A város püspöke, Salvatore Boccaccio előzőleg arra kérte a híveket, hogy mérsékeljék lelkesedésüket, viselkedjenek visszafogottan. A város lakossága látható módon osztozott az amerikai nép gyászában, fájdalmában. Frosinone püspöke a szentatyát köszöntve tolmácsolta az egybegyűltek örömét, köszönetét, jóllehet erre a régóta várt találkozóra a pápa szavaival szólva "az emberiség történelmének sötét napjaiban" kerül sor és az elmúlt hét eseményei minden embert mérhetetlen szorongással töltenek el. A szíves fogadtatás és az amerikai néppel való szolidaritás jeleként a fehér-sárga zászlók és léggömbök mellett csillagos-csíkos amerikai lobogók díszítették az oltár körül emelkedő épületek ablakait, balkonjait, egy magasan emelkedő ház tetején transzparens volt látható, ezekkel a szavakkal: "Tisztelet és imádság az USA halottainak." Az oltár előtt egy cserépben olajfacsemetét helyeztek el annak jelképeként, hogy a béke ezekben a napokban mennyire törékennyé vált.
A szentmisét a pápa a szabadban mutatta be, egy Szent Pál, a népek apostola tiszteletére épülő templom helyén. A szentatyával együtt misézett egy olasz és egy vietnami bíboros, Camillo Ruini és Francois Nguyen Van Thuan, 15 római és latiumi püspök és 160 pap, köztük egy Frosinone környéki falu lengyel plébánosa, Marek Syguit, aki nem egyszer ministrált Karol Wojtyla szentmiséin, amikor a pápa még Krakkó püspöke volt. A szentmisén jelen volt Lazio tartomány vezetője, az olasz kormány több tagja. A hívek közül sokan, elsősorban a fiatalok, népviseletet öltöttek az alkalomra.
A szentatya homíliájának középpontjában a megbocsátás öröme állt. A megbocsátás elsősorban Isten öröme, még mielőtt az emberek öröme lenne hangzottak a pápa ajkáról ezek a nem közömbös szavak, most, amikor a világ csak erőszakról és háborúról beszél. Isten nagyobb a mi szívünkben, és éppen saját erőnkön túllépve a reménységre kaptunk meghívást, mert Krisztus maga a remény. Ebben a városban, amely különleges módon megéli a munkalehetőségek hiányának drámáját, a szentatya azt kérte a hívektől, hogy éljék meg a Krisztussal való találkozást a mindennapok tetteiben, a mások iránti megnyíláson keresztül. "Jézus nemcsak azt kéri tőletek, hogy fogadjátok el őt személyes életetekben, hanem azt is, hogy ajánljátok fel másoknak. Így az Ő nevében irgalmas szamaritánusok lesztek a rászorulók, szegények, az utolsók, a számos emigráns között, akik távoli országokból érkeztek ide közétek" mondta a pápa. Hangsúlyozta: a tér mellett emelkedő daru nemcsak egy új templom fizikai építésének, hanem az új-evangelizálásban megújuló egyháznak is a jelképe. A szentatya örömmel említette, hogy az egyházmegyei tervek szerint itt és a tartomány más városaiban fogadó központot építenek gyermekek, magányos idősek, volt rabok számára. A pápa a gyermekek szüleihez fordulva felhívta figyelmüket, hogy október 21-én Rómában, a Szent Péter téren a boldogok közé iktat egy olasz házaspárt, Liugi és Maria Beltrame Quattrocchit. Ez az esemény kivételes alkalom lesz arra, hogy a keresztény családok életszentségéről elmélkedjenek. A szentatya arra kérte a szülőket, hogy a szeretet és a gondoskodás tettein keresztül ébresszék rá gyermekeiket, hogy Isten mennyire nagy és jóságos a szeretetben. A becsületes és dolgos életen keresztül tanúsítsák gyermekeik előtt, hogy az életszentség útja járható minden keresztény ember számára.
A pápa Mária oltalmába ajánlotta az egyházmegye lelkipásztori terveit, a várost és az egész tartományt. Ezen a ponton gondolatai ismét Amerika felé szálltak: "A Szűzanya adjon vigaszt és reményt mindazoknak, akik a tragikus terrortámadás miatt szenvednek, amely az elmúlt napokban oly mély sebet ejtett a szeretett amerikai népen. Ez alkalommal is szívből és nagy együttérzésről gondolataim e nagy nemzet minden gyermeke felé irányulnak. Mária fogadja a halottakat, adjon vigaszt az életben maradottaknak, támogassa a különös módon megpróbált családokat, és segítsen mindenkit, hogy ne engedjen a gyűlölet és az erőszak kísértéseinek, hanem kötelezze el magát az igazságosság és a béke szolgálatában. A Legszentebb Szűz ébressze fel különösképpen a fiatalokban az emberi és lelki eszmények vágyát, és a kitartást, hogy meg tudják azokat valósítani. Emlékeztesse őket elsősorban is a nehéz pillanatokban az örök értékek primátusára, és mindennapi tetteiket mindenkor Isten irányítsa a szolidaritás és a béke felé."
