SZEMLE HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZAKRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

Külföldi hírek

Lapjelentések szerint nem terrorakció, hanem feltehetően hanyagság következtében égett le október 12-én hajnalban a nisi pravoszláv székesegyház, amelyben utolsó szakaszához érkeztek a hónapok óta tartó felújítási munkálatok. A veszteség többmillió forint. Személyi sérülés nem történt (Magyar Hírlap: Leégett október 13., 12.o.).

A Népszabadság (Az ajatollah elveti október 11., 6.o.) Mohadzserani ajatollahot, az iráni elnök tanácsadóját idézi, aki leszögezte: "Amit Oszama bin Laden mond, annak nincs köze az iszlámhoz. Radikális nézetei vannak, de nem mondanám, hogy bin Laden nem mozlim." A volt iráni vallásügyi miniszter emlékeztet rá: a tálibokat az Amerikai Egyesült Államok és Pakisztán segítette hatalomra Afganisztánban. A terrorizmust pedig csak akkor lehet elítélni, ha mindenfajta terrorizmust elítélnek, a palesztint és a zsidót is fogalmazott Mohadzserani ajatollah, akinek a dzsiháddal, a "hitetlenekkel" szemben is más nézetei vannak, mint bin Laden elvakult terroristáinak. A Korán ugyanis a keresztényeket, zsidókat nem tekinti hitetleneknek. "Mi több, az iszlám párbeszédet, 'közös szót" keres a zsidókkal, keresztényekkel."

A napilapok beszámolói szerint 200 ember vesztette életét az elmúlt napokban az észak-nigériai Kano városában, ahol az Egyesült Államok afganisztáni légicsapásai elleni tiltakozások véres vallási összetűzésekbe torkolltak. A Reuters helyi lakosokra hivatkozó jelentése szerint muzulmán milicisták valóságos vérengzést hajtottak végre az iszlám vallás egyik fellegvárának tartott Kano Zangon nevű külvárosában, ahol jelentős keresztény kisebbség él. Olusegun Obasanjo nigériai elnök a mészárlás hírére katonai erősítést küldött Kanóba a szomszédos tartományokból (Népszabadság: Kétszázan haltak meg október 15., 5., Magyar Hírlap: Békés és erőszakos 3.o.).

