KÜLFÖLDI HÍREK

A szentatya üzenete a Comunione e Liberazione közösséghez

Vatikán: II. János Pál pápa február 11-én, a lourdesi Szűzanya emléknapján keltezett üzenetében köszöntötte Don Luigi Giusannit, a Comunione e Liberazione testvériség alapítóját, abból az alkalomból, hogy a mozgalmat 20 évvel ezelőtt ismerte el a Világiak Pápai Tanácsa, mint pápai jogú társulatot. Don Giusanni 1954-ben alapította meg Milánóban a mozgalmat, amely elterjedt egész Olaszországban, majd a világ többi részén is.

A két évtizedes évforduló alkalmából a szentatya felidézte a mozgalom eddigi történetét és főbb tevékenységét. A testvériség elsődleges célja, hogy meghallgassa napjaink embereinek szükségleteit. Az ember szüntelenül keres: amikor az erőszak, a magány drámáját éli, csakúgy, mint amikor örömben és boldogságban él. Csak akkor kap kielégítő választ szüntelen keresésére, amikor találkozik azzal, aki életének és tevékenységének forrása. A mozgalom tehát nem egy utat akar megjelölni a sok közül, hanem az utat jelöli meg, amely az egzisztenciális dráma megoldásához vezet. Ez pedig nem más, mint Krisztus, aki az Út, az Igazság és az Élet.

A kereszténység, azt megelőzően, hogy tanítások összessége vagy az üdvösség elnyerésének szabálya, mindenekelőtt egy találkozás eseménye. Don Giusanni ezt az élményt adta át annak a sok személynek, aki a mozgalomhoz csatlakozott az elmúlt években. A Comunione e Liberazione arra törekszik, hogy felfedeztesse az egyház hagyományát és történetét, hogy azt napjainkra alkalmazza. A szentatya ismételten hangsúlyozta: a mozgalmak karizmájának eredetisége nem ad semmit sem hozzá ahhoz a hitletéteményhez depositum fidei , amelyet az egyház szenvedélyes hűséggel őriz. Ugyanakkor meggyőzően szólít fel arra, hogy a maga teljességében, értelemmel és alkotó módon éljük meg keresztény hitünket, megfelelő választ adva a változó idők és történelmi körülmények kihívásaira. Vissza kell térni Krisztushoz, Isten igéjéhez, aki az emberiség üdvösségéért megtestesült. Csak a názáreti Jézus, aki mindenki másnál teljesebben élte meg az emberi létet, csak ő vezethet el bennünket saját magunk megismerésére. A hit ilyen értelemben az ismeret valóságos kalandja. Nem egy elvont tanítás, se nem egyfajta körülhatárolatlan vallási érzés, hanem személyes találkozás Krisztussal, amely új értelmet ad az életnek. A Comunione e Liberazione mozgalom arra törekszik, hogy ezt a találkozást segítse elő a megtestesült Igével a különféle hivatásokban, az érzelmekben, a munka területén. Ezt az állandó párbeszédet a személyes és a liturgikus ima táplálja. A mozgalom eddigi története azt bizonyítja, hogy buzdítást jelent az aktív társadalmi jelenlét számára is. Tevékenységüket kifejtik a kultúra, a karitatív szolgálat, a képzés, sőt, a politikai elkötelezettség terén is, tiszteletben tartva a polgári társadalom és az egyház végcéljai közötti különbözőséget. Az elmúlt húsz évben az egyházban számos mozgalom, közösség, társulat született és növekedett. Krisztus Lelkének ereje továbbra is felülmúlja a hit kifejezésének már meglévő, korábban kialakult formáit, megújulásra sürgetve. Ez az egyház missziós életerejének a jele, amelyben Krisztus arcának vonásai a történelem minden korában élt emberek vonásain rajzolódnak ki. A Szentlélek csodákat tesz az új évezred hajnalán, arra késztetve a hívőket, hogy evezzenek egyre mélyebbre, haladjanak előre Isten országának építésében.

