SZEMLE HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZAKRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

Külföldi hírek

Szintén a Népszabadságban (25.o.) Füzes Oszkár Keresztben a félhold című cikkében a kereszténység és az iszlám több mint ezeréves viszonyát tekinti át, a szeptember 11-ei, Amerikát ért terrortámadások kapcsán. A szerző szerint "Krisztushoz hasonlóan Mohamed is szociálliberális forradalmár: társadalmi, politikai, gazdasági egyenlőséget hirdet, és azt, hogy "minden muzulmán testvér.". Sőt azt is, hogy "jobb az igazság vallás nélkül, mint egy hívő uralkodó zsarnoksága". Krisztuséhoz hasonlóan ennek a tanításnak is elképesztő ereje van, de még gyorsabban, szinte villámcsapásszerűen lesz világhatalmi tényező." A cikkíró leszögezi: az erőviszonyok ma olyanok, hogy nem lesz világháború a kereszt és a félhold között, és valószínű, hogy az antiterrorista koalíció győzelmet arat a globális háborúban. Az iszlám világ több támogatást fog kapni a nyugati demokráciáktól, hogy nyugodtabban fejlődhessen, "nekik azonban kevés lesz. Ők saját erőből saját fejlődést akarnak. Erre belátható ideig kevés az esély. Ha netán eddig örültünk ennek, mostantól ez már a bajunk is. Amíg a mozlimok nem érzik, nem érezhetik ismét egyenrangúnak magukat és a világukat, addig minden történelmi keresztúton vészjelzőként világít a fakó félhold. És ha egyszer megint fényes lesz, az vajon jó lesz nekünk? Lehet erre most válaszolni? Egyáltalán, szabad ilyet kérdezni?"

Beszámolnak a napilapok arról az általunk is közölt hírről, hogy ismeretlen fegyveresek október 28-án megöltek 15 keresztényt és több tucatot megsebesítettek egy templomban a közép-pakisztáni Bahávalpurban. A templomban legalább száz ember tartózkodott a támadás idején. Keresztények ellen ez volt az első támadás a térségben. Az újságok kiemelik, hogy a támadást elítélte II. János Pál pápa és Pervez Musarraf pakisztáni elnök is (Népszabadság: Merénylet október 29., 2., Magyar Nemzet: Fegyveres segítség 1.,8., Magyar Hírlap: Éleződnek 3.o.).

Hazai hírek

A Népszabadság (Hívő értelmiségiek október 29., 1.,4.o.) címoldalon ad hírt arról, hogy csaknem 60 hívő értelmiségi levelet írt Seregély István egri érseknek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) elnökének, Bölcskei Gusztáv református és Szebik Imre evangélikus püspöknek. Ebben megállapítják: a keresztény egyházak hívei között sajnos sokan vannak antiszemiták, cigány-és idegengyűlölők. Az aláírók szeretnék, ha az egyházak határozottan fellépnének a rasszizmus ellen. Mint írják, a református egyház egyes képviselői és a MIÉP kapcsolata közismert, e párt parlamenti frakciójában ifjabb Hegedűs Lóránt személyében református lelkész is van. A katolikusoknak és az evangélikusoknak az antiszemitizmussal, a cigányellenességgel fertőzöttsége nem ennyire nyilvánvaló, de több forrás is tájékoztat a "magyar kereszténység történetének 1890 és 1944 közti szomorú és szégyenletes fejezetéről, amikor antiszemita propagandájukkal a magyar egyházak tevékeny szerepet játszottak a magyar holokausztnak, több százezer zsidó honfitársunk elpusztításának az előkészítésében." A levélírók javasolják a püspököknek, minden lehetséges eszközzel törekedjenek arra, hogy a magyar kereszténység Magyarország egységének jele és eszköze legyen. Örülnek, hogy a református egyház elnöksége elítélte ifjabb Hegedűs Lórántot és "antiszemita uszítását", de hozzáteszik, hogy még sok munka vár minden keresztényre. Kérik, hogy a püspökök a teológiai tankönyvektől kezdve a kisgyerekek hittankönyvéig vizsgáljanak felül minden oktatási segédeszközt abból a szempontból, tartalmaz-e más vallásokra nézve nyíltan vagy burkoltan becsmérlő kijelentéseket. Sürgetik, hogy vizsgálják felül a keresztény egyházak múltját: őszintén nézzenek szembe azzal, hogy voltak olyan korszakok, amikor a magyar keresztények jelentős része kirekesztő magatartást tanúsított. A levelet többek között Csapody Miklós, Donáth László, Endreffy Zoltán, Esterházy Péter, Fejtő Ferenc, Görgey Gábor, Horányi Özséb, Iványi Gábor, Kamarás István, Kornis Mihály, Mécs Imre, Polcz Alaine, Pomogáts Béla, Szabó Iván írta alá. A Népszabadság értesülései szerint az aláírók azt tervezik, hogy a közeljövőben újabb levelet tesznek közzé, amely az állam és a történelmi egyházak összefonódásával foglalkozik. A lap október 30-ai száma teljes terjedelmében közli a levelet és az aláírók névsorát, Közös lelkiismeretvizsgálatra van szükség címmel (9.o.).

