Az ünnepi misét a pápa délelőtt 10 órakor kezdte. A szentatyával együtt misézett Angelo Sodano bíboros, államtitkár, Francois Xavier Nguyen Van Thuan bíboros, valamint Jean-Louis Tauran érsek, az államközi kapcsolatok titkára. A hívek könyörgései lengyel, arab, portugál, kínai, héber és német nyelven hangzottak el.
A héber nyelvű könyörgés Izajás próféta szavaival kezdődött: "A nép, mely sötétségben jár, nagy fényességben lát", majd így folytatódott. "A családokért, a csoportokért, az államokért és az egész nemzetközi közösségért: a hiábavaló mészárlások és a súlyos erőszak megaláztatása ellenére kapjanak segítséget, hogy a karácsony fényében felismerjék, hogy a megbocsátás képessége az alapja bármilyen igazságosabb és szolidárisabb társadalmi tervnek."
Homíliájában a szentatya az ünnep két nagy témájának megfelelően Isten Anyjáról és a Béke-világnapról elmélkedett. Kifejtette: nyolc nappal karácsony ünnepe után az egyház a Legszentebb Szűz Máriát Isten Anyjaként szólítja meg. Az Atya örök Fia Máriában öltötte magára a mi testünket és rajta keresztül lett Dávid és Ábrahám fia. Mária így Jézus igazi anyja, Theotokosz, az Istennek Anyja. Ha tehát Jézus az élet, akkor Mária az élet Anyja. Ha Jézus a remény, akkor Mária a reménység Anyja. Ha Jézus a béke, akkor Mária a Béke Fejedelmének Anyja. Jézus szent Anyjának anyai tekintete kíséri ezen az ünnepen a Béke-világnapját. "A világot megrázó drámai események miatt ma szorongva gondolunk a békére. De ha most emberileg nagyon nehéznek tűnik, hogy optimizmussal tekintsünk a jövő felé, ne engedjünk a kishitűség kísértésének. Sőt, ellenkezőleg: bátran cselekedjünk a békéért, abban a bizonyosságban, hogy nem a gonoszság fog győzni. Az elkötelezettségünkhöz szükséges világosság és remény Krisztustól származik. A Betlehemben született gyermek az Atya üdvösségünkért testté lett Igéje, a velünk lévő Isten, magával hozta az igazi béke titkát. Ő a Béke Fejedelme."
A szentatya idei Béke-világnapi üzenetének témájára "Nincs béke igazságosság nélkül, nincs igazságosság megbocsátás nélkül" utalva hangsúlyozta, hogy az igazságosság és a megbocsátás, a békének e két nagy tartóoszlopa kiegészíti egymást, mert mindkettő egyformán fontos feltétele a béke megteremtésének. Nem elég ugyanis ideig-óráig megszüntetni az ellenségeskedést, hanem szükség van a lelkeket elsorvasztó mély sebek begyógyítására is. "Csak a megbocsátás képes arra, hogy csillapítsa a bosszúszomjat és megnyissa a szíveket a népek közötti valódi és tartós megbékélésre" szögezte le a pápa. Így folytatta: "Tekintsünk ma a Gyermekre, akit Mária karjában tart és ismerjük fel benne, akiben az irgalom és az igazság találkozik, az igazságosságot és a békét. Imádjuk benne az igazi Messiást, akiben Isten üdvösségünkért egyesítette az igazságot és az irgalmat, az igazságosságot és a megbocsátást. Isten nevében ma megújítom szívből jövő minden hívő és nem hívő embernek szóló felhívásomat, hogy az igazságosság és a megbocsátás uralkodjék mindig a személyek, a társadalmi csoportok és az egyes nemzetek között. Ez a felhívás elsősorban az egyisten hívőknek, a három nagy ábrahámi vallás követőinek szól: a zsidó, a keresztény és az iszlám hívőknek, amelyek arra hivatottak, hogy mindig a leghatározottabban visszautasítsák az erőszakot. Soha, senki, semmilyen ok miatt nem ölhet az egy és irgalmas Isten nevében. Isten az élet és az élet forrása. A beléje vetett hit azt jelenti, hogy tanúskodunk az irgalomról, a megbocsátásról és visszautasítunk mindent, ami az Ő szent nevével való visszaélést jelenti. A világ minden részéből szívszaggató könyörgés száll az ég felé a békéért, különösképpen pedig arról a Földről, amelyet Isten megáldott szövetségével, megtestesülésével és amelyet ezért szentnek mondunk. A vér szava a Földről Istenhez kiált, a testvér testvér által kiontott vére, akik ugyanazt az Ábrahámot tekintik atyjuknak, akik ugyanannak a mennyei Atyának a fiai. Üdvözlégy Szent Anya, Sion Szűz leánya, ki tudja, anyai szíved mily sokat szenved a kiontott vér miatt. A karoddal átölelt gyermek neve Jézus, melynek jelentése: az Isten üdvözít, oly kedves a bibliai vallás népei számára. Ó, Anyánk, esd ki számukra, hogy e megállapítás igazsága: 'Nincs béke igazságosság nélkül, nincs igazságosság megbocsátás nélkül', minden emberi szívbe mélyen bevésődjön. Az emberi család így végre rátalál az igazi békére. Szent Anya, a Béke Fejedelmének Anyja, oltalmazz minket. Az emberiség Anyja, a Béke Királynéja, könyörögj értünk! "
A szentmisét követően a pápa déli 12 órakor megjelent dolgozószobája ablakában és az Úrangyala imádság előtt rövid beszéddel fordult a téren várakozó több tízezer hívőhöz. (A beszédet Dokumentum rovatunkban közöljük a szerk.)
