A Népszabadság (november 5.,8.o.) Totaliter, veszedelmes, intoleráns iszlám? címmel részleteket közöl az idei Nobel-díjas író, V. S. Naipul Túl a hiten című könyvéből. Az indiai származású író élesen bírálja az afganisztáni háborúban az Egyesült Államok szövetségesének tartott Pakisztánt, azt állítva: "Az Afganisztánban az orosz megszállók ellen indult harc egyfajta vallásháború is volt, amelybe be lehetett szállni. A hadjárat bőséges zsákmánnyal kecsegtetett, nyolc éven át amerikai fegyverek és afganisztáni kábítószerek áramlottak ugyanazon az úton. A pakisztáni államvallás, az iszlám és a privát fosztogatók áttörhetetlen ördögi kört alkottak. Négy évtized cinizmusa és intellektuális tunyasága után Pakisztán, az az állam, amely megalakulásakor egyesek számára maga volt az isten, bűnöző vállalkozássá vedlett." Naipul hivatkozik Mohammed Iqbalra költőre, a majdani Pakisztán megteremtésének látnokára, aki 1930-ban egy iszlám tanácskozáson azt mondta: "Az iszlám nem hasonlítható össze a kereszténységgel. Nem az egyes ember vallási meggyőződése, mert 'jogi' fogalmakkal is operál. Ezek a jogi fogalmak társadalmilag fontosak és társadalomteremtő erejűek. Azaz az iszlám 'vallási' eszméje elválaszthatatlan egy bizonyos társadalmi berendezkedéstől." A Nobel-díjas író véleménye szerint "az iszlám nemcsak vallás, hanem annál több, egy totaliter vonásokat mutató társadalmi rendszer, amely képtelen 'rendszeridegen', azaz a Koránban nem szereplő alapértékeket (emberjogok, tolerancia, demokratikus, nyitott társadalomeszme) magában integrálni."
A Magyar Hírlap (Válasz nélkül november 7., 6.o.) arról ír, hogy a református és az evangélikus egyház vezetői egyelőre még nem reagáltak nyilvánosan a hívő értelmiségiek egy csoportjának közelmúltban írott, az antiszemitizmus és a rasszizmus ellen tiltakozó nyílt levelére. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára közölte: az MKPK erre a levélre nem kíván válaszolni. Balog Zoltán református lelkész, a miniszterelnök egyházügyi főtanácsadója elmondta: valóban fontos, hogy a zsidók és a keresztények között mély párbeszéd alakuljon ki. Véleménye szerint azonban ehhez ki kellene iktatni az aktuálpolitikai kérdéseket, amit a levél írói elmulasztottak megtenni.
A Magyar Nemzetben (október 31., 6.o.) Ugró Miklós Hívő értelmiségi levelét megírta címmel elismeri, hogy a keresztény egyházak hívei és lelkészei között vannak antiszemiták, cigány-és idegengyűlölők, ám a fent említett levél írói azt a látszatot keltik, "csak közöttük vannak ilyenek, mintha a más vallásúakat vagy az ateistákat egyszerűen nem fertőzné meg ez a fajta bűn. Bizony, még a levél aláírói között is vannak, akik rendszeresen, a legalpáribb módon gyalázzák a kereszténységet, a keresztényeket, a magyarságot, a magyarokat. Netán úgy gondolják a levél aláírói, hogy azt szabad, mi több, kívánatos is. Avagy kizárólag zsidót, cigányt, fekete bőrűt, szektatagot lehet kirekeszteni és diszkriminálni, keresztényt és magyart nem. Esetleg őket is lehet, de őket kötelezően kell? Hihetünk-e az aláírók jó szándékában, ha közösséget vállalnak közismert és hírhedt magyargyűlölőkkel?" A szerző arra is rámutat, hogy a levelet írók eleve feltételezik a katolikusokról és az evangélikusokról, hogy meg vannak fertőzve az antiszemitizmus, a cigányellenesség vírusával, még ha ez jelenleg nem is annyira nyilvánvaló náluk, mint a reformátusoknál. Ez pedig egyértelmű előítélet. Az sem igaz, hogy a magyar egyházak tevékeny szerepet játszottak volna a magyar holokausztban. Ugró elismeri, hogy a történelmi keresztény egyházak a múltban követtek el bűnöket és vétkeket, ám velük szemben is elkövették ezeket, főleg olyanok, akik most bocsánatkérést követelnek. Végül az MN újságírója határozottan visszautasítja, hogy lapjában megjelentek volna kirekesztő cikkek, amint azt a levelet író hívő értelmiségiek állították.