Szintén a Népszabadság (Uralkodóvá válik október 26., 4.o.) hírül adja, hogy váratlanul lemondott Horányi Özséb, a Magyar Pax Romana elnöke, akit nem egészen egy éve erősítettek meg tisztségében. A lap azért is nevezi meglepőnek Horányi döntését, mert a szervezet rendkívüli közgyűlésén indulni kíván az elnöki posztért. A lemondott elnök elmondta: döntését túlzás lenne válságtünetként értékelni. Azt a feltételezést is cáfolta, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar és a mozgalom között nézeteltérések alakultak volna ki. A püspökök véleménye valóban megoszlik a Magyar Pax Romana tevékenységéről, de a kapcsolat rendezett. Horányi Özséb azzal indokolta elhatározását, hogy mintha megbomlott volna az egység, nem lenne egyetértés arról, milyen módon működjön tovább a Magyar Pax Romana. Ő a maga részéről a laza szervezeti keretek helyett cselekvési programmal rendelkező, céltudatos mozgalmat tart kívánatosnak. Horányi leszögezte: "A magyar értelmiséget a hatalom sok évtizeden keresztül nem vette komolyan, napjainkban viszont úgy tűnik, az értelmiség nem veszi komolyan saját magát." Szerinte az utóbbi fél évben a Magyar Pax Romana kevés életjelet mutatott: miként az egész országban, a katolikus értelmiség köreiben is mindinkább uralkodóvá válik a közöny, sokan nem érzik keresztényi kötelességüknek a társadalom iránti felelősséget. Az apátia azért is szomorú, mert a közelgő európai uniós csatlakozás miatt Magyarország sorsdöntő időszak előtt áll. A fejlett nyugat-európai államok közösségében a magyarság kisebbségbe kerül majd. Ahhoz, hogy a csatlakozás minél kevesebb zökkenővel járjon és minél többet megőrizhessünk magyarságunkból, fel kell használni azt a tudást, amelyet a diaszpórában élő zsidóság, a protestánsok és a katolikusok sok évszázad során felhalmoztak. Horányi Özséb szeretné felrázni a tagságot lemondásával, remélve, hogy a rendkívüli közgyűlésen, immáron egy megújult mozgalom vezetőjeként, újra megválasztják.

Közlik a lapok Vastagh Pál szocialista országgyűlési képviselő bejelentését, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP a köztisztviselői eskü gyakorlati alkalmazásában előforduló visszásságok miatt. Az MSZP kifogásolja, hogy az eskü szövegében szerepel az "Isten engem úgy segéljen!" mondat, mivel ez esetenként az írásos eskü szövegében is szerepel, és az aláírt dokumentumot csatolják a köztisztviselő személyi anyagához. Az MSZP szerint ebből következtetni lehet arra, hogy az aláíró hívő vagy nem hívő. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az MSZP beadványára adott válaszában nem értett egyet azzal, hogy a köztisztviselői eskütétellel sérülhet az eskütevő személyes adatai védelméhez fűzött jog. Az MSZP más véleményen van, ezért fordul az AB-hez (Magyar Nemzet: Az MSZP október 29.,3., Népszabadság: Kifogásolt 5.o.). MK

VÁLTOZÁSOK AZ EGYHÁZMEGYÉKBEN

Váci Egyházmegye