A szentatya az Úrangyala imádságot követően több nyelven rövid köszöntő beszédet mondott. Mindenekelőtt az Európai Unió (EU) országai számára kívánt békét és felvirágzást, "hiszen ma az egységes fizetőeszköz bevezetésével történelmi célkitűzést valósítottak meg. Kívánom, hogy ez kedvezően járuljon hozzá a különféle országok állampolgárainak fejlődéséhez." Megkülönböztetett tisztelettel viszonozta a pápa Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök újévi jókívánságait, minden jót kérve számára a nemzet szolgálatában álló magas hivatásához. Minden olasz és különösen minden római lakos számára örömmel újította meg szokásos jókívánságait. A nagy világnyelveken mondott üdvözlések után a pápa ezúttal oroszul is szólott: "Az új esztendő ezen első napján örömmel küldöm szívélyes üdvözletemet mindazoknak, akik orosz nyelven hallgatnak engem. Krisztus szeretete és békéje legyen veletek mindig és családjaitokkal."
Végül arabul is megszólalt a pápa: "Az arab nyelv egész világának boldog új esztendőt kívánok!" VR/MK
A délelőtti programok szabadon választhatók voltak, az egyházközségekben, templomokban, vagy a vásárváros területén: taizéi testvérek tartottak Szentírás-magyarázatokat, vezettek beszélgetéseket. A témák: "Isten a legtöbbet: szeretetet adja", "Isten arra hív minket, hogy átadjuk önmagunkat", "Európa nagy családjának építése", "A politika: szolgálat", stb. Megnyíltak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem előadói, a Parlament épülete, a Legfelsőbb Bíróság előadóterme, az Iparművészeti Múzeum, hogy helyet adjanak elmélkedő fiatalok csoportjainak. Mindenhová térképek segítségével találhattak el a zarándokok. Micsoda látvány: templomokból özönlött a fiatalság, derűsek, önfeledtek, a 12 éves Jézusra emlékeztetőek. A közös ételosztás szervezett rendben történt, előre melegített konzervek, tea, gyümölcs hatalmas teherautókon érkeztek a fővárosba. A szétosztást önkéntesek, polgári szolgálatosok, a Taizéi közösséghez tartozó világiak irányították. A szállást adó családok, bár sajnos a tíz év előttinél kevesebb bizalommal, mégis keresztény vendégszeretettel sütnekfőznek, hogy az éhes ifjú gyomrok megkóstolják a magyar specialitásokat, a bejglit, a forralt bort.
Az első esti imádságon, december 28-án, pénteken, a legnagyobb pavilonba ellátogatott Paskai László bíboros úr is, az imádkozó testvérek mellett foglalt helyet, imádkozott a békéért és a kiengesztelődésért. Hatalmas tapsvihar köszöntötte Roger Schütz taizéi perjelt, a mozgalom atyját, aki magas kora ellenére fiatalos derűvel, a lelki ember mosolyával szólt az egybegyűltekhez, köszöntve a legtávolabbról érkezőket és hangoztatva a szeretet, a megbocsátás fontosságát. Az imádság közben hosszú csönd, a sok tízezer fiatal némán imádkozik, megható ez az egység, a hitnek, az összetartozásnak ez az áldozattal vállalt jele. Azután megint felcseng a taizéi ének, az imádság, lendítve, emelve, megtöltve a lelkeket.