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (Világok október 13., 28.o.) a 60 éves Tomka Miklós vallásszociológus nyilatkozik, aki úgy véli: néhány terroristát le lehet lőni, egyet-kettőt közülük bíróság elé lehet állítani, de ez nem old meg semmit. A túlnépesedésből, a polgárháborúkból és az eladósodott harmadik világ kilátástalan helyzetéből adódó feszültséggócot fegyverrel nem lehet megszüntetni. Tomka csak nagyon feltételesen ért egyet azzal, hogy az iszlám és a kereszténység szembenállása húzódhat a terrorakciók mögött. Határozottan egyetért viszont Samuel Huntigtonnal abban, hogy az évezredek során a Föld különböző pontjain különféle magatartás-és gondolkodásmódok kristályosodtak ki. Más normák szabályozzák az emberek közötti viszonyt, más az egyén, a kisközösségek és a társadalom kapcsolata. Úgy értelmezi Huntingtont, hogy ha a civilizációk képviselői, vagy egyszerűen a világ hatalmasai nem kapnak észbe, akkor kiéleződik a konfliktus, ami aztán robbanáshoz vezethet. Tomka Miklós felhívja a figyelmet: alapvetően keresztény fejlemény, hogy a vallás és a profán világ elkülönült. Ez az iszlámban, de a hinduizmusban, a buddhizmusban és a konfucionizmusban sincs így. A zsidó-keresztény hagyományon kívüli nagy kultúrákban ez a szétválás nem, vagy legfeljebb nagy késéssel és csak nyugati hatásra történt meg. A kereszténység egyensúlyt teremtett az egyén és a közösség érdekei között, miközben minden korábbival szemben hallatlan mértékben felértékelte az individuumot. Az iszlámban másfajta egyensúly érvényesül, ott kisebb az egyén szerepe. Az öngyilkos merényletek értelmezésekor további nem mellékes részlet, hogy míg a mai kereszténység világigenlő és a világ öntörvényűségét értéknek tekintő vallás, addig az iszlám a túlvilágra helyezi a hangsúlyt. Az iszlám kevésbé értékeli a földi, anyagi javakat, a másik ember öntörvényűségét. Számára az élet, a saját élete is és a másik emberé is egy fokkal kevésbé értékes. A túlvilág a keresztények számára a földi élet beteljesedése, az iszlám hívei számára a földi világ ellenpólusa A gyilkosságot az iszlám valóban nem fogadja el, s hívei közül sokan el is ítélték a néhány héttel ezelőtti terrorcselekményt. Az iszlám azonban csak az igazhívőket tekinti teljes értékű embernek. Ezért mondhatják, hogy ezt a harcot az igaz hit védelmében, a Sátán uralma ellen, egy megromlott társadalommal és annak tagjaival szemben folytatják. Ez kissé kifacsart logika, de indokolhatja a szent háborút. Így amire mi azt mondjuk, hogy gyilkosság, azt van, aki nem nevezi annak." Tomka professzor ugyanakkor figyelmeztet: helytelen az iszlám egészéről beszélni, valójában inkább egy szűkebb csoportról, a fundamentalista iszlám híveiről van szó. Szerinte a terrortámadás arra is rávilágított, hogy a Nyugat nem vette elég komolyan az iszlámot, benne a másként gondolkodó embert, és mi, magyarok is legtöbbször távolságtartóan figyeljük a Keleti környékén megforduló arabokat. A mostani helyzet kiváló alkalom arra, hogy megpróbáljunk szóba állni velük. A globalizáció korában törekedni kell arra, hogy az emberek jobban megértsék egymást. Szükség van szolidaritásra is: Bulányi atya közösségének, a Bokornak a tagjai fizetésük tizedét felajánlják, hogy ezzel segítsék a világ szegényeit. "Ez olyan kísérlet, amely sokak életét megkönnyíti, bár a szegény országok helyzetét nem oldja meg. Akik ellenben így cselekszenek, azokban kifejlődik a másság megértésének és a rászorulókkal való közösség vállalásának a készsége. Ha tízmillió magyarban fejlődne ki ez a készség, akkor elmondhatnánk, hogy Magyarország is megtette a magáét" mondta Tomka Miklós.

A Magyar Hírlap (Kivárnak október 11.o.) arról ad hírt, hogy Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök körlevélben kérte papjait: október 8-ától, Magyarok Nagyasszonyának napjától imádkozzanak a 2002-es választások kimeneteléért. Az MH szegedi tudósítója mini-közvéleménykutatást végzett, "melyből kiderül: a dél-alföldi papok egyelőre nem sietik el az égiek segítségét kérni a 2002-es választások ügyében." Samu András, a szentesi Jézus Szíve plébánia vezetője még vár az ajánlott könyörgések bemutatásával. Csak a választások előtt foglalkozik a püspöki körlevél tartalmával a hívek előtt. Akkor sem fogja megmondani, kire szavazzanak, csak attól óvja majd őket, hogy ne olyan pártot válasszanak, mely nem szolgálja a vallásos emberek érdekeit. A püspöki körlevelet egyébként bárki elolvashatja, a hívek akár le is fényképezhetik, így otthon is elismételhetik a könyörgéseket. Laczkó Ferenc kisteleki plébános hangsúlyozta: a könyörgések ugyan csak ajánlottak, de ő ezeket szinte kötelező érvényűnek tartja. A könyörgéseket valószínűleg a választásokig ismételni fogják a szertartásokon. Laczkó Ferenc magánbeszélgetésekben is el fogja mondani híveinek, hogy ő személy szerint melyik pártra voksol. Arra is kitér majd, hogy a fiatalokat távol kell tartani a szabados életmódtól, utalva a körlevél azon ajánlására, amely a liberális gondolkodásmód veszélyeire hívja fel a figyelmet. (Gyulay püspök nem a liberális, hanem a szélsőliberális gondolkodásról beszélt a szerk.) A plébános viszont óvott attól, hogy a hívek mindenáron az SZDSZ-szel azonosítsák a püspök által nem kívánatosnak nevezett politikai erőt. Az MH megjegyzi: Gyulay Endre október első vasárnapján Balástyán prédikált, és Szűz Mária kegyeibe ajánlotta Magyarországot, a választásokra szóló könyörgésekből viszont egy sem hangzott el.

