A kézikönyv célját és felépítését elsőként Barragán bíboros ismertette. II. János Pál pápa 1997. elején kérte fel a Pápai Tanácsot, hogy behatóan foglalkozzék a kábítószer-élvezet drámai jelenségével. Szakemberek bevonásával tanulmányi napok sorozatát szervezték, amelynek eredményeként született meg a 60-70 oldalas lelkipásztori kézikönyv. Felépítésében követték a szentatya e témában tartott egyik beszédének a szerkezetét: megelőzés, gondozás, visszaszorítás-felszámolás. A dokumentum lényegileg az első két témát dolgozza fel mondotta Barragán bíboros a sajtótájékoztatón.
A kézikönyv szakmai szempontból nem akar végleges választ adni a kérdésre: elismeri, hogy a megelőzés és a gondozás tekintetében különféle módszerek léteznek és tiszteletben tartja azok pluralitását. Ugyanakkor a könyv megkísérli, hogy egyszerű és eligazító választ adjon azoknak, akik a felelősség és a konkrét segítségnyújtás tekintetében illetékesek. Ennek megfelelően elsőként a püspökökhöz szól a kézikönyv, akiket arra buzdít, hogy az ifjúsági lelkipásztori programban már gondoskodjanak e káros társadalmi jelenség megelőzéséről. A könyv üzen a politika, a törvényhozás és az egészségügy világa felelőseinek, hiszen ők különösen sokat tehetnek azért, hogy a kábítószer-termelés és forgalmazás, a pápa szavaival, "a halál kereskedelme" visszaszoruljon. Barragán bíboros elmondta, hogy a kézikönyv megszólítja a fiatalokat és a tanárokat, nevelőket is. Felvilágosító, tájékoztató előadásokkal kell a fiatalokban olyan igényt kialakítani, mely pozitív, az emberhez méltó módon keresi a boldogulás útját, s így remélhető, hogy a drog iránti igény megcsappanása magával vonja a kínálat visszaszorulását is. A kézikönyv gyakorlati útmutatót is tartalmaz, ismerteti a különféle drogokat, hatásmechanizmusokat, káros hatásaikat és lehetséges megelőzési módszereiket is. VR/MK
A találkozó egyúttal nyitányát is jelentette a lelki és vallási témájú filmek V. nemzetközi seregszemléjének, melyet "Tertio millennio, Harmadik évezred" címmel ugyancsak Rómában tartanak és amely december 16-áig tart. A bemutatásra kerülő 22 film közül különös jelentőségűnek ígérkezik az iráni rendezőnő, a muzulmán vallású Feresteh Taerpoor filmje Jézusról, melynek a Mária fia címet adta, valamint Nanni Moretti A fiú szobája című alkotása, amely az idei cannes-i fesztiválon Aranypálma-díjat nyert. VR/MK
Kérdésre válaszolva Ratzinger a könyvben és a VR-nek is kijelentette: nem fél Istentől, mert Isten jó. "Természetesen tudom, hogy olykor gyönge és bűnös vagyok, és emiatt van bennem egyfajta istenfélelem. Ez azonban más, mint a hétköznapi értelemben vett félelem Istentől. Szent Hilarion ezt így fogalmazta meg: 'Összes félelmünk a szeretetben rejtőzik.' Az embernek akkor lehet oka aggodalomra, ha szembeszegül a szeretet ajándékával és nem tesz meg mindent az ellen, ami meghiúsítja a szeretetet. Létezik egy másik szempont is ezen a síkon, ami azonban nem félelem, hanem engedelmesség követelménye: azaz kötelesek vagyunk választ adni a szeretetre és elkerülni mindazt, ami aláássa a szeretetet."
A Hittani Kongregáció prefektusa kifejtette: "ha azt mondjuk, hogy Isten igen, sőt, talán még Krisztus is igen, de egyház nem, akkor saját igényeink szerint és saját képmásunkra teremtünk magunknak Istent és Krisztust. Ez az Isten nem a valódi, előttem álló Isten, hanem a képzelet szüleménye, olyan Isten, aki megfelel az én elvárásaimnak. Pedig Isten csak akkor igazán fórum, személyem bírája, életem igazi világossága, ha nem az én képzeletem szüleménye, hanem konkrét valóság, aki ténylegesen szembesül velem, nem pedig olyan Valaki, akit én alakítok ki saját elképzelésem és vágyaim szerint. Ő jelen van és amelyhez szól, azt jelenti, hogy tulajdonképpen nem vesszük őt komolyan. Istennek és az egyháznak ezt a szétválasztását ezért hamisnak tartom."
