Hihetetlennek és ezért alaptalannak tartja Horn Gyula állításait a nevének mellőzését kérő öttevényi plébános. Felháborodottan jelentette ki: "Még Rákosi Mátyás sem mondott ilyeneket az egyházra." Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt karácsonyi levelére utalva közölte: úgy fest, az MSZP hol hízeleg, hol szidja a katolikus egyházat. "Mese habbal" így kommentált egy ózdi plébános. Ő is elképzelhetetlennek nevezte, hogy bármelyik egyházkerületben átengedjék a szószéket fideszes politikusoknak, vagy gyónás közben agitáljanak. A szolnoki Jézus Szíve plébánia vezetője, Farkas János úgy véli: nem sokat foroghatott Horn Gyula gyónási szituációban, ha azt képzeli, hogy ilyenkor a politika szóba kerül. A hívek visszataszítónak tartják és elutasítják, ha a templomban netán politikai értelmű mondatok hangzanak el. Arra a bírálatra, hogy a kormány az egyházakat a politikai játéktér szereplőivé tette, Farkas János atya megjegyezte: minden párt megkeresi az egyházakat kampányidőszakban és ismerteti őket érintő terveit.
Az állásfoglalás a továbbiakban leszögezi: Korunk modern társadalmában számtalan eszmei áramlat befolyásolja nyíltan, illetve burkoltan az embereket nyilvános fórumokon (leginkább a fogyasztói szemlélet a médiában). Ha tehát pluralista világunkban az egoizmus, a korlátlan liberalizmus vagy az utilitarizmus szemlélete vég nélkül megjelenhet, úgy szükséges, hogy a szolidaritást és az emberi méltóságot is védje a keresztény világnézet és annak intézményes letéteményesei, az egyházak. MTI/MK
Az egri érsek "Csatlakozzunk a pápa felhívásához!" című levele a Magyar Katolikus Egyház honlapján és az Új Ember január 20-i számában olvasható.
Mint arról már többször hírt adtunk, II. János Pál pápa tavaly november 18-án elmondott imádságában ez év január 24-ére közös imára hívta meg a világ különböző vallásainak képviselőit az olaszországi Assisibe.
Seregély István szavai szerint tizenhat évvel a vallási vezetők első béke-imanapja után a világ ismét nagy várakozással tekint Assisi felé.
"Kérem a lelkipásztorokat és minden magyar hívő embert: legyünk társai az imádkozó pápának és az előhaladó, ma még vallásilag is megosztott világ Assisiben a pápával együtt imádkozó vezetőinek" - írja.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke az Egyesült Államokat ért szeptemberi terrortámadások kapcsán utal arra, hogy a tragikus események után járt nagy európai országok városaiban, és megdöbbenve tapasztalta, mennyi aggodalom ébredt az emberekben.
"Ugyanezt ismeri a pápa is, és azokhoz fordul, akik tenni tudnak ennek a veszélynek elhárítása érdekében. Valószínűleg nem hallgatnak rá. Hozzánk fordul tehát, hogy mi, akiknek sem hatalmunk, sem pénzünk nincs útját állni az egyének és népek életét fenyegető tragédiáknak, Istentől kérjük a jóakaratot a világ vezetői számára, Istentől kérjük a gyűlölet és ellenségeskedés szellemének kioltását" fogalmaz.
Az egri érsek hozzáfűzi: "Nincs rendelkezés. Csak kérés van. Jó lenne, ha hallgatnánk rá. Többet nem tehetek, de ez most kötelességem és kötelessége Isten egész népének". MTI/MK
A két darabból egy sarokcsont és egy csigolyacsont-részből álló ereklye Osztie Zoltán kezdeményezésére, ajándékozás révén került vissza magyar földre Olaszországból, a muránói San Donato-bazilikából.
Osztie Zoltán kezdeményezésének hátterében az áll, hogy annak idején a Belvárosi Főplébánia templomában volt Szent Gellért első sírhelye.
A csontokat múlt pénteken hozták muránói üveg ereklyetartóban Budapestre, s azokat a későbbiekben a főplébánia Március 15. téri templomának új kegyoltárán helyezik el. A templomban húsvét előtt, a tervek szerint a virágvasárnapot megelőző szombaton, március 23-án szentelik fel az új kegyoltárt, s a híveknek akkor mutatják be az ereklyét.
A keddi ünnepélyes átadáson Semjén Zsolt elmondta, hogy az ereklye visszatérése Magyarországra szimbolikus jelentőségű, hiszen Szent Gellért jelen volt a magyar keresztény állam megszületésekor. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy Szent Gellértnek nemcsak egyházszervezői és nevelői, hanem államszervezői munkássága is kiemelkedő jelentőségű.
Semjén Zsolt köszönetet mondott mindazoknak, akik segítséget nyújtottak az ereklye hazatérésében, s reményét fejezte ki, hogy a Belvárosi Plébániatemplom zarándokhellyé válik majd.
Osztie Zoltán az eseményen kiemelte, hogy Magyarország missziós terület, azaz napjainkban szükség van az új-evangelizációra még akkor is, ha a népszámlálás előzetes adatai szerint a lakosság túlnyomó része a történelmi egyházakhoz tartozik.
A 980 táján velencei előkelő család sarjaként született Szent Gellért 1016-ban érkezett misszionáriusként Magyarországra, s itt István király rábízta fia, Imre herceg nevelését. A hittérítő később Csanád püspöke lett. 1046-ban lelte halálát, amikor Vata pogányai a Kelen-hegyről, azaz a mai Gellért-hegyről taligára kötözve a mélybe lökték.
Gellértet a mai belvárosi templom helyén álló Boldogasszony templomban temették el, s csontjai hét évig pihentek ott. Földi maradványait 1048-ban Csanádra, a régi Marosvárra vitték, majd a muranói San Donato-bazilikában helyezték el, ahonnan egykor bencés szerzetesként Gellért elindult hittérítő útjára.
Lábszárcsontját 1992-ben hozták Itáliából Magyarországra. Ezt az ereklyét, muranói kristály ereklyetartóban a szegedi Fogadalmi templomban helyezték el, Gellért csanádi püspöksége emlékére.
Gellért püspököt 1083-ban László király, István és Imre "oltárra helyezésével" együtt avatta szentté. MTI/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2002. 01. 29.