SZEMLE HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZAKRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

Külföldi hírek

A Magyar Nemzetben (október 20., 34.o.) Fáy Zoltán Amikor ördögük van című cikkében arról ír, hogy az Amerikát ért terrortámadások után ismét előtérbe kerültek az ezredforduló békés elteltével átmenetileg háttérbe szorult világvégejóslatok. Nostradamus újból a reneszánszát éli egy neki tulajdonított és az Interneten keringő ködös jövendölés okán, amelyet a Világkereskedelmi Központ elleni támadásra vonatkoztatnak a próféciahívők. A cikkíró röviden áttekinti az évezredek során elhangzott, illetve leírt híres jövendöléseket és próféciákat. Rámutat: a katolikus egyház szigorúan tiltja a jóslást, de elfogadja a magánkinyilatkoztatásokat. "A kettő közötti különbség azonban az egyszerű hívők, de még a klérus számára sem mindig világos, és ez az oka annak, hogy magukat katolikusnak tartó emberek is gyakran fordulnak jósokhoz, jövendőmondókhoz, hisznek okkult jelenségekben, varázslásokban, mágiában; nemcsak Afrika távoli vidékein, hanem nálunk, Közép-Európában is. Az ezredforduló vallási szinkretizmusának sajátos hozadékaként Nostradamus népszerűsége nőttön-nő: a Világkereskedelmi Központ tornyait nemcsak amerikai vándorprédikátorok tartják a modern Bábel szimbólumának."

A Népszabadságban (október 22., 18.o.) Bulányi György A béke forgatókönyve címmel ír arról, hogy szeptember 27-én Kolozsvárott tartott előadást, és beszédét azzal kezdte, hogy "a magyar miniszterelnök kedd este a tévében kijelentette: Nekünk is hadat üzent az amerikai bombázás; Északnak, Nyugatnak, gazdagoknak. Érthető, amit tettek, de nem igazolható és megbüntetendő." Bulányi atya ezzel szemben a Bokor Mozgalom álláspontját ismertetve felolvasta George W. Bushnak írt két levelét, amelyben kifejezi mély fájdalmát az amerikai terrortámadások áldozataiért, de arra kéri az amerikai elnököt, hogy a válaszcsapás helyett "válassza a szelídség útját! Amerika népe és Ön mutasson példát a világnak! Hallgasson Istenre és lelkiismeretére! Üljenek tárgyalóasztalhoz a világ vezetőivel, hogy népeikért s a Föld valamennyi népéért érzett felelősséggel megvitassák, hogyan juthat kenyér, tiszta víz, biztonságos otthon, iskoláztatás megkülönböztetés nélkül minden embernek. Ha ezt teszik, történelmi fordulatot indítanak el. Hallgassanak Istenre és lelkiismeretük szavára.!" Bulányi páter előadásában kifejtette: a kapitalista termelés összeomolhat a jövőben, de mi ma ezt a termelési rendet nem tudjuk megdönteni. Az elosztási rendet viszont a jelenben is megteremthetjük. "Marx jól tudta, hogy sem ateisták, sem vallásosok nem hajlandók osztozni, ezért a kapitalista termelési rendet kívánta az erőszak eszközeivel megdönteni. Kísérlete legalábbis Európában, mert Castro és Kína áll még nem sikerült. De ha volnának Jézusnak tanítványai, azok tisztában volnának azzal, hogy senkit sem illet meg az egy dénárnál több, s ez esetben valósulni tudna az Isten országa. Feladatoknak élhetnénk, amelyek nyomában elindulhatna mindannyiunk gazdagodása. Csak be kellene érni az egy dénárral. Helyette a keresztények belesimulnak a mindenkori hatalmasok világába." Bulányi György hallgatóságában egy egyetemi magyartanár értett vele egyet, és jelen volt egy református teológia professzor, aki nagyon fegyelmezetten ült, bár majd felrobbant attól, amit hallott. A Bokor Mozgalom vezetője Déván tett látogatásáról is beszámol: egy fiatal ferences barátot látogatott meg, "aki érti, hogy a magyarságot (meg nem a magyarságot) Erdélyben (meg nem Erdélyben) Jézus tudja megtartani: összeszedett, s családokban neveltet, iskoláztat 250 árva gyereket. Egy Bokorhoz tartozó kisközösség adott össze a dévaiaknak több mint egymillió forintot, azt vittük el neki."

