Szerinte a körlevélből világosan kiderül, hogy Gyulay Endre "még mindig alattvalóként gondolkodik az emberekről. Olyan túlhaladott struktúrákat konzervál ez a fajta gondolkodás, amelynek a demokráciában nincs helye." Az MH szerint a dél-alföldi hívek, "akik nem feltétlenül jobboldali érzelműek", kirekesztőnek tartják a körlevelet. Közülük egyetlen személy, a sokáig a szegedi MSZP színeiben politizáló Kiss Ernő szólal meg: hívő emberként nem tud egyetérteni püspökével, mert a levél tartalma nincs összefüggésben az evangélium szellemiségével.

Az MH (szeptember 4., 7.o.) Könyörgés címmel szerkesztőségi cikkben fűzött kommentárt a szeged-csanádi püspök körleveléhez. Az írás szerint Gyulay Endre nyilatkozata és körlevele azt jelzi, hogy a "magyar állam és egyes történelmi egyházak összefonódása immár nem csupán szándék. Tény a lényeg, hogy "a magyar katolikus egyház legfőbb vezetője, valamint a magyar állam legfőbb vezetője mit szól mindehhez. Eltűrik-e, s ezzel nyíltan is vállalják a rég megfogalmazott sejtést. Magyarország e tekintetben a múltba menetel."

A Népszabadságban (17-18.o.) Bulányi György "Gyalázatos volt, ami velünk történt!" címmel rendkívül éles hangon ír a magyar katolikus egyház szocialista rendszerben tanúsított magatartásáról. A cikkíró nem tudja, hogy "megtérhet-e még az egyház Jézushoz? Meg kell térnie! Mit segíthet ebben az átvilágítás? Nem tudom, hogy segíthet-e. De meg kell próbálni. Talán segítene a hívők közösségének, ha megismerhetné azt, amiért a Bokor több mint fél évszázada küzd és szenved, és ami ellen a hierarchia egyelőre minden tőle telhetőt megtesz." A Bokor Mozgalom vezetője szerint az átvilágítás "csak az egyháznak jó, Jézusnak, s az ő közösségének. Az az egyház, amelynek ez rossz, aligha Jézus egyháza; csak a címkéje szerint az. El kell végre mondani, amit Cserháti pécsi püspök a halála előtti napokban, lelke terhén könnyítendő, megvallott az osztrák televízió munkatársainak: 'Gyalázatos volt, ami velünk történt'." Bulányi atya szerint nem maradhat el az egyházi személyek átvilágítása azon az alapon, hogy tizenkét évet késett. "Ellenkezőleg: egy napot sem szabad várni vele. Nagyon nagy késésben vagyunk."

A Népszabadság a cikk alatt közli Cserháti József említett interjúját, amely a Koinónia 1994. novemberi számában jelent meg. Ebben a főpásztor azt állította, hogy a kommunista hatalom emberei úgy bántak az egyházi vezetőkkel, mint a kisiskolásokkal, utasításokkal látták el őket. Szerinte "a bűnök bevallása nélkül hitelre méltatlanok maradunk."