A Napi Gazdaság (Jövőre indul november 6., 1.,10.o.) arról ad hírt, hogy Pax Televízió néven új, egyházi tévécsatorna indulását tervezi a Filmmúzeum mögött álló, azonos nevű cég immár kétharmados tulajdonosa, a Napocska Szolgáltató Kft. A vállalkozás öt év alatt 400 millió forintot használna fel. A vallási és kulturális műsorokat, dokumentum-és nagyjátékfilmeket, illetve saját készítésű műsorokat sugárzó televízió a történelmi egyházak támogatásával jön létre. Jelenleg további befektetőkkel folynak a tárgyalások minderről a Napocska ügyvezetője, Krasznai János tájékoztatta a napilapot. Úgy vélte, megélénkült a tematikus csatornák iránti érdeklődés. Elmondta: a saját stábbal induló televíziót csak kábelhálózaton terjesztik, így fix bevételekkel számolhatnak, várhatóan már az első negyedévtől. A Filmmúzeum Rt. a napokban jegyeztette be a paxtv.hu domain-nevet. A Magyar Hírlap (Dávodi ügy november 2., 7.o.) beszámol arról, hogy bűncselekmény hiányában a Bács-Kiskun Megyei Bíróság jogerős ítéletében felmentette az úgynevezett dávodi ügy vádlottait Téglásy Imrét, az Alfa Szövetség alapító főtitkárát, Ács Rozáliát, a szervezet volt elnökét és Kormos Miklós káplánt a különleges személyes adatokkal való visszaélés vádja alól. Amit arról annak idején beszámoltunk, 1998-ban Kormos atya tudomást szerzett egy 13 éves dávodi lány terhességéről, értesítette az Alfa Szövetséget, és igyekezett megakadályozni az abortusz elvégzését. A Bajai Városi Bíróság 1998 márciusában az Alfa Szövetség fellépése nyomán hatálytalanította a 13 éves kislány abortuszra irányuló jognyilatkozatát. Indoklása szerint a méhmagzat élethez való joga erősebb, mint az anya önrendelkezési joga. A megyei bíróság azonban megváltoztatta az elsőfokú döntést, és az abortuszt hamarosan elvégezték. A mostani ítélettel kapcsolatban Tóth M. Gábor, az elsőrendű vádlott, Téglásy Imre ügyvédje megerősítette: jogerős felmentő ítélet született mindhárom vádlott esetében. A bírósági ítélet azt tartalmazza, hogy a Btk.-ban megkövetelt elkövetési magatartás hiányában büntetőjogi felelősséget megállapítani nem lehet. Lukács Tamás, a perbe fogott káplán ügyvédje kifejtette: az ítélet választ adhat arra a kérdésre, joga van-e egy papnak egy segítő szövetséghez, illetve az illetékes gyámhatósághoz fordulni, ha arról szerez tudomást, hogy egy leányanyát állítólag akarata ellenére terhessége megszakítására kényszerítettek.
A Magyar Nemzetben (november 5., 4.o.) Jezsó Ákos Hit Gyülekezete: épül a szocialista kapcsolat? címmel ír arról, hogy Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének vezető lelkésze megorrolt az SZDSZ-re, miután Demszky Gábor főpolgármester lemondott a pártelnöki tisztégről, és helyére Kuncze Gábor került. Ezzel összefüggésbe hozható az egyház egyik oszlopos tagjának, Hack Péternek a visszavonulása az SZDSZ-ben. A Hit Gyülekezete ugyanakkor most az MSZP-vel erősítené kapcsolatait. Ezt Baja Ferenc pártigazgató cáfolta. A cikk megemlíti, hogy a gyülekezet közreműködött a gödöllői önkormányzat egyik döntését megkérdőjelező szeptemberi tüntetés, valamint az ezt megelőző aláírásgyűjtési akció megszervezésében. Gémesi György, Gödöllő polgármestere közölte: számára egyértelműnek látszik a helyi MSZP, SZDSZ és a Hit Gyülekezetének együttműködése. Mindezt azok a reflexiók is megerősítik, amelyek a felekezethez közel álló városi médiában jelentek meg. MK
A Főegyházmegyei Papi Szenátus tagjai: Elnök: érsek. Hivatalból tagok: Gyűrű Géza ált. helynök, Mail József gazd. helynök, Földvári Imre bírósági helynök, Szerenka Miklós irodaigazgató és Szanyi Györgyné jegyző. Választott tagok: Galambos Iván, Szécsi Ferenc, Horváth József, Horváth István, Simon János, Csere Sándor, Kiss László és Reichardt György. Kinevezett tagok: Bizderi János, Pap Ferenc és Varga István
Kisegítő tábori lelkészi megbízás: Takáts István tapolcai káplán az érsekfőpásztor hozzájárulásával a Honvédelmi Minisztérium és a Tábori Püspökség javaslatára a Tapolcai Helyőrséghez tartozó római és görög katolikus katonák, honvédségi közalkalmazottak és családtagjaik lelkipásztori gondozására kapott megbízást. MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2001. 11. 09.