"A jelen pillanatban sajnos nem hiányoznak olyan veszélyes helyzetek, amelyek az egész emberiséget aggodalommal töltik el. Mély szomorúsággal értesültem a Betlehemből, valamint Beit Jala és Beit Sahour városokból érkező fájdalmas és aggasztó hírekről. A háború és a halál már a Jézus Születése-bazilika előtti teret is sújtja. Isten nevében újból megismétlem: az erőszak mindenki számára csak a halál és a pusztítás útja, amely meggyalázza Isten szentségét és az emberi méltóságot."
A pápa arról biztosította az áldozatok családjait, hogy mellettük áll fájdalmukban, imáikban és reményeikben. Azzal a kiváltsággal rendelkeznek, hogy a zsidók, keresztények és muzulmánok számára szent földön élhetnek. Legyen mindannyiuk elkötelezettsége, hogy a térség valóban a béke és a testvériség helye legyen.
Sajnos a véres harcok a pápai felhívás ellenére is tovább folytatódtak. Hans Nasszar betlehemi polgármester kedd reggel arról adott tájékoztatást, hogy a Jézus Születése-bazilikát is találat érte, de határozottan visszautasította azt az izraeli vádat, hogy palesztin fegyveresek hídfőállást építettek volna ki a templomban, azzal a céllal, hogy az ellenfél tűzerejét a bazilikára vonják. Hétfőn este a Betlehem központjában álló szülészeti osztályt érte páncélos lövedék, miként azt a Máltai Lovagrend kezelésében lévő kórház dolgozói megerősítették. A polgármester arról is beszámolt, hogy vasárnap a délelőtti istentisztelet során nyitottak tüzet a Betlehem környéki dombokon állomásozó izraeli harckocsikból. Személyi sérülés ugyan nem történt, de a bazilika fala televan gépfegyver-lövedékek nyomaival. VR/MK
A bíboros rámutatott: a szeptember 11-ei támadásra adott válasz rendkívül kényes téma, amelyben különböző elemeket kell egyensúlyban tartani. A püspökök egyöntetűen elítélik a terrorizmust, siratják az áldozatokat, és mélységesen együtt éreznek hozzátartozóikkal. Mindez azonban nem terelheti el a figyelmet a szegénységről és a nemzetközi igazságtalanságokról, amelyek bár nem közvetlen kiváltó okai a terrorizmusnak, de valamiképpen annak hátterében húzódnak meg. A milánói főpásztor szerint ebben a helyzetben valamennyiünknek fel kell tennie a kérdést, hogy mint egyénekben és országokban mennyi önzés van bennünk és milyen mértékben eresztett a mi bensőnkben is gyökeret az az igazságtalanság és erőszak, amely aztán ténylegesen, külsőleg kirobbant. VR/MK
Az Afrika-szakértő komboniánus szerzetes, Gino Brasella, a Nigrizia c. missziós folyóirat igazgatója szerint az, ami Nigériában történik, nem vallásháború. Nigéria hatalmas kiterjedésű ország, amely vallási és etnikai szempontból rendkívül összetett. Az ország északi része hagyományosan iszlám, a délkeleti részt keresztények lakják, míg a délnyugati országrészekben vegyesen élnek keresztények és muzulmánok. Az országot hosszú időn át északi, tehát muzulmán eredetű politikai erők irányították, a közelről sem demokratikus katonaság támogatásával. Most, hogy megindult Nigéria demokratikus átalakulásának folyamata, a korábbi politikai vezetés elvesztette hatalmát és ezért a vallást akarja felhasználni az ország destabilizálására. A jelenlegi politikai válságban jó ürügyet jelentenek az amerikai, afganisztáni események és a terrorizmus arra, hogy az iszlám tömegeket a keresztények ellen hangolják. Végeredményben azonban az üldözöttek nemcsak a keresztények, hanem általában a szegény emberek, muzulmánok és keresztények, mert együtt halnak meg ezekben az összetűzésekben, amelyeknek a hátterében politikai és egyéb érdekek állnak nyilatkozta P. Gino Barsella komboniánus szerzetes. VR/MK
Az ünnepséget Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek olasz nyelvű beszéde nyitotta meg, majd Girolamo Arnaldi olasz középkor-kutató szólt előadásában az olasz fordításról, méltatva annak szöveghűségét és jó stílusát is. Személyes benyomásaként megjegyezte, hogy Szent István gondolatai az Intelmek 6. fejezetében a soknemzetiségű államról igen időszerűek napjaink egységesülő Európájában. Szlovák Kornél, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történész professzora felszólalásában széles panorámát nyújtott a művek keletkezéséről, feltételezett szerzőikről, a forrásokról, mindezt az első ezredforduló Európájának és Magyarországnak történeti, kulturális és vallási keretében elhelyezve. Dag Tessore, az olasz kötet szerkesztője beszédében személyesebb hangnemben szólt Istvánról, a királyról, szentről és apátról, aki nem történelmi lelet, nem megporosodott emlék, hanem ma is élő, ható ember. Beszédének fő gondolata István ma is érvényes és formáló erejű üzenete volt. Az estet Csorba László, a Magyar Akadémia tudományos igazgatójának beszéde zárta, amelyben a bencés rend kultúra-és nemzetépítő szerepét méltatta.
Az előadások után egy fényképkiállítás megnyitójára került sor. Bókay László fotóművész az Örök Város templomaiban felkutatta a magyar emlékeket, és ezeket most az érdeklődők a kiállítás keretében fényképeken megtekinthetik. Paskai bíboros beszédében külön felhívta a figyelmet a Santa Maria Maggiore-bazilika rózsaablakára, Hajnal János, Olaszországban élő magyar művész megkapó szépségű alkotására. VR/MK
A képviselőházban tartott ülés előtti napon, szerdán délelőtt Róma belvárosában, a Via Cestari 34-es számú épületén táblát helyeztek el, arra emlékezve, hogy ebben a házban találtak otthonra 1958-64 között azok a diákok, akik a forradalom leverése után kezdetben a Római Magyar Akadémiára menekültek. Az emléktábla felavatásán Áder János házelnök mondott beszédet.
A megemlékezés-sorozatot öt kiállítás egészíti ki. Ezeket Szabó Győző, a Magyar Akadémia főigazgatója mutatta be a sajtóértekezleten a nagy számban megjelent újságíróknak. VR/MK
A szentatya visszaemlékezését a jól ismert lengyel közmondással zárta: "a lengyel és a magyar testvérek a harcban és az ivásban", azaz szó szerint a kardban és a pohárban. "Ma mi is ezt próbáltuk megvalósítani, bár most leginkább a lelki kardot, a közös imát használtuk" mondotta a pápa, majd a magyar püspöki konferencia tagjaival latin nyelven elimádkozta a déli Úrangyala imádságot. VR/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2001. 10. 26.