A pápa üzenetében emlékeztetett rá, hogy 20 évvel ezelőtt a következő feladatot bízta a Comunione e Liberazione tagjaira: "Vigyétek el a világ minden részére azt az igazságot, szépséget és békét, amelyet a Megváltó Krisztussal való találkozás jelent." A keresztény kor harmadik évezredének elején most ismét ezzel a feladattal bízza meg őket. Az Úr kísérje erőfeszítéseiket, támaszuk pedig legyen Mária, az új-evangelizálás Csillaga. VR/MK

Imádságos megemlékezések

Kedden Carlo Maria Martini milánói bíboros, érsek a dómban mutatott be ünnepi hálaadó szentmisét a Comunione e Liberazione tagjainak, akiknek a száma a főegyházmegye területén meghaladja a 14 ezret. A héten hasonló imádságos megemlékezések lesznek több olasz és külföldi nagyvárosban, mint pl. Firenze, Genova, Bologna, New York, Washington, Moszkva, Buenos Aires, London, Dublin, Párizs, Nairobi és Tunisz.

A Comunione e Liberazione alapgondolata az, hogy az egyetemről kikerülő, immár családot alapított egykori hallgatók kapcsolatban maradjanak egymással és közösségi formában legyenek jelen a társadalom életében. A 70-es években kezdték önmagukat konfraternitásként, testvériségként meghatározni. Később Szent Benedek 15. centenáriuma érlelte meg az alapító Don Giusanniban azt a gondolatot, hogy a montecassinói bencés apátságra támaszkodó, laikusokból álló társulat létrehozásával állandó formát adjon az addigi próbálkozásoknak. Röviden így lehetne összefoglalni a CL testvériség történetét, amely aztán gyorsan elterjedt Olaszországban, több európai országban, sőt, más földrészeken is. Több főpásztor sürgetésére és II. János Pál pápa bátorítására, a Világiak Pápai Tanácsa, 1982. február 11-én megadta a testvériség számára a legmagasabb elismerést azáltal, hogy pápai társulatnak nyilvánította. Ma a CL testvériségnek 44 ezer tagja van. VR/MK

Egyelőre nincs szó a pápa egyesült államok0beli látogatásáról

Vatikán: Eddig még nem foglalkoztak azzal a lehetőséggel, hogy a pápa július végén, a torontói ifjúsági világtalálkozó után New Yorkba utazna nyilatkozta Joaquín Navarro-Valls szentszéki szóvivő azon híresztelésekre reagálva, hogy II. János Pál megáll New Yorkban és az ikertornyok helyén maradt Ground Zero fölött imádkozik a békéért. Azt a hírt viszont megerősítették, hogy július 30-án a pápa Mexikóvárosba utazik és szentté avatja a guadalupei látnokot, Juan Diegót. New York viszont egyelőre nem szerepel úti programjában mondta Joaquín Navarro-Valls azon a sajtóértekezleten, amelyet a torontói ifjúsági világtalálkozó kapcsán tartottak Rómában, a kanadai szentszéki nagykövetség épületében. VR/MK

A torontói ifjúsági világtalálkozóra jelentkezők száma már meghaladta a 100 ezret

Torontó: A bejegyzést végző hivatal most kiadott közleménye szerint eddig már több mint 100 ezer fiatal jelezte részvételét a pápa által meghirdetett, július 18-23. között tartandó, 17. világtalálkozóra.

Christopher Seguin testvér, a bejegyzési hivatal igazgatója elmondta: örülnek ennek a számnak. "Összehasonlítva ugyanezzel az időszakkal, mi előbbre vagyunk, mint az 1997-es párizsi és a 2000-es római találkozó esetében történt. A világnak ma sokkal nagyobb szüksége van, mint valaha a békében és egységben találkozó fiatalok tanúbizonyságára."

Bioetika, globalizáció, béke, a szabadság fogalma a demokratikus társadalomban, a férfi és nő között egyre növekvő konfliktushelyzet ez az öt kérdés alkotja a keresztény identitás számára a kihívást. Ezek lesznek a pápa részvételével tartott torontói világtalálkozó témái is mondotta Francis Stafford bíboros, a Világiak Pápai Tanácsának elnöke, az eseményről tartott első sajtóértekezleten, február 8-án, pénteken délelőtt a kanadai szentszéki nagykövetségen. VR/MK