A Magyar Hírlapban (Állami mozdony szeptember 1., 13.o.) Kamarás István vallásszociológus nyilatkozik, a lezáruló millenniumi esztendő kapcsán az egyházak és az állam viszonyáról. Szerinte nagyon ízlésesen lehetne konszenzust teremteni a különböző világnézetű, beállítottságú emberek között, pl. augusztus 20. ünneplésében. "El tudom képzelni, egy katolikus körmeneten megjelennek az állami képviselők, hiszen Szent István alakjában a szentség és az államiság összefügg. Nem volna riasztó, ha hívőként és polgárként szerényebben vennének részt az állami méltóságok az eseményen, s ezen az ünnepen esetleg egy református vagy evangélikus lelkész prédikál. Augusztus 15-e állami ünneppé tétele viszont már olyan ajándék, amely privilégiumot jelent." Kamarás úgy véli: a rendszerváltozás óta eltelt több mint tíz esztendőben sem vált világossá, hogy egy katolikus, református vagy evangélikus hívőnek mi az identitása, milyen víziója van egyházról, országról, ez pedig komoly gond. "Pedig iránymutatás van, a katolikus egyház esetében például a II. Vatikáni zsinat. Mivel különböző okokból nincs a felekezeteknek, sem az egész szervezetnek, intézménynek, sem tagjai többségének pontos önazonosság-tudata, ezért mind az egyházak, mind tagjaik ide-oda sodródnak, most épp a kormánypártokhoz Pedig az már olvasható magyar nyelven, hogy a katolikus egyház reményét nem veti a világi tekintélyektől fölajánlott kiváltságokba. Sőt inkább lemond a törvényesen szerzett jogainak gyakorlásáról is, ha kiderül, ezeknek a jogoknak a gyakorlása miatt kétségbe vonható őszinte tanúságtétele. Úgy tűnik, sajnos ez nálunk még nem igazán működik A dialógus az egyházban nem nagyon válhatott gyakorlattá az elmúlt negyven évben. A keresztény értelmiség a pártállami időkben igencsak megroggyant, és még sok egyéb mentség adódik. Viszont szoros kötelékbe, mondjuk egy bandavezérhez általában azok kapcsolódnak, akiknek nincs kellő önazonosság-tudata, félnek és szoronganak. Mi, katolikus értelmiségiek sokszor ezt véljük felfedezni a történelmi egyházakban." A vallásszociológus arra is kitért, hogy a kereszténydemokrata típusú pártok tagjai világszerte követelik, hogy pártjuk ne vegye nyelvére a keresztény nevet, mert Krisztus tanítását nem lehet politikai pártba tenni. Úgy véli egyébként, hogy a keresztény nem feltétlenül szinonimája a konzervatívnak, a jobboldalinak és a nemzetinek. A Hét egyházi személyek átvilágításával foglalkozó műsoráról Kamarás kifejtette: keresztény körökben többen arra gondolnak, hogy az adás szervesen egy pártkampány része. "Vannak olyan vélekedések, hogy a gazdasági vezetők megnyerése után a kormány neki tetsző egyházi garnitúrát szeretne összeállítani, néhány püspökcserével. A műsor erősen talányos volt, hiszen a katolikus püspöki kar doyenjét brutálisan megtámadták, s gyűlöletkeltésre alkalmas kijelentések is elhangzottak. A nagy barátkozás mellett esetleg a kormány érezhet indíttatást a beavatkozásra, de én nem tudom, csak a különféle értelmezéseket gyűjtöm egybe." Kamarás úgy véli: az egyházaknak a világban kell élniük, s ahogy a II. Vatikáni zsinat tanítja, "ez a világ nem az ördögtől való rossz. Az egyházak alternatívát kell, hogy képviseljenek, megőrizve a sajátosság méltóságát, s nem halleluja-kocsiként kell döcögni az állami mozdony mögött. Régen a hatalom és a nép között a szakszervezet volt a szíjáttétel, ezt a funkciót talán most az egyházaknak szánhatják. Az, ami jár nekem, elve összetévesztődhet a manipulálással és zsarolással, bár remélem, idáig nem fajulhatnak a dolgok."

A Magyar Nemzetben (Félúton szeptember 1., 14.o.) Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy az olvasás évének legnagyobb szabású akcióját hirdette meg a szeretetszolgálat, a családügyi minisztériummal közösen, szeptember 8-ára, Ajándékozzunk könyvet, hogy mások is olvassanak! címmel. A Millenáris parkban tartandó eseményt az NKÖM is támogatja. A felajánlott könyveket az OSZK-ban történő gondos szelektálás után a karácsonyi könyvvásár időszakában juttatják el a hazai és a határon túli iskolai közösségeknek, kulturális szervezeteknek, szociális otthonoknak és szegény sorsú családoknak. Kozma atya emlékeztetett rá, hogy az MMSZ az elmúlt tíz évben jelentős akciókat vitt végbe a kultúra terjesztése érdekében határainkon innen és túl. "Sokakkal együtt vallom: nyelvében él a nemzet, vagyis a könyvek megfelelő helyre való eljuttatásával a MMSZ a nemzettudat megőrzéséhez is hozzájárul. Sajnos, a média és a számítógépek időszakában félúton Gutenberg és Bill Gates között nyelvünk egyre szegényedik. Ez nagy veszélyt jelent a társadalomra nézve, hiszen az az ember, aki nem ismeri a saját nyelvét, hogyan tudna értékeket közvetíteni mások felé. A másik kiküszöbölhetetlen tény az, hogy a privatizáció korát éljük. A könyvterjesztés, a könyvnyomtatás magánemberek kezébe került, akik munkájukkal, érthető módon, haszonra szeretnének szert tenni, így a költségekkel a vásárlót terhelik. Sokak viszont, sajnos, nem engedhetik meg maguknak, hogy megvegyék a gyönyörű kivitelezésű, érdekes, de méregdrága könyveket. Többek között rajtuk szeretnénk segíteni az ilyen jellegű rendezvényekkel." MK