SZEMLE HÍREK, VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZAKRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Heródes halála január 31., 19.o.) beszámol arról, hogy Jan Hirschmann amerikai kutató szerint üszkösödéssel súlyosbított veseelégtelenség okozta az ókori történelem egyik legvéresebb kezű uralkodójának, I. Nagy Heródesnek (Kr. e. 73-4) a halálát. Hirschmann kifejtette: Nagy Heródes krónikus veseelégtelenségben szenvedett, és betegségét valószínűleg üszkösödés is súlyosbította, amely a nemi szerveket támadta meg. Hirschmann, aki a híres emberek halálokait vizsgáló baltimore-i konferencián számolt be felfedezéseiről, elmondta: kutatásaihoz azokat az orvosi feljegyzéseket használta, amelyeket néhány nappal a zsarnok uralkodó halála előtt készítettek. Az egészségügyi jelentések szerint I. Heródes heves viszketegségben szenvedett, testét gyomorfájdalmak és görcsök gyötörték, gyakran léptek fel nála légzési nehézségek, altestén pedig üszkösödés jeleit fedezték fel. Az amerikai kutató, miután sorra vette azokat a lehetséges betegségeket, amelyek a Heródesnél kimutatott tünetegyüttest okozhatták, arra jutott, hogy Nagy Heródes halálát csakis a vesék súlyos károsodása okozhatta.

Szintén az MN (Templomi szállás február 2., 17.o.) hírül adja, hogy az USA fővárosának, Washingtonnak a vezetése segítséget kért az egyházaktól a hajléktalanok elhelyezéséhez. A kérés lényege az, hogy az amerikai főváros templomai és imaházai hidegben szolgáljanak ideiglenes éjszakai szállásul a fedél nélkül élő embereknek. Cserébe egyszeri pénzbeli juttatást kapnak az egyházak a város kasszájából a felmerülő költségek fedezésére.

Hazai hírek

Szintén a Népszabadságban (február 1., 7.o.) Czene Gábor Ne vicceljen már! Nem a Kádár-rendszerben élünk! főcímű és Az esperesnek újságokkal nincs tárgyalnivalója alcímű cikkében tér vissza arra, hogy Horn Gyula volt miniszterelnök ismert kijelentései elementáris tiltakozást váltottak ki a jobboldali pártok körében, bátorítást adtak viszont azoknak a szocialista párttal szimpatizáló, templomba járó embereknek, akik hasonló tapasztalatokat szereztek a szertartásokon. Egy neve elhallgatását kérő hívő arról számolt be, hogy az egyik budapesti templomban az esperes sátánnak és hazugnak minősítette az MSZP-t. Czene telefonon felkereste a papot, és megkérdezte, mi hangzott el a misén? Az esperes azt válaszolta: "Ne haragudjon már, hát miért mondanám el? Amit egyszer elmondtam, azt elmondtam. Baloldalinak neveztem őket és tudomásom szerint azok is." Majd többször is figyelmeztette az újságírót, hogy nem a Kádár-rendszerben élünk. Az esperes szerint Horn Gyula egyértelműen beavatkozott az egyház ügyeibe. Medgyessy Péter karácsonyi levelére nem válaszolt, pedig kedve lett volna hozzá, hogy leírja, mennyire is van közös hiten az MSZP miniszterelnök-jelöltje és az egyház. Leszögezte: "Az igazság az igazság. Ehhez kell nekem is tartanom magam, mindenki másnak is. A híveket fel kell világosítanom. Az evangéliumban tökéletesen le van írva Krisztus igazsága, és nekem azt kell hirdetnem. Függetlenül attól, hogy az informátorának mi tetszik, mi nem tetszik Evangéliumi értelemben a baloldal nem egy nagy dicsőség."

A cikk mellett közvetlenül Felelős keresztyén részvétel címmel közli a lap a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa teológiai és szociáletikai bizottságának 2001. júniusi ajánlásait, illetve az Ausztriai Egyházak Ökumenikus Tanácsának 2000. november 16-án kelt, a politikai felelősségről megfogalmazott kérdéseit.

A Magyar Nemzetben (Az egyházak február 5., 5.o.) Szabó István, a Pápai Református Teológiai Akadémia tanára nyilatkozik az egyház és a politika kapcsolatáról. A professzor elemzi Medgyessy Péternek, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének, illetve Horn Gyula volt kormányfőnek az egyházakhoz írt levelét. Medgyessy levelében azt tartja érdekesnek, ami nincs benne. A kormányfőjelölt üzenetét úgy fordítja le, hogy "ti csak szeressetek, ti csak törődjetek a mennyei dolgokkal, csak prédikáljatok szent életről, buzgóságról, a politikába, a választásokba, az ország ügyeibe azonban már ne szóljatok bele. Horn Gyula levele pedig már radikálisan erről szól, tehát megtalálta a zsák a foltját. Amiről Medgyessy Péter nem beszélt, azt elmondta Horn Gyula. A szocialista párt vezető politikusainak tehát az az üzenetük: ti ne szóljatok ebbe bele, és ha csöndben maradtok, akkor nagyon szeretni fogunk benneteket. De hát kérdezem én: miért ne szóljunk bele? Hiszen a lelkipásztor, a pap, a gyülekezeti tag is ennek az országnak a polgára! Itt élünk, itt adózunk, itt munkálkodunk, és itt neveljük gyermekeinket. Horn Gyulának nem kell magyarázkodni a levelét követő vihar miatt! Ő csak azt az álláspontját fogalmazta meg, amelyet mindig is képviselt. Tiszta vizet öntött a pohárba, egyértelművé tette, hogyan gondolkodik az egyházakról. Nemcsak megkülönbözteti a papságot és a hívőket, hanem mindjárt szembenállást is szít az egyház közösségén belül. Az egyházakat a hallgatás falai közé akarja zárni." A teológus professzor leszögezte: az egyházak feladata, hogy minden politikai ajánlatot a kultúra, a moralitás és a hit összefüggésébe állítsanak. Szabó István arról is szólt, hogy a Horn-kormánnyal szemben a mostani kabinet partnernek tekinti az egyházakat. "A miniszterelnök szava ebben a tekintetben is irányadó. Néhány évvel ezelőtt Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy az egyházak ebből az országból még soha nem vittek ki semmit. Amit kaptak, az itt maradt."