A találkozó előkészítésében részt vett a Magyar Katolikus Püspöki Kar Ifjúsági Bizottsága, a referensek, főként a főváros körül élők. Sokan felutaztak e napokra Pestre, hogy elkísérjék fiataljaikat, pásztorok a nyájjal Balás Béla kaposvári megyéspüspök, a püspöki kar ifjúsági referense 30án látogatta meg a találkozót. Vasárnap délelőtt 11 órakor egyenes adású miseközvetítés volt a Szent István-bazilikából, amelyet egy időben a francia televízió is közvetített, Thorday Attila, a PPKE Teológiai Karának lelkipásztorkodás tanszékvezető tanára vezetésével, aki hosszú időt töltött Taizében. A MTV több vallási műsorában számolt be az eseményekről, szombaton közvetített egy teljes esti imádságot is.
A sok aggódás, ellenhangok ellenére mindenkinek volt szállása, mindenki jókedvű, az ifjúság oldaláról minden kész volt arra, hogy az evangélium, a keresztény üzenet átjárja nemcsak Budapest, hanem Európa és fagyos világunk téli berkeit is.
Hol szél fújt, hol olvadt, hol ismét fagyott Tél volt a javából, amikor Budapesten 60-70 ezer fiatal mozgott a város szinte minden pontján. Csoportok haladtak a gyülekezési pontok felé, ismerik fel, hol is járnak, vagy éppen eltévedtek, ám ezen a legkevésbé sem bosszankodtak, inkább énekeltek egyet buszon, metrón, mindenütt. Egy német egyetemista, polgári szolgálatos, aki kollégiumunkban kapott szállást, csodálkozva állt meg a budai pálosok Sziklakápolnája előtt felállított, új kőszobor előtt. Ez az országalapítótok? Milyen szimpatikus, alacsony fiatalember! mondta, eldöntve ezzel a sok vitát kiváltó millenniumi alkotás esztétikai értékét.
Nagyon hálásaknak kell lennünk ennek a maroknyi taizéi közösségnek, hogy újra idehozták hozzánk Európa hívő fiataljait, a jövő reményeit, akik e napok alatt felfedezték magyarságunk kulturális, vallási értékeit, rácsodálkoztak történelmünkre, kincseinkre, nemzetünkre. Hatalmas hozadéka ez a találkozónak, amelyhez oly nehezen adjuk a fillérjeinket, támogatásunkat. Újra elgondolkodhatunk azon: vajon mi az egyház lényegi küldetése? Új épületeket vásárolni, intézményeket üzemeltetni vagy inkább a fiatalok hitét erősíteni, összehozni őket, megismertetni őket egymással, a világ értékeivel, megtölteni velük a kiürülő házainkat, templomainkat Ezt a cél szolgálja minden egyházi szervezésű világtalálkozó.
Az ismétlés a tudás anyja nemcsak a régi rómaiak szerint. Az ismétlődő napi programok, kiscsoportos találkozások, közös étkezések, esti imádságok, miként a keleti liturgiában a folytonosan ismétlődő Kyriék, elmélyítik a hitet, a ragaszkodást, az Istenhez tartozás boldogságát. Egyre több püspök és közéleti személyiség látogatott ki a Hungexpo óriási termeibe, hogy részt vegyen az esti közös imádságon. 29-én, szombaton este Seregély István egri érsek, az MKPK elnöke, Gyulay Endre szegedi megyés és Katona István egri segédpüspök tisztelte meg részvételével a közösséget. Járt itt Hegedűs Lóránt református, Harmati Béla és Szebik Imre evangélikus püspök is. A franciákat elkísérte Philippe Barbarin mulins-i és Benoit Riviére marseille-i segédpüspök. A Legfelsőbb Bíróság elnökén, Solt Pálon kívül 30-án, vasárnap este vendége volt a találkozónak Mádl Ferenc köztársasági elnök és felesége. Ekkor jött el Balás Béla kaposvári megyéspüspök, Spányi Antal esztergom-budapesti és Veres András egri segédpüspök is, a Püspöki Kar titkára.
