A magyar államfő a Római Magyar Akadémián díszebédet adott Angelo Sodano bíboros, államtitkár tiszteletére, amelyen részt vettek az elnöki kíséret, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Rómában tartózkodó tagjai, Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Seregély István egri érsek, a MKPK elnöke, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, továbbá Bosák Nándor, Keresztes Szilárd, Gyulay Endre, Veres András, Ladocsi Gáspár és Spányi Antal püspökök. Az ebédet követően Mádl Ferenc megtekintette a Magyar Akadémia épületét és megbeszélést folytatott az intézmény vezetőivel, Szabó Győző és Csorba László igazgatókkal. Az épület második emelete ad otthont a Pápai Magyar Intézetnek, ahol a köztársasági elnök találkozott a Rómában szolgálatot teljesítő magyar papokkal: Ternyák Csaba érsekkel, a Papi Kongregáció titkárával, Somorjai Ádám atyával, az államtitkárság munkatársával, Ruppert József piaristával, a rend római generálisával, Németh László atyával, a Pápai Magyar Intézet rektorával.
A modern kor alkotásai között szerepel Hajnal János, Rómában élő magyar művész alkotása is. A sajtótájékoztatón jelenlévő művészt külön köszöntötte Francesco Buranelli, majd Cséfalvay Pál szólt a kortárs művész jelentőségéről, sajnálattal állapítva meg, hogy otthon csak kevéssé ismertek alkotásai, amelyekkel többek között a Vatikánban, vagy a Santa Maria Maggiore-bazilikában is találkozhatunk. VR/MK
Az eszmecsere, amely a szeptember 11-ei, Amerikát ért, rettenetes terrortámadás hatása alatt történt, arra szolgált, hogy elmélyültebben megvizsgálják a megfelelő étkezéshez való joggal kapcsolatos javaslatok nemzetközi szintű alkalmazását. A dokumentum jogi alapjait a Jacques Maritain Intézet és más, élelmezési jogi kérdésekben szakértő szervezetek dolgozták ki. Eddig már 800 nem kormányzati szervezet írta alá. A dokumentum az első pozitív és békés lépés abban az irányban, hogy konkrét módon indíthassák a szolidaritás globalizációját, az egyetlent, amely megoldhatja a világ északi és déli része közötti nehéz kapcsolatokat, lemondva az erőszak bármiféle kísértéséről. A dokumentumot a FAO következő csúcsértekezletén mutatják be.
A római értekezleten elhangzott: az éhség és a szegénység globalizációja a nemzetközi közösség rossz lelkiismeretének mottója, amely globalizálja a gazdasági és pénzügyi érdekeket, de nem képes felfogni és megszervezni a szolidaritást. Pedig ez lehetséges, azáltal, hogy a politika középpontjába az emberi fejlődést állítják, annak számos aspektusával és különböző módjával, amint ezt a nagy francia gondolkodó, Jacques Maritain sugallja. A FAO és a Jacques Maritain Intézet által kiadott sajtóközleményben a FAO főigazgatója, Diouf hangsúlyozza: "Az alultápláltság és az éhség nem más, mint az alapvető emberi jogok megsértése. Minden államnak kötelessége annak biztosítása, hogy egyetlen ember se haljon éhen. A nemzetközi közösségnek pedig kötelessége azoknak az államoknak a támogatása, amelyek nem képesek legalább minimális élelmet biztosítani saját polgáraiknak. A FAO ezzel a figyelmeztetéssel fordul a világhoz: 'Az éhség botránya megérdemli, hogy nagy méltatlankodást váltson ki és nem csupán morális szempontból, hanem azért is, mert az élelemhez való alapvető jog széles körű megsértéséről van szó. A humanitárius és fejlődést elősegítő intézeteknek és szervezeteknek sürgősen szembe kell nézniük az élelemhez való jog, mint alapvető emberi jog megsértésével'." VR/MK
A konferenciának külön rangot adott a Klosterneuburgba és a bécsi UNO centrumba tett látogatás, amely a "régi" és "új" értékek ötvözetét jelentette a résztvevőknek. A rangos személyiségeket illetően pedig külön érdemes kiemelni J. B. Metz előadóként való részvételét, Karl Hörmann látogatását, főként pedig König bíboros jelenlétét, aki a befejező nap szentmiséjét celebrálta. Ott volt Szlovákia püspöki karának elnöke is. Magyarországot Boda László, Janka Ferenc, az erdélyi katolikusokat pedig Székely Dénes képviselte.
Az előadók olyan kérdéseket világítottak meg, mint Bécs "európai globalizációs" jellege, vagy a világgazdaság és kereskedelem szembesítése az etika és az Emberi Jogok követelményeivel. Külön rangot adott ennek a témának a nagy kibővített hallgatóság előtt E. H. Weizsäcker előadása a Bécsi Tudományos Akadémia dísztermében, amely a liberális világgazdaság, s vele a jóléti társadalom meg a szociális kérdés feszültségi terét világította meg, széles körű tapasztalat birtokában, nagy sikerrel. Ehhez kapcsolódott "a fokozódó elszegényedés, valamint a növekedő, szervezett bűnözés szerepe a globalizált világban" témája. Ingeborg Gabriel bécsi professzor asszony, szociáletikus pedig figyelemre méltóan szembesítette a demokráciát a globalizációval, mert ez a kérdés sem problémamentes.
A konferencia az Egyház és a globalizáció kérdését is tárgyalta. Ennek keretében számunkra megtisztelő, hogy az első számú meghívott, Karl-Josef Rauber érsek, apostoli nuncius volt. S bár ő akadályoztatása miatt személyesen nem tudott megjelenni, részletes beszámolóját mindenki megkapta. Rauber nuncius részletesen beszámolt a vatikáni diplomácia jelenlétéről és szerepéről különféle világkongresszusokon, pl. Kairó, Peking. Bemutatta, hogy az Egyház diplomáciája következetes, elsősorban az etikai, jogi és kulturális kérdések tárgyalásánál hallatja hangját. Védi az emberi személy jogait, beleértve a nők jogát is, védi az emberi életet, szolidaritást vállal a szegényekkel, egyetért a humanitárius akciókkal, de nem fogadja el például a homoszexuálisok kapcsolatának házassági rangra emelését.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az Amerikát ért terrortámadás új fordulatot ad a globalizáció folyamatának. A globálissá táguló kapitalizmus kénytelen szembenézni a legmegrendítőbb tapasztalat tükrében is azzal a törvényszerűséggel, hogy a túlzottan szabadjára engedett társadalmi és társadalmak közötti mozgás a közbiztonság súlyos megromlásával, sőt, akár világhatású csődjével járhat együtt. BL/MK
A megegyezés kérdése mely a katolikus egyház működésének jogait nemzetközi egyezmény keretében garantálná, immár a világ legtöbb országához hasonlóan régóta heves belpolitikai csatározásokat váltott ki a döntő mértékben katolikus múltú és hagyományú Szlovéniában. 1999. februárjában Janez Drnovsek kormányfő parafálta ugyan a Vatikánnal már korábban egyeztetett megegyezés-tervezetet, ám a kormányzó szociáldemokrata párttal szövetséges exkommunisták a miniszterelnököt meghátrálásra kényszerítették. Indoklásul a szlovén alkotmányra hivatkoztak, mely leszögezi az állam és egyház szétválasztását, melyet persze a kommunisták soha és sehol nem tartottak be. A megegyezés miként minden demokratikus országban az előbbi alapelv tiszteletben tartásával éppen az egymástól független állam és egyház kölcsönösen fennálló jogait és kötelességeit rögzíti. VR/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2001. 10. 12.