A szentszéki szóvivő nyilatkozatában hangsúlyozta: a találkozó összehívásával ismét hangsúlyozták, hogy a pápa mennyire aggódik a Szentföld sorsáért és tanúsítani akarták a világegyháznak a térség keresztényei egyház iránti szolidaritását. A megbeszélésen elemezték a szentföldi népek drámai helyzetét, amelyek immár képtelenek kiszabadulni az erőszak béklyójából és kifejezték részvétüket a számtalan áldozat hozzátartozóinak. A szentföldi keresztények helyzetével kapcsolatban határozottan leszögezték, hogy jogaik védelemre szorulnak, amint azt az 1993-ban Izrael Állammal, 2000-ben pedig a Palesztin Hatósággal aláírt egyezmény is tartalmazza. A szentföldi egyházak a béke és a kiengesztelődés érdekében folytatni akarják a párbeszédet a zsidó és muzulmán testvéreikkel. Ami kifejezetten az izraeli-palesztin konfliktust illeti, sürgették a két nép vezetőinek eltökéltségét a helyzet orvoslására, továbbá a nemzetközi jog tiszteletben tartását és hangsúlyozták, hogy szükség van a nemzetközi közösség kezdeményezésére, annak érdekében, hogy a két nép lemondjon a gyűlöletről és a bosszú szelleméről. A béke csak akkor valósulhat meg, ha a következő alapkérdésekben tiszteletben tartják a jogokat: Izrael biztonsága, állam létrehozása a palesztin nép számára, az elfoglalt területekről történő visszavonulás, nemzetközileg garantált speciális statútum Jeruzsálem szent helyei számára és méltányos megoldás a palesztin menekültek visszatérése kérdésében. Mindez a már aláírt egyezmények és az ENSZ-határozatok jegyében. E kérdésben a találkozó résztvevői sürgős felhívással fordultak a zsidó és iszlám vallási vezetőkhöz, hogy segítsék állami vezetőiket az igazságosság, a béke és az erőszak leküzdésében.
A találkozón kifejezték az egész keresztény közösség aggodalmát, amiért az izraeli hatóságok engedélyt adtak arra, hogy mecsetet építsenek a názáreti Angyali üdvözlet-bazilika mellett, mivel ez provokációnak tűnik és súlyosan megsérti a keresztények vallásos érzelmeit. Európa, Latin-Amerika, az USA és Kanada püspöki karai ígéretet tettek a béke előmozdítására, továbbá arra, hogy közbenjárjanak kormányaiknál a szentföldi keresztények helyzetének megjavítása érdekében.
A szentföldi nyilatkozat azzal a gondolattal zárul, hogy szent karácsony közeledtével a világ keresztényei még jobban átérzik a Szentfölddel való köteléküket és az ott élő keresztények iránti szolidaritást, mert az a föld Krisztus és az ősegyház élő emlékezete. VR/MK
Wyszynski bíboros nagy érdeme, hogy ő készítette elő a lengyelországi részegyházat a harmadik évezredbe való belépésre, illetve szilárdan állást foglalt az ateista kommunizmussal szemben: magatartásának köszönhető, hogy a kemény megpróbáltatások idején az egyház megőrizte helyét a nemzeten belül és helyes irányban fejlődött tovább. Az évezred prímása lelkipásztorként és államférfiként is nagy jelentőséget tulajdonított a kultúrának, amely tágabb értelemben hozzájárul mind az egyház, mind a nemzet lelki arculatának kialakításához. Soha nem választotta szét ezt a két területet. A lengyel nemzet önazonosságának alapját képezi az a kulturális múlt, az értelmiségi és kétkezi alkotásoknak az öröksége, amely nemzedékeken át az evangéliumi hitben gyökerezett. Wyszynski bíboros arra bátorította a híveket, hogy tanulmányozzák ezt az örökséget, ismerjék meg a nemzet ezeréves alapjait. Ez a bíboros nevét viselő egyetem feladata is mondotta beszédében a pápa. Utalt rá, hogy a fiatal nemzedékeket egészséges hazaszeretetre kell nevelni, amely az emberi, nemzeti és vallási önazonosság szüntelen újrafelfedezését jelenti.