December 30-án délelőtt az egyházközségekben vettek részt a fiatalok istentiszteleteken, szentmiséken, majd délután választható programokra mehettek. Az év utolsó napján délután országonkénti találkozók voltak, az esti utolsó közös imádságon megint csak Roger testvér tartott elmélkedést, majd óriási tapsvihar közepette beöltöztetett egy francia, új testvért. Éjjel 11 és 12 óra között virrasztást tartottak az egyházközségekben a világ békéjéért, a szenvedőkért. Ugyanott, a helyi közösségekben vettek részt Európa összegyűlt fiataljai az ún. "népek ünnepén", a szilveszteri mulatságon, az új év köszöntőn. Január 1-jén mindenki a fogadó családoknál, intézményekben kapott újévi ebédet, és délután elindult hazafelé.
Roger Schütz többször említett képe jellemzi a Budapesten összegyűlt mai fiatalság sorsát: Taizében egy 9 éves kisfiú mondta: "Édesapám elhagyott minket. Soha nem találkozom vele, de még mindig szeretem, és esténként imádkozom érte". A mozgalom vezetője szerint ez a gyermek az evangéliumi megbocsátás áttetsző tükre. A találkozó résztvevői ezt a lelkületet igyekeznek begyakorolni. Itt nincsenek vezényszavak, hirdetések, mindenki jön, megy, él, nevet, táncol, barátkozik egyszerűen járja a bizalom zarándokútját
Csikorgó hideg van, fagyos szél tisztítja a főváros levegőjét, ellátni Kamaraerdőtől Szentendréig. Új év napján délidőben hátizsákos fiatalok az utcákon, megállókban, teljes menetfelszereléssel igyekeznek az ünnepi ebédre, családokhoz, plébániákra. Egy újpesti szobakonyhás lakásban négy lengyel fiú ül az asztal körül, csak anyanyelvükön értenek. "Vodka yes?" így a házigazda. "No no" tiltakoznak, de egy kis kupica azért meghozza jókedvüket. Több száz lengyel busz délután indul hazafelé nem könnyű a búcsúzás
A számok beszélnek: összesen 70 ezer fiatal lett regisztrálva, Európa valamennyi nemzete képviselve, Kelet és Nyugat egyaránt, de a világ legtávolabbi pontjairól is jöttek, összesen 60 nemzet fiai és leányai. A magyar szív, ha nehezen is, de megnyílt és befogadta a világot. Megint igazzá lett mondta Beer Miklós esztergomi segédpüspök a magyarok szilveszteri miséjén, hogy nem mi megyünk Európa felé, hanem Európa jött el hozzánk E három nap alatt nem az internet, az euró, a globalizáció, hanem a közös hit és a testvéri szeretet forrasztott össze bennünket. Igaz! Ez volt a budapesti taizéi találkozó idén is megismétlődött csodája. Ahogy 2000 nyarán Rómában, úgy ezekben a napokban is rácsodálkozhattunk: egy testében remegő, öreg pápa, vagy egy szederajkú, hófehér hajú, pergamen bőrű, de mindig mosolygó Roger testvér szilárd oszlopokként tartják vállukon a jövőt: az ifjúságot, annak friss, nevelhető, formálható lelkületét. A taizéi közösség alapítója, a svájcifrancia evangélikus teológus 87 éves kora ellenére most is naponta elmélkedéseket, kis beszédeket tartott, részt vett a Hungexpo mindkét imahelyén az esti áhítatokon. Ahogy ott ült egyszerű faszékén, körülötte fiatalok tízezrei akár az örökkévalóság szimbólumává is válhatott sokunk szemében.
Ez az, ami lenyűgöző: a mindennapi életben aktív, rohanó, szervezkedő, utazó, örökmozgó fiatalok órák hosszat tudtak földön ülve imádkozni, elmélkedni, énekelni. Van ebben a taizéi lelkiségben valami hiányt pótló érték! Egyesül benne a keleti meditációs gyakorlatok varázsa, a bibliai zsoltárok hagyománya, és a keresztény ünneplés mélysége. Ezért érdemes útrakelni, zarándokolni, belekapcsolódni. Az ifjúsági világtalálkozók csúcspontja is az éjszakai virrasztás a pápával, felejthetetlen volt Párizsban, Rómában. Milyen jó volna, ha ezek a fiatalok, akik most Budapestről hazatérnek, otthon is folytathatnák a kiscsoportos hitéletüket, az elmélkedő imádságukat és azt a szeretetet, amit itt egymástól kaptak, egymásnak ajándékoztak!
