Angelo Sodano bíboros a szentmisén mondott homíliájában az újjászületett albán nemzet fiainak nevezte a szertartás résztvevőit, majd átadta II. János Pál pápa meleg köszöntését. "A fájdalmas üldöztetés hosszú éjszakája immár véget ért és fényes nap kelt fel Európának e szép szögletében" mondotta. Az ország történelmében új fejezet kezdődött és ennek egyik jelképe éppen a főváros szívében emelkedő új székesegyház, amely mintha jelezné minden hívő embernek azt a vágyát, hogy az egyéni és a társadalmi élet középpontjába visszatérjen Isten, Teremtőnk és urunk tisztelete. Jézus, a Mester arra tanít bennünket, hogy Isten háza, a templom, az emberek háza is.
"Az albán katolikus közösség számára történelmi jelentőségű a tiranai székesegyház megépülése" jelentette ki Segundo Tejado atya, a templom plébánosa, aki a helyi karitász vezetője. Ez a székesegyház egy mártír, de eleven egyház újjászületésének jelképe, mely az üldöztetések között is megtartotta hitét és tovább tudta azt adni az új nemzedékeknek. A szertartáson megjelent püspökök között volt Simoni, skodrei segédpüspök, aki éveket töltött börtönben a kommunista diktatúra idején és tíz nemrég szentelt pap, az első albán állampolgárok, akik már a rezsim bukása után léptek szemináriumba. "Reménykedünk a hivatások felvirágzásában, mert ez alkotja egyházunk élő jelenlétét. A kommunizmus bukása után megtapasztaltuk a szekularizációt, ezért tehát az evangélium hirdetése attól függ, hogy mennyire vagyunk képesek tanúságot tenni a vallás értékei mellett" mondotta a tiranai székesegyház plébánosa. VR/MK
Az esti dicséret rövid olvasmánya után Kasper bíboros a 36. zsoltárnak az imahét mottójául választott versét idézve "Te vagy életem forrása" kezdte homíliáját: "Ezen szavak a csütörtöki, Assisi imanap fényében még erőteljesebbnek tűnnek. A zsoltáros szavait visszhangozták az Assisiben elmondott imák, tanúságtételek. Jeremiás szavai váltak valóra napjaink háborúiban: 'A békét vártuk, s nem jött semmi jó' (Jeremiás 8,15). Hol van hát az élet forrása, amely belső békét ad? Assisiben a vallások tanúságot tettek arról, hogy az emberi élet jóval nagyobb érték a pusztán látható valóságnál, amely ellen nem lehet erőszakot alkalmazni. A vallásos ember tudja ezt, hiszen az ő életének forrása az isteni, maga Isten" mondta Walter Kasper bíboros.
A Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke rámutatott: a zsidók és keresztények Istenbe, a Teremtőbe vetett hite megerősíti és megtisztítja ezt a vallásos meggyőződést. Napjaink szekularizált világában ezért a keresztényeknek egyesített erővel kell küzdeniük az életért, amely szem előtt tévesztette forrását, Istent. Ő az élet forrása, s Ő a békét akarja. Napjaink nehézségei közepette vallási széttagolódásunk szégyen. Egyesült erővel kell tanúságot tennünk a teremtés igazságáról és Istenbe vetett hitünkről. Jézus Nikodémussal való beszélgetése elénk állítja az új élet kérdéseit folytatta homíliáját Kasper bíboros. Hisz Isten jó embereket teremtett, de azok a bűn által elszakadtak tőle. Isten azonban még így is hűséges maradt teremtményéhez. Ezért jött el Jézus, hogy nekünk adja az új élet reményét. A bíboros leszögezte: semmilyen eltérő nézet nem törheti meg alapvető közösségünket, amely a krisztusi, a keresztségben megkapott új életen alapul. Míg a vallásközi párbeszéd célja a békés, baráti viszony, addig az ökumené a teljes egység. Egy test, egy lélek kell, hogy legyünk, hiszen egy az Atyánk. Ez azonban nem ad okot az önelégültségre, nem mondhatjuk azt, hogy jók vagyunk úgy, ahogyan vagyunk. Mindennap szükségünk van a megújulásra, amely Krisztus új parancsának meg-valósulása életünkben. Nem vagyunk tökéletesek: az egyház mindig megújulásra és megtisztulásra szorul. Vagyis a megtérés keresztény létünk alapvető szüksége. Csak egy új ökumenikus lelkiség válhat az ökumenikus mozgalom szívévé. Mindig vissza kell térnünk az élet lelki forrásaihoz. Minél közelebb vagyunk Krisztushoz, annál közelebb vagyunk egymáshoz is. Meg kell élnünk az evangélium újdonságát, csak így leszünk hiteles tanúk a világban. Hát jöjj, Szentlélek, és újítsd meg híved szívét!" zárta homíliáját Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke. VR/MK
"Az egyház realistán és bizalommal közeledik az új médiumhoz" hangoztatta a pápa. Az Internet ugyan nem helyettesítheti az Isten megtapasztalását, melyre a liturgiában és a szentségekben van leginkább lehetőség. Ugyanakkor egyedülálló kiegészítést és támogatást nyújt, felkészít a találkozásra Krisztussal, segít a megtérők gondozásában-, írja üzenetében II. János Pál pápa.
