Szintén az MH (A kisegyházak elutasítják november 10., 6.o.) hírül adja, hogy hét kisegyház elutasítja a kormány tervezetét.
A Magyar Nemzet (Balog cáfolja november 8., 2.o.) Kósáné Kovács Magda Info Rádiónak adott nyilatkozatát ismerteti. Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának szocialista elnöke úgy látja: maguknak a felekezeteknek kellene megemelniük a papok fizetését az egyházaknak nyújtott támogatásból. Kósáné szerint alkotmányos alapelvek sérülnek azzal, ha az állam ad fizetést egyes egyházak lelkészeinek. Azt is kifogásolta, hogy csak három egyház részesülhet a támogatásból. Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházügyi főtanácsadója ezzel szemben leszögezte: a tervezettel nem sérül az állam és az egyházak szétválasztásának elve. Hangsúlyozta: jelen esetben egy jövedelempótló támogatásról van szó, nem pedig arról, hogy az állam adná a fizetést, hiszen a lelkipásztoroknak már az egyházak továbbítják a havonta rájuk eső, 20-30 ezer forintot. Nem csak három felekezet részesül a támogatásból, tárgyalások folynak baptista, unitárius és más ortodox közösségekkel is. Balog szerint az MSZP farizeus magatartást tanúsít, hiszen éppen a szocialisták nem szavazták meg korábban az egyházügyi törvény módosítását, amely rendezett és igazságos körülményeket akart teremteni a területen.
A Népszabadság (Állami béremelés november 8., 1.,5.o.) szintén közli Balog Zoltán nyilatkozatát.
A Magyar Hírlap (Etika és valláserkölcs november 9., 6.o.) beszámol arról, hogy Semjén Zsolt, egyházi ügyekért felelős államtitkár egy Gyomaendrődön tartott rendezvényen közölte: a 2003-ban kezdődő tanévtől tervezik bevezetni az általános iskolák tanrendjébe illeszteni az etikai-erkölcsi nevelést, mégpedig oly módon, hogy a tanulók választhassanak a valláserkölcsi oktatás és az etika más megközelítésű ismereteit nyújtó tantárgy között. Domokos László, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke, az országgyűlési Fidesz-frakció gazdasági kabinetjének vezetője rámutatott: az állam és az egyház szétválasztásának elve nem jelentheti az egyházak és a társadalom elkülönítését, és ez megfogalmazódik a kormány programjában is. A találkozón köszöntötte a megjelenteket Gyulay Endre, szeged-csanádi megyéspüspök.
A Magyar Nemzetben (A Vatikán november 13., 5.o.) Karl-Josef Rauber címzetes érsek, vatikáni nuncius nyilatkozik. Elmondta: Kisinyov csángó püspöke is románul beszél. Moldovában azok a csángók, akik templomba járnak, románul beszélnek. Ez az ügy a román illetékesek problémája, nem pedig az enyém. A Vatikán nem helyezhet magyar papokat csángó területre. A nagykövet a keleti és a nyugati egyházak közeledéséről kifejtette: a katolikusoknak az ortodoxiával nincsenek lényeges teológiai vitáik, de nagyon sok idő kell még, hogy létrejöjjön az egység. Mint mondta, ha megvalósul az egyházak egyesítése, akkor is minden egyház megmarad a maga valóságában, megmarad olyannak, amilyen korábban is volt. Egy egyház lesz tehát, de nem a katolikus egyház. A nuncius szerint egyelőre bizonytalan, hogy II. János Pál pápa és II. Alekszij moszkvai pátriárka találkoznak-e a jövőben. Mint mondta, a két egyházfő találkozóját nemcsak Mádl Ferenc államfő vetette fel, közelmúltbeli, a szentatyánál tett látogatásakor, hanem Kirill metropolita is, augusztus 20-án. Magyarország ideális helyszíne lenne ennek a találkozónak. Karl-Josef Rauber reméli, hogy arra sor kerül Magyarországon, Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek is szívesen látná a találkozót. "Bár folyamatosan érdeklődik a metropolitáknál, választ eddig még nem kaptunk Moszkvából. Jó irányba fejlődtek tehát a dolgok, de még sok mindent kell tenni ebben az ügyben" mondta az érsek, hozzátéve: Magyarország már csak a hagyományai miatt is nagyon fontos szerepet tölthet be Kelet és Nyugat összekapcsolásában, ezer évvel ezelőtt ugyanis a magyarok első királya, Szent István, valódi kapocs volt Európa két része között. Az apostoli nuncius véleménye, hogy az egyház mindenképpen megtalálja azokat a válaszokat, amelyeket a fogyasztói társadalom kihívásaira adni kell. Magyarországon például jelenleg nagyon nagy problémát okoz a paphiány, illetve az, hogy az idős papok nehezebben tudnak alkalmazkodni a megváltozott világhoz. Sok olyan pap is van azonban, aki megpróbálja felvenni az új ritmust. Ha a jelenlegi helyzetet elemezzük, abból a nagyon fontos tényből kell kiindulni, hogy a magyarországi katolikus egyház az elmúlt negyven évben nehéz helyzetben volt. Elveszítette ugyanis azt a jól kiépített és megfelelően szervezett intézményhálózatát, amely mindenképpen szükséges ahhoz, hogy méltó módon lássa el a küldetéséből adódó feladatait. Mindennek az újrateremtéséhez tíz év kevés idő. A magyar katolikus egyház, a püspökök és az érsekek azonban meg tudnak birkózni ezzel a feladattal.