Német egyházi lap elemzése a közel-keleti helyzetről

Freiburg: A freiburgi "Christ in der Gegenwart Krisztus a jelenben" című folyóirat elemzést jelentetett meg a közel-keleti helyzetről, amelyben kifejtette, hogy az események a lehető legrosszabb irányban haladnak. Mind a palesztin, mind az izraeli fél rossz taktikát alkalmaz, és ezzel megbénítja a béketárgyalásokat. A Hamasz-vezetők nyilatkozataiból nyilvánvaló, hogy Arafatnak a saját berkeiben sincs már hatalma, meztelenül áll a zsidók és az amerikai vádak és támadások ellenében. A lap szerint Ariel Saron izraeli miniszterelnök nem volt képes előrelátó államférfivá válni, a mai napig egyszerű harcos, és ez a mentalitás lehetetlenné teszi a stabil békét a térségben. VR/MK

A francia oktatási miniszter javaslata érték-bizottság felállítására az alapértékek és alaptörvények oktatásba való integrálásáról

Párizs: Jacques Lang miniszter indoklásképpen elmondta: az egyház és az állam radikális szétválasztása óta erre a kérdésre nem figyeltek oda, azonban a jelenkori tendenciák, mint az intolerancia és a megértésre, párbeszédre való képtelenség, figyelmeztetnek, hogy változásra van szükség. Ennek keretében indokolt a vallásokhoz való tiszteletteljes és értelmes odafordulás is. VR/MK

HÁTTÉR

Az USA és a Vatikán kapcsolatai

Vatikán: James Nicholson, az Egyesült Államok szentszéki nagykövete az ANSA olasz hírügynökségnek adott interjúban közölte, hogy a Vatikán és az Egyesült Államok májusban közösen világkonferenciát szervez az egyre nagyobb méreteket öltő illegális munkaerő és prostitúció-kereskedelem megfékezésére. A kezdeményezés az Apostoli Szentszék és a Bush elnökség közötti jó együttműködés keretébe illeszkedik. Nicholson nagykövet szerint a Vatikán szolidaritásáról és megértéséről biztosította az Egyesült Államokat a tálib rezsim és az al-Kaida terrorszervezet ellen folytatott afgán háború során. Ésszerű feltételezni azt, hogy a világ más fontos személyiségeihez hasonlóan fennáll egy pápa elleni merénylet veszélye fejtette ki véleményét a nagykövet, aki szintén nem tartja valószínűnek, hogy II. János Pál ez év nyarán kanadai és mexikói látogatásával egybekötve felkeresi a New York-i terrortámadás színhelyét.

Az emberkereskedelemmel kapcsolatos konferenciát május 16-17-én rendezik meg a római Pápai Gergely Egyetemen. Az értekezlet célja az, hogy minél több személy és kormány tudatában legyen annak, hogy mennyire széles körű és drámai problémáról van szó. Egyedül az elmúlt év során illegális szervezetek 700 ezer személyt dolgoztattak embertelen körülmények között és kényszerítettek nőket az utcára.

A 60 éves, energikus James Nicholson múlt év szeptember 13-án, két nappal a New York-i és washingtoni tragikus terrortámadás után mutatta be megbízólevelét a Vatikánban. "A pápa mélységesen meg volt rendülve Találkozásunk nagyon megható volt" idézte fel a nagykövet megbízólevele bemutatását. A szentatya szolidaritását fejezte ki az amerikai nép iránt és imádkozott értünk, ezt mondta: "Nagykövet Úr, ez a támadás nemcsak Amerika, hanem az egész emberiség ellen irányult."

Az amerikai diplomata nem rejtette véka alá, hogy néhány nemzetközi kérdést illetően az Egyesült Államok és a Szentszék álláspontja eltérő. A Szentszék többször kérte az Irak és a Kuba elleni szankciók feloldását. Bár az Egyesült Államok és a Szentszék célkitűzése azonos, azaz a demokrácia megteremtése mindkét országban, a gazdasági embargó kérdésében nem értenek egyet. Az interjúban érintették meg Közel-Kelet kérdését is. A nagykövet tájékoztatása szerint Colin Powell amerikai külügyminiszter és Jean-Louis Tauran érsek decemberi találkozóján, az érsek a Szentszék aggodalmát fejezte ki Jeruzsálem miatt, hangsúlyozva, hogy a szenthelyek számára valamilyen nemzetközi ellenőrzési lehetőséget kell biztosítani. VR/MK


Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére

[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva: 2002. 02. 13.