Szintén a Népszabadságban (Nincs egységes mozlim világ október 24., 7.o.) Maróth Miklós orientalista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára nyilatkozik, aki a közelmúltban létrehozott Közel-keleti Kutatóintézet vezetői posztjának várományosa. Mint mondta, elítéli és erkölcstelennek tartja, amit Oszama bin Laden az iszlám hit követőjeként tesz. Ennek ellenére próbálja megérteni tetteinek mozgatórugóit. Ha ugyanis nem értjük, mit miért tesz, a logikai hibákat sem lehet kimutatni a tetteiben. Maróth professzor állítja: az iszlám tanítása szerint is logikailag zátony, amit a terroristavezér tesz. "Nem véletlenül utasították ki Szaúd-Arábiából és más arab országokból. Az a képe az iszlámnak, amelyet cselekedeteivel felvillant, nem fér össze az alapelvekkel. Egy olyan szélsőséges ember, aki elkeseredettségében erkölcstelen cselekedetekre ragadtatja magát, ezzel az iszlám világának is sok kárt okoz. És ez a világ nem áll egyöntetűen mögötte. Azokban az emberekben, akik Bin Ladenben hőst látnak, egy szociológiai mozgatórugó is működik. Az őket sújtó sokezernyi baj hangolja őket a jóléti társadalmak ellen." A PPKE tanára emlékeztet rá: Keleten Mohamedig visszamenőleg a mozlimok összetartása a fő követelmény. Mozlim nem vizsgálhatja egy másik mozlim bűnösségét, ha az kifelé, egy nem mozlimmal kerül konfliktusba. Ezért akkor, amikor Amerika jogos háborút indított egy történetesen mozlim ország ellen, abban a pillanatban az egész mozlim világ kötelessége a megtámadott ország mellé állni, akár hibás, akár nem. A mozlim világot tehát nem izgatja, hogy Bin Laden hibát követett el. Alkalomadtán el is rendeznék a kérdést, de azt nem engedhetik, hogy egy nem mozlim tegye ugyanezt. Egymás között abszolút szolidaritásra vannak kötelezve, így szerepel az úgynevezett medinai alkotmányban. Ha támadás éri a mozlim közösséget, a vallását is kötelessége védelmezni. A mozlim vallás és a mozlim közösség ugyanis ugyanaz. Ezért amint külső támadás ér egy olyan országot, amely mozlim, az azonnal vallásháború is, akár tetszik, akár nem. Az is teljesen lényegtelen, hogy Bin Laden joggal vagy jogtalanul hirdetett-e szent háborút. Maróth Miklós arra is kitért, hogy ha egy keresztény nő Teheránba megy, be kell öltöznie. Ám ha idejön egy mozlim nő, nem kell igazodnia a helyi szokásokhoz. "Rómában fölépítettek egy mecsetet a mozlimok, hivatkozva jelenlétükre, számarányukra. Ez fordítva nincs így. A keresztény világ részéről nem látom az egyensúlyra való törekvést. A missziók, amelyek Keletre mentek, gyakorlatilag nem értek el semmilyen sikert. A mozlimok ráadásul elemi joguknak tartják az iszlám terjesztését, ugyanakkor meg akarják gátolni, hogy a kereszténységet megpróbálják náluk terjeszteni. Kevesen tudják, de az egyik előírásuk szerint aki hívő volt és hitetlenné vált (ennek számít, ha a kereszténységet felveszik), azt megkövezik. Ebből is látszik, az iszlám rettenetesen vigyáz arra, hogy ne veszítsen el embereket. Egyre nagyobb teret hódít Európában, mert a mozlim családokban sok a gyerek. Angliában a második legnagyobb vallás a mozlim, és ez a helyzet Franciaországban és Hollandiában is. Engem némileg nyugtalanít, mert ez az európai kultúra végét jelentheti. Ha lineárisan gondolkodunk, kiszámítható, milyenek lesznek a népességi arányok száz év múlva. Megvan annak a veszélye, hogy a hagyományos értelemben vett Európa eltűnhet." A professzor szerint a vallásoknak túl kellene lépniük a hitvitákon, és el kellene kezdeni újból azt a kultúrák és tudományok közötti párbeszédet, ami a középkorban megvolt, ám megszakadt. Bizonyos, hogy ez a járható út, és ezzel lehet majd feloldani az idegenségből adódó görcsöket is.

A Magyar Nemzet (Igazolt október 18., 16.o.) röviden közli a BBC hírét, hogy a DNS-vizsgálat megerősítette: csakugyan Szent Lukács földi maradványait tartalmazhatja az a padovai kripta, ahol a hagyományok szerint az evangélista nyugszik. Az eljárás szerint bárkit temettek is a kriptába, nagy valószínűséggel Szíriából származik, ahol Szent Lukács született. A szent férfi Kr. u. 150 körül hunyt el, és a sírhelyről származó két fog tulajdonosa a C14-es vizsgálat szerint Kr.u. 72 és 416 között halhatott meg.

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (Egyházi csúcsot rendezhet október 19., 5.o.) Balog Zoltán, Orbán Viktor miniszterelnök egyházügyi főtanácsadója nyilatkozik, aki elmondta: az egyszázalékos rendszer alapmotívuma nem változik meg: személyi jövedelemadójának második egy százalékáról mindenki annak a bejegyzett egyháznak a javára rendelkezhet, amelyiket kedvezményben kíván részesíteni. A kormány csak annyi változást szeretne elérni, hogy amennyiben ez az összeg nem éri el a korábbi állami támogatás szintjét, akkor azt a népszámlálási adatok arányában egy magasabb szintre egészíti ki. A református lelkész arról is szólt, hogy a magyar állam megfelelő kereteket biztosítana a II. János Pál pápa és II. Alekszij, Moszkva és minden oroszok pátriárkája közötti történelmi tárgyalásoknak. Az ezt megelőző egyeztető tárgyalásokra is különböző helyszíneket tudnak felajánlani, ezek közül Balog Zoltán Pannonhalmát külön is megnevezte. Véleménye szerint az egyházak jelenlegi támogatásának rendszerében bizonyos igazságtalanságokat is fel lehet fedezni, amelyet a kormány most korrigálni kíván. A csángók kapcsán elmondta: mindenképpen el kell oda jutni, hogy a hívők Romániában mindenütt anyanyelvükön imádják Istent.

Szent István művének vállalása a nemzeti egység erős oszlopává teszi a magyar protestantizmust mondta ünnepi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök október 21-én vasárnap, a Budapest Kongresszusi Központban rendezett protestáns kulturális esten. Az Országos Protestáns Napok keretében tartott eseményen jelen volt Mádl Ferenc köztársasági elnök és a kormány több tagja is. Orbán Viktor kiemelte: a történelmi egyházak a jövőhöz tartoznak, csak tőlük várhatjuk, hogy helyes zsinórmértéket kínáljanak mindennapjaink és a magyar nemzet számára (Magyar Hírlap: Orbán október 22., 5., Magyar Nemzet: Országos 2.o.). MK