Az utóbbi hónapok keményen megpróbálták a világot, ezért balzsamként hatott Roger Schütz egyik utolsó elmélkedése, amelyben ezt mondta: "azért gyűltünk össze ezekben a napokban, hogy megértsük és felfedezzük az evangéliumi valóságot: az ember nem reménytelenségre született Fontos, hogy a keresztények a 'bizalom szolgái, ne pedig a 'nyugtalanság mesterei' legyenek Ahhoz, hogy béke legyen a földön, mindnyájunknak önmagunkban kell elkezdenünk ennek építését" (Dec. 30. este)
A taizéi testvérek, az önkéntesek, a magyar szervezők, a sokszor Taizét járt szakértők, Hardyék, Bálinték, a fiatalok lelkipásztorai: Várnai Péter, a PPKE lelkésze, a vidék egyházmegyéinek referensei, csoportvezetők, animátorok, szerzetesnővérek, szerzetesek, zenészek, világiak mind kivették a részüket a teendőkből, keveset, vagy semmit nem pihenve e két ünnep közti napok alatt. Köszönet a rendőrség, a katonaság, az elsősegély, a szállítók, a közlekedés megerősített erőinek is, hogy bár ennyien voltak, nem volt fennakadás. Megérte! Istenes napok voltak ezek, a keresztény fiatalok spontán módon megmutatták a világnak, máris egy a kereszténység, legalábbis jóakaratában! Akik tehettünk érte, sokáig hordozzuk szívünkben a hatalmas Hungexpo hangárjaiban oly szelíden, "nagyapásan" csengő szavakat: "fényt gyújtsatok a népek éjszakájában fényt, a bizalom hatalmas zarándokútján"Pákozdi István/MK
"Christus est pax nostra!" "Krisztus a mi békénk, aki a két népet eggyé tette" kezdte karácsonyi üzenetét a pápa. Az új évezred hajnalán, mely oly sok reménységgel indult, de amely most az erőszak és a háború sötét felhőivel fenyeget, Pál apostol szava, amelyet most e karácsony alkalmával hallgatunk, hatalmas fénysugár, a bizalom és a derűlátás kiáltása. A Betlehemben született isteni gyermek elhozza ajándékként kis kezeiben az emberiségnek a béke titkát. Ő a Béke Fejedelme! Íme az örömhír, amely felhangzott Betlehem éjszakáján és amelyet ezen az áldott napon meg szeretnék ismételni a világnak: "Nagy örömet hirdetek nektek és az egész népnek: ma született az Üdvözítő Dávid városában. Ő a Messiás és az Úr". Ma az egyház visszhangozza az angyalok szavát és újból hirdeti rendkívüli üzenetüket, mely először a pásztorokat lepte meg Betlehem dombjain.
"Christus est Pax nostra!" Krisztus, a "pólyába csavart és jászolba fektetett gyermek", igen, Ő a mi békénk. Egy védtelen újszülött egy barlang alázatában adja vissza minden születő élet méltóságát, ad reménységet annak, akit kétely gyötör és nélkülözni kényszerül. Ő azért jött, hogy meggyógyítsa az élet sebeit, hogy még a halálnak is értelmet adjon. Ebben a szelíd és védtelen gyermekben, aki egy hideg és csupasz barlangban sírdogál, Isten lerombolta a bűnt és beléhelyezte egy új emberiségnek a csíráját, mely arra hivatott, hogy beteljesítse a teremtés eredeti tervét, sőt túlszárnyalja azt a megváltás kegyelmével.
"Christus est pax nostra!" A harmadik évezred emberei folytatta a pápa karácsonyi "Urbi et Orbi" üzenetét , Ti, akik az igazságosságot éhezitek, fogadjátok be karácsony üzenetét, mely ma szétárad szerte a világon, hogy megerősítse az emberek és népek közötti kötelékeket és hogy saját magában valamennyiünket testvérekké tegyen. Azért jött, hogy "ledöntse az elválasztó falat, vagyis az ellenségeskedést" és hogy az emberiséget egyetlen családdá tegye. Igen, biztosan állíthatjuk: "Ma, a megtestesült Igével, megszületett a béke! E békét kérnünk kell, mert Isten annak egyedüli szerzője és biztosítéka. Ezt a békét építenünk kell egy olyan világban, ahol a népek és a nemzetek miután oly sok és oly különböző nehézség próbálta meg őket egy olyan emberiségben reménykednek, mely nem pusztán gazdasági érdekek révén lesz "globalizált" jellegű, hanem az igazságosabb és szolidárisabb együttélést célzó folytonos erőfeszítés révén. Siessünk, miként a pásztorok Betlehembe és álljunk meg a barlangnál, miközben imádságba mélyedve az újszülött Megváltóra szegezzük tekintetünket."