A Népszabadságban (október 15., 18.o.) Buda Péter Éppen elég volt ezer évig című írásában idézi Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy utoljára Szent István idejében épült annyi templom, mint a jelenlegi kormány idejében, és a kormányfő egyházügyi főtanácsadóját, Balog Zoltánt, aki "nyíltan vállalta az összehasonlításban rejlő történelmi párhuzamot." Buda következtetése: "A szög így akarva-akaratlan kibújt a zsákból: a Szent István-i 'egyházalapítás' ugyanis alapvetően reálpolitikai lépés volt, még ha színezhette is azt első királyunk egyébként főként idősebb korában jellemző vallásossága. Árulkodó tény tehát, amire a főtanácsadó utal. Arról árulkodik, hogy a jelenlegi kormányzat egyházpolitikája a Szent Istvánéhoz hasonló megfontolásokon és ideológiai alapokon nyugszik." A cikkíró állítja: "A trón és az oltár, a politikai és az egyházi tekintély szövetségének újbóli kiépítése zajlik a 'polgári" kormányzat Szent István-i egyházpolitikájának jegyében. Ezért a Szent Korona-törvény, ezért az esztergomi egyházi-állami Szent Korona-ünnepség Nagyboldogasszony napján, ezért a millenniumi zászlószentelések, a diszkriminatív egyházpolitikai rendelkezések, a két világháború közötti korszak politikai reneszánsza, s ezért beszélt Orbán Viktor 'több mint kormányváltásról', Magyarország 'szellemi kiigazításának' szükségességéről." A szerző élesen bírálja Gyulay Endre püspök fent említett körlevelét is, és egy korábbi kijelentését is, amely az egyház lelkek fölötti uralmára vonatkozott. A cikkíró figyelmeztet: "Jó lenne komolyan megérteni immár amit Orbán mondott: a jelenlegi kurzus több mint kormányváltás. Az egyház elvesztett privilégiumainak visszaszerzésén, a kormány pedig tekintélyének vallási legitimálásán munkálkodik. Nem másról van ma szó, mint a nemzeti polgári átalakulás elleni tudatos, szisztematikus támadásról! Ebbe a képbe sem egy szociáldemokrata, sem egy liberális párt létezése nem fér bele. Mégpedig azért nem, mert e két politikai irányzat volt az, amely elindította a polgári átalakulás folyamatát, egészen addig, amíg az a történelem hányattatása közben a manapság minden eszközzel népszerűsített klerikális-konzervatív reakció-konszolidáció zátonyán meg nem feneklett. A 2002-es választások tétje nem kevesebb, mint az, hogy ismét vereséget szenved-e Kossuth, Deák és Eötvös műve, vagy marad még valami esély a megmaradásra. Nagyon-nagyon szomorú, hogy ma az egyház vezetésének egy része ahogyan egykoron Kossuthékkal és Deákkal ismét szembeszegül a polgári átalakulás ügyét képviselő erőkkel."

Hasonló szellemben íródott a Magyar Hírlapban (11.o.) Eörsi István Üzenet Orosz Istvánnak című cikke. A szerző állítja: "A magyar jobboldalt egységesen az jellemzi, hogy az ő szemében a politikai liberalizmus szélsőséges világfelfogás. A szélsőjobboldalt az jellemzi, hogy közös nevezőt talál az állampárti diktatúrát működtető kommunisták és a plurális demokráciának elkötelezett liberálisok között. Felfogása szerint születésüket és/vagy szellemiségüket tekintve ezek is, azok is magyargyilkoló zsidók. A magyar klérus hangadóit az jellemzi, hogy tudományos korunkban, technikai civilizációnk vívmányait felhasználva, kizárják az emberiség köréből mindazokat, akiknek drága a felvilágosodás hagyománya." Eörsi nevének említése nélkül azt is megemlíti, hogy "Egy modern dikciójú katolikus pap hétvégi, közszolgálati műsorban azt állította, hogy aki halála előtt nem tér meg Istenhez, az úgy hal meg, mint egy rossz állat." A szerző eltűnődik azon, "mekkora volna a felzúdulás, ha egy ateista azt mondaná a hívőkre, hogy úgy halnak meg, mint a birkák. A félreértések elkerülése végett: egyetlen ateista sem beszél így. Pedig ez sem volna otrombább sértés, mint amit a szabadgondolkodóknak kell naponta elviselniük." MK