A többi kommunikációs eszközhöz hasonlóan az Internet "eszköz, nem öncél". Kiváló lehetőségeket kínál az evangelizációra, amennyiben megfelelően használják erősségeit, és gyengeségeit ismerik. Sok fiatal számára jelentheti az első találkozást a keresztény örömhírrel.
Az egyház feladata megtalálni annak a módját, miként juthat el a virtuális világban barangoló a való világba, a keresztények közösségébe. Későbbi fázisban az Internet alkalmazható az evangelizáció elmélyítésére. A pápa rámutatott az információszerzés, dokumentáció és önképzés forrásaira. KAP/MK
A Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) továbbra sem nyilatkozik. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) szerint a katolikus egyházat támadó kijelentései miatt Horn Gyulának ki kell vonulnia a közéletből. A szervezet felszólította Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelöltet, hogy határolódjon el a volt kormányfőtől. Mint már jeleztük, Medgyessy úgy nyilatkozott, hogy Horn a saját véleményét mondta, amely nem feltétlenül egyezik az MSZP álláspontjával. Gál J. Zoltán, a miniszterelnök-jelölt helyettes kabinetfőnöke viszont kijelentette: nincs vita a két politikus között. Horn Gyula véleménye önmagában is értékes, nem igényel külön kommentárt. Egyes lapértesülések szerint Horn Gyula előre jelezte az MSZP vezető politikusainak, hogy mit fog mondani a nagy vihart kavart sajtótájékoztatón. Horn betartotta azt a szabályt, hogy a szocialista párt sajtótájékoztatóit minden esetben egy előre meghatározott rend alapján tartják meg, az ott elhangzó gondolatokat pedig egymás között egyeztetik a párt vezető politikusai. Ezt Dékány András, az MSZP sajtófőnöke is megerősítette. Úgy tudni, hogy Horn kijelentései zavart okoztak az MSZP-ben. A Szocialista Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége indokoltnak tartaná, ha a katolikus egyház kinyilvánítaná semlegességét, és felelősségre vonná a szószékről politizáló papokat. A 170 tagot számláló szervezet támogatásáról biztosította Horn Gyulát. A politikus egyébként nem kér bocsánatot a katolikus egyháztól. Kovács László, az MSZP elnöke nem érzi úgy, hogy pártjának el kellene határolódnia Horn Gyula kijelentéseitől.
Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke képtelenségnek nevezte Horn Gyula egyházellenes vádjait. Szerinte Medgyessy Péternek világossá kell tennie, hogy itt nem egy tudatos szerepmegosztásról van szó közte és Horn Gyula között, hanem elhatárolódik ettől. Lanczendorfer Erzsébet, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) győri elnöke skizofrén állapotnak nevezte, hogy amíg korábban a kommunisták mindent megtettek a keresztény erkölcs szétzilálásáért, egyik prominensük most éppen ennek nevében szólal fel. Az MSZP minden eszközt bevet a kampány során, még attól sem riad vissza, hogy a Bibliát választási vitairattá silányítsa. A KÉSZ győri szervezete Horn Gyulához és Medgyessy Péterhez írt levelében megdöbbenését fejezi ki a volt kormányfő katolikus egyházat támadó kijelentései miatt. Elítéli azt a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) is. Balog Zoltán, Orbán Viktor miniszterelnök egyházügyi főtanácsadója furcsállja, hogy a pártállam egyik meghatározó politikusa keresztény etikából és küldetéstudatból akarja kioktatni a legnagyobb történelmi egyház vezetőit. Balog összefüggést lát Medgyessy Péter és Horn Gyula levele között: az MSZP kampánycsapata láthatóan megijedt a karácsonyi levelet kísérő elementáris felháborodástól és most a korábbi hízelgést fenyegetéssel váltják fel.
Csurka István, a MIÉP elnöke leszögezte: pártja a lehető leghatározottabban tiltakozik Horn Gyulának a keresztény közösséget megsértő nyilatkozata ellen, nincs az a választási tét, ami ennyit érne. Csurka gyűlölet-beszédnek nevezte a nyilatkozatot, amelynél szerinte ördögibbet még nem tettek Magyarországon. MN/Nsz/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
2002. 01. 29.