"Őbenne felismerhetjük minden világra jövő kicsi emberi lény vonásait, bármilyen fajhoz vagy nemzethez tartozzanak is: ő a kis palesztin és a kis izraeli, ő az amerikai és az afgán gyermek, ő a hutuk és a tuszik fia, bármelyik gyermek is, aki Krisztus számára valaki. Ma a világ valamennyi gyermekére gondolok: megannyi, nagyon sok születő gyermek arra van ítélve, hogy ártatlanul szenvedjen az embertelen konfliktusok következtében: Mentsük meg a gyermekeket, hogy megmentsük az emberiség reménységét! Ezt kéri ma erőteljesen a Betlehemben született Gyermek, hogy helyreállítsa a jogot a reménységre. Könyörögve kérjük Krisztustól a béke ajándékát azokért, akiket a régi és új konfliktusok próbára tesznek. Mindennap szívemen viselem a Szentföld problémáit, naponta együttérzéssel gondolok azokra, akik a hideg és az éhség miatt halnak meg, naponta szívemig hatol azoknak a kiáltása, akik a világ megannyi részén a javak igazságosabb elosztását kérik. Senki se szűnjön meg remélni Isten szeretetének hatalmában! Krisztus legyen világosság és erő azok számára, akik sokszor akadályokkal szemben hisznek és fáradoznak a kultúrák és vallások találkozása, párbeszéde és együttműködése érdekében. Krisztus vezérelje azok lépteit, akik fáradhatatlanul dolgoznak a tudomány és a technika előrehaladásáért. Istennek ezen nagy ajándékait sohase használják az emberi méltóság tisztelete és előmozdítása ellen. Sohase vegyék Isten szent nevét a gyűlölet pecsétjeként! A betlehemi gyermek édes tekintete mindenkit emlékeztessen arra, hogy egyetlen Atyánk van."
"Christus est pax nostra!" "Kedves testvéreim, akik hallgattok engem, nyissátok meg szíveteket e békeüzenet előtt, nyissátok meg Krisztusnak, Szűz Mária Fiának, annak, Aki a békénk lett! Nyissátok meg annak, Akit a bűnt kivéve semmi sem vesz el tőlünk, és cserébe az emberség és az öröm teljességét adja nekünk. És Te, imádott betlehemi Gyermek, vidd el a békét minden családba, minden nemzethez és minden földrészre! Jöjj, emberré lett Isten! Jöjj és légy a szeretettől megújult világszív! Jöjj oda, ahol leginkább veszélyben forog az emberiség sorsa! Jöjj és ne késlekedjél! Te vagy a mi békénk!" VR/MK
"Szeress, az életeddel szeress!" A szeretet kifejezései közül az egyik legtisztább valóság a megbocsátás. Igen, az Evangéliumban a megbocsátás érint meg minket a leginkább: a megbocsátás, amellyel Isten megajándékoz minket és amellyel mi megajándékozunk másokat.
Szeretete és megbocsátása által Isten begyógyítja szívünk sebeit, amelyeket néha már gyerekkorunk óta hordozunk.
A megbocsátás mindannyiunk szívét megváltoztathatja. Amikor megbocsátunk, eltávolodik tőlünk az ítélkezés lelkülete, és helyére lép a végtelen jóság. Ekkor már a másik embert szeretnénk megérteni, és nem az a fontos, hogy minket megértsenek.
Lassan a megbocsátás csodája átalakítja életünket. Igen, sose felejtsük el: a megbocsátás új életre kelti szívünket.
Ezt egy példával szeretném alátámasztani: Taizében gyakran jönnek velünk gyerekek a templomba imádkozni. Egy napon egy 9 éves kisfiú azt mondta nekem: "Édesapám elhagyott minket. Soha nem találkozunk, de én még mindig szeretem, és esténként imádkozni szoktam érte." Őt hallgatva azt gondoltam magamban: ez a gyermek az evangéliumi megbocsátás tiszta világosságát ragyogja felénk.
"Szeress, az életeddel szeress!" Igen, minden életkorban: a gyerekkorban, a felnőttkorban, az öregkorban próbáljunk meg szeretni, és ezt mondjuk el egészen egyszerű, egészen alázatos életünkkel.
És lassan megértjük, hogy a szeretet és a megbocsátás által boldoggá tesszük a körülöttünk élőket, és a békét készítjük elő a világban. A békét, amelyre annyira nagy szüksége van az emberiségnek. MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2002. 01. 04.