Ötven év óta először az amerikaiak nagy többsége szerint a vallás szerepe növekedik a közéletben. A terrortámadásokat követően megdöbbentő mértékben növekedett az így gondolkodók száma. Márciusban még 37 százaléknak volt ez a véleménye, most 78 százalékuknak. Ugyanakkor megnőtt a muzulmán hitűek elfogadottsága. A terrortámadások előtt a megkérdezettek 45 százalékának, utána pedig 59 százalékuknak volt, illetve van pozitív képe az amerikai mozlimokról írja a Magyar Nemzet (Napi december 10., 9.o.), amerikai lapokra hivatkozva.
A Népszabadság (Felmelegített december 10., 5.o.) idézi a másik javaslattevőt, Balogh Lászlót, aki úgy véli, hogy a szektaveszély az alkohol-és drogfogyasztáshoz mérhető gondot jelent. Kósáné Kovács Magdolna, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának szocialista elnöke viszont európai tapasztalatokra hivatkozva állítja: a fanatikus szektaüldözők ugyanakkora kárt okozhatnak, mint azok a közösségek, amelyektől féltik a társadalmat.
A Magyar Nemzet (Átadták december 6., 15.o.) beszámol arról, hogy a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) átadták a Ford Motor Company idei Természeti és Kulturális Örökségért díjait. Ebben az évben 132 érvényes pályázat érkezett, egyharmaddal több, mint 2000-ben. Az első helyen az Angolkisasszonyok által létrehozott Hajnalcsillag Alapítvány végzett, amely vállalta a Ward Mária Általános Iskola és Gimnázium kápolnájának helyreállítását, freskóinak restaurálását. A lap rámutat: az Angolkisasszonyok rendje a szerzetesrendek feloszlatásáig elemi iskolát tartott fenn Klotildligeten. 1995-ben a rend visszakapta tulajdonát, és megalapította a Klotildligeti Ward Mária Általános Iskolát és Gimnáziumot, amely egyben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem gyakorlóiskolája. Évek óta folyik a több mint ötszáz diákot oktató intézmény kiépítése, ami a tervek szerint 2003-ra fejeződik be. 2001-ben az iskola régi kápolnáját szeretnék helyreállítani. A második világháború előtt készült freskókat Gedeon Péter festőművész, restaurátor újítja meg. A felújítás során visszakerül a falra az iskola eredeti jelmondata, két medalion, amely a Szeretethimnusz részletét idézi, a Szűz Máriát ábrázoló kompozíció, az oltár mögött a Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló mű, valamint a régi, elfeledett barokk oltár, amely az új liturgia szerint tabernákulumként szolgál majd.
A Népszabadság (Meghaltdecember 6., 18.o.) beszámolva arról, hogy meghalt Cenner Mihály színháztörténész, megemlíti: Kálló Ferenc római katolikus honvéd tábori főesperesre emlékezett egy televíziós műsor. A bátor pap a budai helyőrségi kórházban vallási és politikai üldözötteket mentett, a nyilasok felszámolták ellenálló csoportját. Kállót megkínozták, 1944. október 29-én agyonlőtték. Az esperes ministránsa volt a fiatal Cenner. Életét kockáztató futárjaként is szolgálta az emberséget. Azon időkben, amikor az apróbb érdemeket is sokan igyekeztek előnyre átváltani, Cenner doktor jól nevelten hallgatott hősi múltjáról. Vonakodva szólt bátorságáról, mivel azt tette, amit hite és embersége diktált.
A Magyar Nemzetben (december 8., 7.o.) Molnár Tamás Morális képzavar címmel különösnek tartja, hogy hazánkban mindig csak a keresztények támadhatók, és ilyenkor a más esetekben oly érzékeny balliberális oldal hallgat, mint a 168 óra Hegedűs Lóránt református püspököt ábrázoló, obszcén címlapfotójának közlését követően is. "A közterek óriásplakátjain ránk virítanak az utcalányokká retusált apácák, a kövér pojácákká satírozott szerzetesek. A felturbósított, dühöngő csőcselék egyházi jelképeket borogat, sírokat gyaláz meg, templomot grafittizik. Teheti, mert az altalaj szellemileg elő van készítve. Horn Gyula vidéki korteskörútjain, Majsai, Eörsi írásaiban, Mester virtuóz fotóin keresztül folyik át a kitátott szájú, bamba fejekbe az egyházellenes gyűlöletkampány" írja Molnár Tamás.
Szintén az MN (december 9., 15.o.) Egyház és ateizmus címmel számol be arról, hogy Semjén Zsolt, egyházügyekért felelős helyettes államtitkár jelenlétében bemutatták Gereben Ágnes Egyház az ateista államban című kötetét, amely az 1917-1925. között keletkezett szovjet párt-és rendőrségi iratok alapján feltárja a bolsevik egyházpolitika működését, az 1945 utáni perek hátterét. Az MN értékelése szerint "A vallást a 'népek ópiumának' tekintő bolsevik vezetés és a mintegy 120 millió hívet számláló orosz ortodox egyház viszonyának itt közzétett dokumentumai, Lenin, Trockij és mások levelei, döbbenetes erővel vetítik előre az egyházpolitika hátterét, a békapapi mozgalom létrehozásának körülményeit, az egyházi kirakatperek mechanizmusát." A könyv szerint nem csupán két ideológia, hanem két Oroszország vívta élethalál harcát. MK
Budapest: A Pécsi Püspökség tudatja, hogy Márton Dénes nagyprépost, püspöki bírósági helynök, életének 73., áldozópapságának 48. évében október 5-én elhunyt. Temetése október 12-én volt a pécsi köztemető kápolna kriptájában. MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2001. 12. 19.