SZEMLE HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZAKRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

Külföldi hírek

Szintén a Magyar Nemzetben (november 20., 7.o.) Lukács Csaba A nuncius és a csángók címmel a csángók nehéz helyzetére hívja fel a figyelmet. A cikkíró ismerteti Karl-Josef Rauber érsek, pápai nuncius múlt heti, általunk is szemlézett nyilatkozatának a csángókra vonatkozó részét, és a nagykövet szavaiból azt szűri le, hogy az erdélyi katolikus székelyek és csángók ugyanúgy érezhetik most magukat, "mint II. János Pál romániai látogatásakor: hitvalló egyháza megint becsapta őket." A szerző érdekesnek minősíti, hogy miközben Írországban "a katolikusok vívnak véres harcot a Londontól való függetlenségért a brit-barát reformátusok ellenében, az erdélyi csángók beolvasztását, vallási-nyelvi diszkrimi-nációját belügynek tekinti az egyház. Miközben az illetékes püspök évek óta a szemétkosárba "iktatja" a csángók jogos kérését, a papok megfélemlítik a csíksomlyói búcsún résztvevő zarándokokat, és az ördög nyelvének hirdetik a szószékről a magyart. Budapestre románul beszélő csángó apácákat küld a püspök a vatikáni nagykövethez elnézést a kérdésért, de milyen rangban vannak ezek a diplomáciai védettséget élvező nővérek a román hírszerző szolgálatnál?"

Hazai hírek

Az MH (11.o.) Hit-élet című szerkesztőségi cikke szerint "A Fidesz vezette kormányzat korábban vallott elveivel szembefordulva a legnagyobb hazai egyházak legitimitásával, befolyásával és tekintélyével igyekszik erősíteni saját befolyását és tekintélyét." Az írás emlékeztet rá, hogy Orbán Viktor 1990. őszén, a taxisblokád idején hazugsággal vádolta az Antall József vezette kormányt. Mivel ma ő az ország miniszterelnöke, ilyen kijelentés "nemigen várható tőle. Ám nem is erre a stílusra lenne szükség. Pusztán a határozottságra minden (nemcsak ellenzéki) képviselő, és minden (nemcsak ellenzéki) állampolgár részéről, amellyel visszautasítja a tervezett döntést. Az állam és a legnagyobb egyházak újbóli egybekelésére és a polgárok becsapására tett kísérletet, amely a Magyar Köztársaság hagyományait éppúgy lábbal tapossa, mint a modernitást, sőt az elemi tisztességet."

A Népszabadság (Javaslat november 19., 5.o.) arról ír, hogy kormánypárti képviselők ismét kísérletet tesznek arra, hogy szigorítsák a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényt. Az MDF-es Balogh László és Szászfalvi László indítványa sok tekintetben megegyezik azzal a koalíciós javaslattal, amelyet az idén egyszer már elutasított a parlament. Lényeges különbség viszont, hogy a két MDF-es képviselő 10 ezer természetes személy meglétéhez kötné az egyházalapítást emeli ki Czene Gábor. Az előterjesztés értelmében nem nyerhetnének bejegyzést azok a szervezetek, amelyek nyilvánvalóan nem vallási tevékenységet folytatnak. Az MDF-képviselők indoklásukban a Nemzetbiztonsági Hivatal elmúlt évi évkönyvére hivatkoznak, amely felhívta a figyelmet, hogy egyes, magukat vallási szervezetként álcázó csoportok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. A cikkíró megjegyzi: az idézett évkönyv egyetlen közösséget sem nevez meg, az előterjesztők viszont szükségesnek érzik, hogy kedvezőtlen példaként megemlítsék a szcientológiai egyházat. Hozzáteszik, hogy szeptember 11., az Egyesült Államok ellen intézett terrortámadás óta a magyar társadalom biztonságigénye is jelentősen megnőtt. Czene nem tartja valószínűnek, hogy a javaslatról még a mostani választási ciklusban dönt az Országgyűlés. Ha így is lenne, nincs esély arra, hogy az ellenzéki pártok megszavazzák a kétharmados parlamenti többséget igénylő indítványt.

Szintén a Népszabadság (Katolikus november 15., 6.o.), beszámolva a katolikus püspöki kar városligeti székházában rendezett, az egyház új médiakampányát beharangozó sajtótájékoztatóról, kiemeli, hogy a lap kérdésére, miként reagál a püspöki kar hívő értelmiségiek egy csoportjának antiszemitizmus és rasszizmus ügyében írt nyílt levelére, Veres András püspök egyértelművé tette: a levél katolikus részről válasz nélkül marad. Ennek okairól érdemben nem kívánt nyilatkozni, csupán annyit mondott: "Tessék elolvasni, és meglátja, miért."