Wyszynski bíboros idejében hangsúlyozni kellett a kultúra és a tudomány jelentőségét a nemzet túlélése érdekében a totalitarizmus veszélyeivel szemben. Ma, az európai országok egyesülésének folyamata és számos területen az egész világ globalizációját figyelhetjük meg. Ez a folyamat nem valósulhat meg anélkül, hogy ne vegyük figyelembe az egyes nemzetek lelki és kulturális hagyományait. Európának új életerőre kell kapnia intellektuális téren hangoztatta a szentatya, arra buzdítva a Stefan Wyszynski egyetem képviselőit, hogy becsületes tudományos elkötelezettségükkel járuljanak hozzá nemcsak Lengyelország, hanem egész Európa lelki arculatának kialakításához. Használják ki azokat a lehetőségeket, amelyeket mind az intézet, mind hallgatóinak fiatal életkora nyújt az egyetem számára.
A pápa köszöntötte a varsói fiatalok képviselőit is, akik arról az imatalálkozóról nyújtottak át számára fényképet, amely szeptember 22-én zajlott le nyolcezer fiatal részvételével. Végül megáldotta a czestochowai Szűzanya kegyképének másolatát, amely folytatja zarándokútját a lengyelországi egyházmegyékben, miközben azért fohászkodott, hogy Jasna Gora Királynője oltalmazza minden honfitársát. VR/MK
Izrael 1963 óta 18 ezer 300 személynek adományozta a Nemzetek Igaza címet, amit az izraeli parlament létesített, hogy megtisztelje azokat a személyeket, akik kiemelkedtek a zsidók mentésében a náci üldöztetés időszakában. VR/MK
A Vatikáni Rádióban 1977-ben és a Szabad Európa Rádióban 1989-ben hangzott el két interjú közös témáról: a magyar egyház helyzetéről.
Ugyanezt a témát a bencés atya bővebben kifejtve, a nyomtatott sajtóban is ismertette, részben német, illetve olasz nyelven az Il Regno című folyóiratban. A Rómában szerkesztett magyar Katolikus Szemle 1988-ban közölte írását. A külföldön megjelent írások a kötetben magyar fordításban olvashatók.
Különösen érdekes az a két nagy interjú, amit a Magyar Nemzet számára Kristóf Attila készített, egyiket a "csodák" esztendejében, 1989-ben, a másikat 2001-ben, éppen Szennay 80. születésnapjára rögzítve.
Az első, 1989-es interjú címe sokatmondó: "Fel kell számolni a hazugságok világát". A második beszélgetés pedig helyzetértékelés az utóbbi 12 év eseményeiről, tapasztalatairól.
A Magyar Televízióban 2000-ben sugárzott portréfilmben Korzenszky Richárd OSB kérdéseire válaszolva Szennay András főapát életútjáról is beszélt. 1921-ben született Budapesten. A bencés rend tagjaként 1973-91 között pannonhalmi főapát volt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán tanított, 1971-től 95-ig a Teológia című folyóiratot szerkesztette.
A most megjelent kötet második részében a szerző három témakört érint. Az elsőben az egyházról fejti ki gondolatait, különösen a közösségekről, az egyházon belüli kritika szükségességéről, a párbeszédről, a szabadságról.
A második témakör: a magyar katolikus egyház szellemi helyzete a rendszerváltás után. Végül aktuális problémákkal foglalkozik, mintegy összefoglalásként: A hit a tudomány serkentője és a keresztények éltetője címmel.
Szennay Andrást köszönet illeti a kötetért, amely egyik első olvasója szerint kötelező olvasmány lehetne minden pap számára. De egyben értékes tájékoztató is mindazoknak, akik meg akarják érteni, hol tartott a magyar egyház a nyolcvanas, kilencvenes években. VR/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2001. 12. 19.