A Népszabadság (Építkezik november 14., 26.o.) beszámolója szerint javában zajlanak a felújítási munkálatok a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola belvárosi épülettömbjében, ahol korábban az ELTE BTK működött. A tervek szerint a csaknem 1,2 milliárd forintos, állami támogatással készülő építkezés jövő augusztus 15-ére, Nagyboldogasszony ünnepére befejeződik. Addig azonban az autósok és a gyalogosok csak kerülő úton juthatnak fel az Erzsébet-hídra írja a lap.
Szintén a Népszabadság (Újraültették november 14., 27.o.) hírül adja, hogy a Margit-szigeti Szent Margit-kolostor romjain, egyik leglátogatottabb műemlékünkön, újabb csinosítást és konzerválást hajtott végre a főváros. A megszépült romkertet a napokban adja át Demszky Gábor főpolgármester. MK
Ren Yan Li professzor, a Kínai Szociális Tudományok Akadémiája kereszténységgel foglalkozó osztályának vezetője a közelmúltban Milánóban tartózkodott, ahol a "Katolikus egyház és a mai Kína: a múlt és a jelenlegi kérdések kapcsolata" című kongresszuson vett részt, amelyet a milánói katolikus egyetem szervezett. A professzor a szentatya lépését régóta várt gesztusnak minősítette.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a pápai irat ad-e indíttatást a kínai kormánynak egy hasonló bocsánatkérésre, a kínai tudós csak annyit felelt, hogy a kormány minden valószínűség szerint megfelelő módon fog válaszolni. "Mindenesetre ezek után a kínai vezetés Vatikánhoz való hozzáállása mindenképpen változni fog. Ám mindez attól függ, hogy a kommunista vezetésen belüli viták milyen eredményt hoznak majd, csakhogy erről mi, kívülállók utólag fogunk értesülni" mondta a professzor. Ren Yan Li saját életéről, kereszténységhez való kapcsolatáról elmondta, hogy forradalmár szülők gyermekeként kivételezett helye volt a társadalomban, idegen nyelveket tanulhatott, és diplomáciai pályára szánták. Ám később, a kultúrforradalom kapcsán mindez hátrányára szolgált, Pekinget is el kellett hagynia, Teng Hsziao-peng hatalomra kerülésével a körülmények módosultak, enyhült a rendszer, de a kultúrforradalom hatásain ez már nem változtatott: a fiatalság elvesztette a bizalmát a marxizmusban, szerettek volna meghallgatni másokat, ők hogyan látják a világot. Ren Yan Li professzornak ekkor katolikus munkatársai is voltak. Ők teljességgel különböztek a többiektől. Jóllehet rosszabb körülmények között éltek, állandó üldözésnek kitéve, mégis telve voltak optimizmussal. Ez volt az a tapasztalat, amely elindította a hit kérdésével való foglalkozás útján. Mindez azonban tudományos szintű érdeklődés, kutatás szintjén maradt. Ma az így felhalmozott tudásra igen nagy szükség van, hiszen Kínában kevés az olyan tudós, aki bármit tudna mondani a kereszténység igazságáról.
A professzor véleménye szerint Kínában nincs keresztényüldözés, ugyanis senkit sem zaklatnak a hite miatt. Ha papok, szerzetesek és világiak le vannak tartóztatva, az azért van, mert a kínai vezetés politikai tartalmat tulajdonít vallási meggyőződésüknek. A rendszer egyik alapelve, hogy mindenkit letartóztat, aki kisiklik a felügyelete alól. Így vált ketté a katolikus egyház az ázsiai országban hazafias és földalatti egyházra. Ez utóbbit a politikai hatalom nem tudja ellenőrzése alatt tartani, ezért lép fel ellene. Ám a másik egyházat támogatja, és Ren Yan Li professzor ebben annak megerősítését látja, nem vallási, hanem politikai kérdés a földalatti egyház tagjainak letartóztatása. VR/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2001. 11. 23.