A szentatya, mielőtt visszaindult volna Castelgandolfóba, megtekintette egy fiatal csoport ciociarai népzene kíséretével előadott tarantella táncát és köszöntötte az ifjúságot: "Az Úr számít rátok, azt kéri tőletek, hogy legyetek az élet és a szeretet civilizációjának főszereplői" mondta a fiataloknak, azt kérve tőlük, hogy máris kezdjenek készülődni imádsággal, a Krisztus iránti szeretetben való növekedéssel és a testvérek szolgálatával a jövő júliusi torontói ifjúsági találkozóra. VR/MK
A pápa hangsúlyozta: Kazahsztán kulturális különbözősége együtt jár vallási és felekezeti gazdagságával. Ahogyan azt a nagykövet kifejtette, a kormány nagy jelentőséget tulajdonít ennek a vallási pluralizmusnak. A Szentszék és Kazahsztán kapcsolatai jók, egyezmények biztosítják a katolikus közösség jogait és kötelességeit, valamint azokat az elkötelezettségeket, amelyeket az államnak kell a hívek felé teljesítenie. Egy jogállamban a vallásszabadság értékes kincs, az emberi személy alapvető méltóságának kifejezése, a lelkiismereti, vallási hit alapján történő választás szabadsága. Ez a szabadság felszólítja az embereket és a vallási közösségeket, hogy járuljanak hozzá a közjóhoz, tiszteletben tartva minden személyt és az ország törvényeit. Bárcsak Kazahsztán számára ez a gazdag különbözőség szilárd alapot jelentene emberi és lelki fejlődéséhez fejezte ki kívánságát a pápa. Egyúttal a nagykövet személyén keresztül köszöntötte a katolikus közösséget, lelkipásztorait és híveit, akikkel hamarosan többször is találkozhat. Arra buzdította őket, hogy alakítsanak ki élő és testvéri közösségeket, tegyenek tanúságot az evangélium gazdagságáról, folytassanak párbeszédet minden testvérükkel. A pápa köszönetet mondott az utazását előkészítő polgári és vallási hatóságoknak, majd áldását adta az új nagykövetre, családjára, munkatársára és minden honfitársára.
Nurlan Danenov, Kazahsztán új szentszéki nagykövete 1951-ben született. Közgazdasági tanulmányait Moszkvában végezte. Jelenleg svájci nagykövetként teljesít diplomáciai szolgálatot. VR/MK
A szentatya 95. nemzetközi apostoli látogatásának második állomása, Örményország kapcsán az Avvenire megállapítja: az útra két évvel és három hónappal később kerül sor az eredeti tervekhez képest. A pápa már 1999. júliusában készült Örményországba, de I. Karekin katholikosz június 29-ei halála miatt utazását elhalasztották. Két héttel korábban a pápa, aki éppen hazájában tartózkodott és tudomást szerzett a katholikosz egészségi állapotának rohamos romlásáról, szerette volna azonnal felkeresni az örmény egyház főpásztorát, de ő maga is megbetegedett és influenzája miatt a tervezettnél előbb vissza kellett térnie Krakkóból Rómába. Most II. Karekin katholikosz fogadja majd, akit 1999. novemberében választottak meg, és aki 2000-ben Rómában ismételten meghívta a szentatyát: látogasson el Örményországba, az örmény nép megkeresztelkedésének 1700. évfordulója alkalmából.
A szentatya látogatása kapcsán a VI. Pál alapítvány és a Szent Szív Katolikus Egyetem szeptember elején Örményországnak, az örmény lelkiségnek és kultúrának szenteli az immár 23-szor megrendezésre kerülő Európai Hetet, az észak-olaszországi Varesében. A tanulmányhét keretében szeptember 6-án kiállítás nyílik "Örményország, a művészetek és a kultúra tanúságtétele és az örmény nép vértanúsága" címmel. A tanulmányi hét során a résztvevők elmélyítik az örmény egyház lelkiségének, életének és intézményeinek főbb vonásait, különös tekintettel a monachizmusra, a vallásos irodalomra, a liturgiára, az egyházművészetre, az ökumenikus problémákra. Az örmény nemzeti önazonosság és a keresztény hit közötti rendkívüli egybeesés hosszú történetét végtelen sok szenvedés kísérte. A nép sokáig saját haza nélkül, a világ számos országában élt szétszóratásban. Az évszázadok során, különösen az 1915-ben a törökök által véghezvitt népirtás után az örmény apostoli egyház pótolhatatlan szerepet töltött be, az egység jelképévé vált, miközben nemzedékről nemzedékre tovább adta az autonómia, az önazonosság védelmének szilárd akaratát. A nemzeti és vallási identitáshoz való töretlen ragaszkodás az egyházművészetben, építészetben, különlegesen szép alkotásokat teremtett: ilyenek például a hacsarnak nevezett kőkeresztek, amelyek örmény földön mindenütt fellelhetők, az ősi zenei hagyományok, a rendkívül gazdagon díszített miniatúrák. Az örmény egyház az évszázadok során nagy ökumenikus nyitottságról tett tanúságot, különösen a római egyházzal szemben. Ezt bizonyítja az a Közös Nyilatkozat, amelyet II. János Pál pápa és I. Karekin katholikosz írt alá 1996-ban. A varesei tanulmányi napok alkalmából is sor kerül ökumenikus imára a város San Vittore bazilikájában, az örmény liturgia szerint imádkozzák el a vesperást az apostoli egyház pátriárkái és püspökei jelenlétében. VR/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2001. 09. 28.