"A sátáni sötétség embere" üzenetének nevezte ifjabb Hegedűs Lóránt, a MIÉP alelnöke, a budapesti Szabadság téri Hazatérés Református Templom lelkipásztora azt a feliratot, amelyet egy hete festettek fel az épület falára. A szöveg egy idézet volt Dániel próféta könyvének 5. részéből: "Mene, Tekel, Ufarszin, megmérettettél, könnyűnek találtattál, szerteszéjjel szaggattatol." A "templomgyalázás és a kereszténység elleni uszítás eme brutális és arcátlan tette miatt" tiltakozó ökumenikus istentiszteleten ifjabb Hegedűs közölte: a történtekből úgy látszik, valakinek "trianoni szerteszéjjel szaggattatásunk kevés." A sötétség és homály képviselőiről szólva leszögezte: az ő követőik számon kérik az egyházaktól, mit hirdetnek, mit mond a római katolikus egyház a híveknek a gyóntatószékekben. "Nem mint hogyha a pufajkás bármikor is odajárult volna a gyóntatószékhez, hogy vallást tegyen azokról a vétkekről, amelyeket a magyar nemzettel szemben követett el." Nagy Zoltán katolikus plébános a Csurka István MIÉP-elnök részvételével megtartott istentiszteleten arról beszélt, hogy sejtése szerint azért éppen a Szabadság téri templom falára firkáltak az ismeretlenek, mert ennek "lelkipásztora a jövőért is felelősséget érez", és egy olyan párt egyik vezetője, amely a magyar érdekeket mindenek fölé helyezi. A plébános imádságában azért fohászkodott Istenhez, adjon bölcsességet az április országgyűlési választások idejére, és úgy szavazzunk: "Magyarország a magyar úton még határozottabban haladhasson előre" (Népszabadság: Hegedűs február 4., 4.o.). Az Országos Sajtószolgálat idézi Hegyi Lászlót, az Oktatási Minisztérium kabinetfőnökét: a pedagógus legfontosabb munkaeszköze a személyisége, amelynek lényegi része a világnézet. Elképzelhetetlen az olyan iskola, amelyben becsengetéskor a nevelő a tanáriban hagyja a vallásos vagy nem vallásos meggyőződését. A közoktatási törvény és az Alkotmánybíróság állásfoglalása az önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények számára el nem kötelezettséget ír elő. Az alkotmány minden polgár, így a pedagógus számára is biztosítja a vallásos meggyőződés megvallásának jogát. Hegyi mindezt annak kapcsán közölte, hogy Kósáné Kovács Magda (MSZP), az Országgyűlés kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke az M1 január 29-i Aktuális című műsorában azt nyilatkozta, hogy Franciaországban, ha a világi oktatásban egy pedagógus vallásosnak mondaná magát, másnap már nem mehetne be az iskolába. Hegyi László reméli, a nyilatkozat nem jelent hasonló intézkedés magyarországi bevezetésére vonatkozó javaslatot. Az Oktatási Minisztérium szeretné megnyugtatni a tanítókat és tanárokat, hogy nem tervez ilyet. A pedagógus legfontosabb munkaeszköze a személyisége, amelynek lényegi része a világnézet. Elképzelhetetlen az olyan iskola, amelyben becsengetéskor a nevelő a tanáriban hagyja a vallásos vagy nem vallásos meggyőződését. Az elmúlt évek oktatáspolitikai intézkedéseinek eredményeként ma már egyre kevesebbet hallani a világnézetileg semleges oktatás abszurd mítoszáról, hiszen a pedagógus legmélyebb meggyőződése nem maradhat kívül a nevelés-oktatás folyamatán.

A Magyar Nemzet (február 2., 29.o.) Lovas István Krisztus vizeletbe merülve címmel fűz kommentárt a Magyar Hírlap és a Népszabadság egyik híréhez: a két lap művész forradalmárként mutatja be Andres Serrano amerikai fotóművészt, akinek "felkavaró és tabudöntögető" kiállítása nyílt a MEO-ban. A Népszabadság egy fényképet is közöl, amelynek aláírása: "A fotón egy vizeletbe helyezett kereszt látható, rajta a szenvedő Krisztus." Lovas gúnyosan megjegyzi: "Az már igazán mellékes, hogy a volt kommunista propagandaszócsőből, a Szabad Népből eredő lap keresztnek látja a feszületet. Ez legalább helyes a Magyar Hírlapban. Az kevésbé, hogy mi a Serrano-képek és kiállításuk üzenete." Lovas felidézi, hogy Amerikában óriási felzúdulást keltett, hogy Serrano képeit állami pénzből támogatták. A cikkíró rámutat, hogy Serrano nem csupán hazájában okozott botrányt, de például Ausztráliában is. MK