A bíboros a probléma egy másik fontos szempontjának nevezte az "Isten nem, vallás igen", gyakran hallott véleményt. Ma sok ember keres valamilyen vallási formát, mert az ember a végtelenre vágyik, kérdez, és választ keres egy másfajta távlatban, amely eltölti őt szelídséggel és reménnyel, amit az anyagi dolgok nem adhatnak meg. "Azt hiszem, ez a tendencia ma valóban szélesebb körben elterjedt. Elszakadni a kötelességekkel járó hittől, egy határozottan kimondott igentől, olyan valamiért, ami jó érzéssel tölt el, egyfajta anonim misztikáért, amely felszabadít, anélkül, hogy azért bármit cserében kellene adnunk. Ideig-óráig jó dolog összhangban lenni ezzel a misztikus dimenzióval, azzal, hogy belső énem valamiképpen kitágul. De elkötelezettség és válaszadás nélkül ez előbb-utóbb üres dologgá válik, egyfajta önkielégültséggé, amelyben végül az én rabja marad az én-nek."
Az említett interjúkötet Olaszországban két nappal az USA elleni merénylet után jelent meg. Joseph Ratzinger ezzel kapcsolatban elmondta: a történtek fényében a kötetben érintené az Isten nevével való visszaélés problémáját, mivel e merényletek végrehajtói Isten nevére is hivatkoztak. Ez azonban nem más, mint visszaélés a vallással, politikai célokra történő felhasználása és így a hatalom érdekeinek alávetése. Talán többet foglalkozott volna a könyvben azzal is, hogy milyen nagy szükség van Isten arcának megismerésére. "Ha Krisztusra tekintünk, Krisztus arcára, aki szenved értünk, de aki nem használja fel mindenhatóságát arra, hogy hatalmi ütéssel rendbe tegye a világ valóságát, hanem megszólítja szívünket és szeretetből vállalja értünk a halált is, akkor olyan Isten-kép bontakozik ki előttünk, amely kizár mindenféle erőszakot. Ezért tehát Isten arca szerintem a legjobb ellenválasz arra a visszaélésre, hogy Istent saját hatalmunk eszközévé tegyük meg."
A bíboros könyvében úgy fogalmaz: "Senki nem ölhet meg egy másik embert, anélkül, hogy ne tudná, hogy ez rossz cselekedet." A VR-nek elmondta: a fundamentalisták természetesen sokban különböznek egymástól. Az Egyesült Államokban például az evangélikusok között vannak olyanok, akik annyira azonosulnak a Szentírás szavaival, hogy az már fanatizmust szül, és olyan vallásossággá válik, ami az erőszak jegyeit viseli magán. De mindig lényeges, hogy a vallást ne saját elképzelésünk szerint határozzuk meg, mert a vallás Istentől eredő ajándék, amelyet az egyház élő valóságában gyakorlunk, ami kizárja, hogy én azzal mesterkedjem. Másfelől a vallás kötött, Isten szavából ered. Így egyensúly áll fenn Isten szava ami nem manipulálható valóság és a mi szabadságunk között, akik e szavak szerint élünk és ezeket életre váltjuk. Joseph Ratzinger nagy problémának tartja, hogy létezik-e igazságos háború? "A Katekizmus írásakor a két legvitatottabb kérdés a halálbüntetés és az igazságos háború volt. Ez a téma most, az amerikai válasz kapcsán konkrétan felmerül. Vagy vegyünk egy másik esetet: a Hitler ellen védekező Lengyelország példáját. Nem lehet kizárni az igazságos háború eszméjét az egész nagy keresztény hagyomány szellemében, és egy bűntől megjelölt világban, amelyben a gonosz támad, azzal fenyeget, hogy megsemmisíti nemcsak az értékeket, és megannyi emberi életet, hanem magát az emberképiséget is. Ez esetben az önvédelem, olyan értelemben, hogy ezzel másokat is megvédünk, kötelességgé válhat. Vagy egy családapának kötelessége, hogy agresszió esetén minden lehetőt megtegyen családja és a gondjaira bízottak védelmére, szükség esetén arányos erőszak árán is."
A bíboros szerint az igazságos háború kérdése több ismérv alapján határozható meg: ha valóban az egyedüli lehetőség arra, hogy emberi életeket és emberi értékeket védjünk meg. Ha ezt valóban lelkiismeretben megfontoltuk, egyéb lehetőségek megfontolásával is. Csak olyan eszközök használata jogos, amely a védelmet szolgálja és tiszteletben tartja a jogokat. A háborúban az ellenséget mindig emberként kell tisztelni és minden alapvető emberi jogot tiszteletben kell tartani. "Véleményem szerint az új pusztító lehetőségek és új veszélyek alapján újra kell gondolni az eddig kifejlődött keresztény hagyományt. Végeredményben úgy gondolom, nem lehet teljes mértékben eleve kizárni az önvédelem szükségességét, erkölcsi szempontból sem, tehát, amikor olyan esetről van szó, hogy személyeket és értékeket védelmezünk arányos eszközökkel, igazságtalan támadókkal szemben" mondta Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa. VR/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2001. 12. 10.