A Magyar Nemzetben (november 15., 7.o.) Tőkéczki László Politizál a hívő értelmiség címmel nem azt tartja kérdésnek, hogy a hívő értelmiségieknek "mennyiben van igaza egy konkrét ügyben, hanem az, hogy ők miért nem képesek minden és nem csak bizonyos ügyekben hívő álláspontot képviselni. Vajon miért nem tiltakoznak akkor is, ha mondjuk éppen a keresztény egyházakat vagy a magyar nemzetet éri méltatlan támadás, sérelem?" Tőkéczki érdekesnek tartja, hogy "a hívő értelmiségiek akik egyébként élharcosai az egyéniségnek és korlátlan jogainak milyen egyszerűen a kollektív bűnben, a "rasszizmus" egyetemes és nyilvánvaló fertőzöttségében marasztalják el a református egyházat, de tulajdonképpen a katolikus és evangélikus közösséget is csak ott ez nem olyan nyilvánvaló, véleményük szerint. A kereszténység szerint a bűn egyéni, s Jézus Krisztus minket, egyéneket váltott meg. Ezért viszont nem egészen lesz érthető a hívő értelmiségiek háborgása, ha valaki őket egyetemlegesen bolsevista-kommunista mételyezettséggel fogja vádolni. Pedig nyilvánvalóan vannak ott olyanok" A szerző az arrogancia nyilvánvaló jeleként értelmezi, hogy a hívő értelmiségiek akarják azt is megmondani, mi legyen a hittankönyvekben. Pedig ezt "talán még az egykori nyíltan elvtársak sem nagyon akarták. Jó lenne egy s több hívő értelmiséginek szerényebbnek és alázatosabbnak lenni." Tőkéczki egyértelműen igazolva látja, hogy a hívő értelmiségiek az MSZP és az SZDSZ érdekeit szolgálják levelükkel, a szociálliberális ellenzék győzelméért kampányolnak. MK

KÜLFÖLDI HÍREK

Az Osservatore Romano a pápa vasárnap bejelentett ima kezdeményezéséről

Az Osservatore Romano vasárnapi száma a "nagy imádság pápájának" új kezdeményezését, hogy az adventi bűnbánati időszak egy péntekén, december 14-én tartsanak szigorú böjtöt a béke javára, "rendkívül jelentős segélykiáltásnak" mondta. "A szív mélyéből fakadó kiáltás hangzott el november 18-án a Szent Péter téren a pápa dolgozószobájának egyetemes távlatra nyitott ablakából" olvasható a vatikáni napilapban. A pápa a böjtben megélt imádságra szólította fel a katolikus világ híveit és azt javasolta, hogy a böjtöléssel megtakarított összeget ajánlják fel a terrorizmus és a háború miatt szenvedők javára.

A szentatya másik felhívása, hogy 2002. január 24-én a világ különböző vallásainak a képviselői, protestánsok, ortodoxok, zsidók, buddhisták és főként muzulmánok Assisiben találkozzanak, máris nagy nemzetközi visszhangra talált. A találkozó megszervezésén három vatikáni dikasztérium fáradozik: a vallások, valamint a keresztények közötti párbeszédet elősegítő, és a Iustitia et Pax pápai tanácsok. Roger Etchegaray bíboros, ez utóbbi Tanács egykori elnöke hangsúlyozta, hogy "Assisi a köztudatban, és nemcsak a katolikusok és más keresztény egyházak, hanem sok más vallás képviselői számára egyfajta egyetemes színtér. Assisi Szent Ferenc vallási hovatartozástól függetlenül rendkívül vonzó mindazért, amit jelképez és mindazért, amit tett.

Az olasz katolikus hírügynökség, a SIR, a vallások közötti párbeszédet II. János Pál pápaságának nagy tervei közé sorolja. A szentatya legmélyebb meggyőződése, hogy a vallásoknak pótolhatatlan a szerepe a béke megteremtésében. "Nagy horderejű történelmi terv ez, amely két síkon folyik: az egyik az identitásőrzés, a másik pedig a nyitás, amely ledönti a falakat, de amely üldözéssel és elzárkózással is jár. A vallások közötti párbeszédért árat kell fizetni. A pápa ezt jól tudja, de vállalja a kihívást. Ebben áll nagysága, karizmája és prófétai realizmusa" írja a SIR. VR/MK